Harmadik országból érkező munkavállalók adó- és járulékkötelezettsége

Megosztás Tetszik

A magyarországi munkáltatók egy része a szükséges munkavállalói létszámot külföldi dolgozókkal igyekszik betölteni. Cikkünkben a harmadik országokból érkező, magyar munkaviszonyt létesítő munkavállalók részére történő kifizetések, juttatások adó- és járulékkötelezettségére vonatkozó szabályokat járjuk körbe.

Mielőtt a kötelezettségekre térnénk, fontos tisztázni, hogy harmadik állam alatt azt az országot értjük, amely az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. Ilyen egyebek mellett Kína, Fülöp-szigetek, Indonézia, Vietnám, Brazil Szövetségi Köztársaság, Grúzia, a Kirgiz Köztársaság, a Kolumbiai Köztársaság, Venezuelai Bolivári Köztársaság – csak hogy néhányat említsünk.

Szja-kötelezettség

A Magyarországra érkező külföldi magánszemély adókötelezettségét alapvetően a magánszemély adóügyi illetősége, valamint a jövedelemszerzés helye határozza meg. Az szja-törvény 2. paragrafusának (4) bekezdése alapján a belföldi illetőségű magánszemélyt teljes körű, míg a külföldi illetőségűt korlátozott mértékű adókötelezettség terheli Magyarországon. Ez utóbbi azt jelenti, hogy kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján Magyarországról származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevétel után kell Magyarországon adót fizetni.

Abban az esetben, ha a külföldi munkavállaló teljes egészében csak Magyarországon dolgozik, és nem igazolja a külföldi illetőségét, akkor a magyar munkáltató által kifizetett jövedelem Magyarországról származik, s mint ilyen, teljes egészében adókötelezettség terheli. A magyar munkaadónak az szja-előleget az általános szabályok szerint kell megállapítania és levonnia.

Abban az esetben, ha a magánszemély külföldi illetőségű, és olyan országból érkezik, amely országgal van kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor annak rendelkezései felülírhatják a magyar szabályokat. Azonban, ha a munkavállaló csak Magyarországon végzi a munkát, az egyezmény sem rendelkezik másként, azaz a jövedelem Magyarországon adóztatható.

Egyezmény hiányában, ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) magyar székhelyével vagy telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor a jövedelmet belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni, melynek következtében a jövedelem ez esetben is Magyarországon visel adót.

Egyes meghatározott juttatásoknál, valamint béren kívüli juttatásnál a kifizetőt terhelő adókötelezettség az illetőségtől függetlenül fennáll – kivéve, ha ezt az egyezmény szabálya felülírja. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak meg kell fizetnie a 15 százalék szja-t.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a munkabért terhelő társadalombiztosítási és szochokötelezettségre, valamint az egyes juttatásokra vonatkozó adó- és járulékszabályokat!