hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Európai uniós információcsere: amit a DAC 1-ről érdemes tudni

  • TruTax

Amióta megjelent az adózás mint államérdek, azzal párhuzamosan él az adózók adóminimalizálásra, de egyes esetekben az adóelkerülésre, adókijátszásra való törekvése is. A határokon átívelő jövedelmek, szociális szolgáltatások, beruházások miatt, valamint az adózók mobilitása és a digitalizáció robbanásszerű fejlődése okán is szükségessé vált, hogy globális, illetve európai szintű adóügyi közigazgatási együttműködési szabályozást hozzanak létre a határon átívelő adócsalások, adókijátszások és jogszabályellenes adóelkerülések elleni hatékonyabb küzdelem, valamint a méltányos adórendszer és belső piac kialakítása érdekében. Cikksorozatunk végigmegy a már elfogadott irányelveken a DAC 1-től egészen a 2021-ben elfogadott DAC 7-ig.

Bevezető gondolatok

Az európai uniós szinten létrejött szabályozást az indukálta, hogy EU szinten is megfigyelhető volt a több országban jelenléttel bíró magánszemélyek és vállalkozások jövedelem- és nyereségátcsoportosítása és így a nemzetközi adóelkerülések számának fokozatos emelkedése. Előtérbe került a tudatos adótervezés is adóoptimalizációs célból. Ennek a tendenciának a növekedését az segítette, hogy a nemzetközi szabályozás és az egyes országok saját belső szabályai ún. „joghézagokban” bővelkedtek, így azokat az adózók legálisan ki is használták.

Olvassa el az Adózóna „Online piacteret üzemeltetők figyelem! Ilyen adatszolgáltatási kötelezettségek várhatók” és „Határon átnyúló ügyletek jelentésével kapcsolatos gyakorlati kérdések és válaszok” című írását!

A 2008. évi gazdasági és pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a nagy nemzetközi cégek – mint például a Facebook, Google, Ebay, Amazon, Alibaba, hogy csak néhányat említsünk – a világban betöltött piaci jelenlétükhöz mérten vélhetően nem fizetnek elegendő adót a különböző országokban, ahol jelen vannak, ami hatalmas adóbevétel-kiesést jelentett és jelent ma is az államoknak. Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) a 2013-ban elindított ún. BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) jelentésében rámutatott arra, hogy az adóterhek emelése hosszú távon nem járható út, helyette a jövedelmek átláthatóságát, az adózással és a jövedelmek realizálásával kapcsolatos információk cseréjét kell biztosítani globális szinten.

Az Európai Unió tagországai a válságot követően már jóval korábban megkezdték az együttműködést az adózás területén is. Ennek egyik mérföldköve volt a 2011-ben elfogadott első ún. DAC (Directive on Administrative Cooperation) irányelv, amelynek célja a fent említett adóelkerülési technikák folyamatos szűkítése.

Az információcsere jelenleg a nemzetközi adóelkerülés ellen az egyik leghatékonyabb eszköznek mutatkozik, még akkor is, ha kétséges, hogy a közigazgatási együttműködés kapcsán cserélt adatok feldolgozása milyen hatékonysággal folyik az egyes országokban. Az utóbbi években a DAC irányelvek egyre bővítik az információcsere tárgyát képező adatok körét, amelyről európai uniós tagként a magyar cégeknek és magánszemélyeknek is fontos tisztában lenniük. Meglátásunk szerint a tájékozódás részükről egyrészről azért lehet fontos, hogy megfeleljenek a magyarországi és más tagországbeli adóügyi kötelezettségeiknek, legyen az bejelentkezés/regisztráció (telephely, kereskedelmi képviselet, bejegyzett társaság vagy más jogi jelenlét), bevallás vagy adatszolgáltatás. Másrészről azért, hogy tisztában legyenek milyen adatokkal rendelkeznek más tagországok vagy akár harmadik országok adóhatóságai jövedelmeikről, vagyonukról (pl. bankszámlájukról) és ennek kapcsán milyen megkeresésekre számíthatnak egy esetleges külföldről induló ellenőrzés kapcsán.

Folyamatosan megjelenő cikksorozatunkban végig vesszük a már elfogadott irányelveket a DAC 1-től egészen a 2021-ben elfogadott DAC 7-ig, melynek során a nemzetközi adózás iránt érdeklődők megtudhatják, mely adatok képezik az EU-n belüli információcsere alapját és hogy miként használhatják fel az adóhatóságok ezeket az adatokat. Arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen kötelezettségeik merülnek fel a magánszemélyeknek és a társas vállalkozásoknak az információcsere kapcsán, illetve, hogy milyen határidőktől kell megfelelni a szabályoknak, és ha ezeket elmulasztják vagy később teljesítik az érintettek, akkor milyen szankciókkal kell számolniuk.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja a DAC 1 keretén belül kikről szolgáltatnak az adóhatóságok adatot, milyen adónemek tartoznak a DAC 1 tárgykörébe és mik nem, mit jelent a megkereséses, a spontán és az automatikus információcsere, illetve kinek, milyen formában, milyen időközönként és mikor kell az adatokat szolgáltatnia!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Csed alatt felgyűlt szabadság

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Sztrájkalap mértéke

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Alapítvány adó 1 százalék felhasználása

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close