Ellentmondások az üzemorvosi vizsgálati kötelezettség körül

Megosztás Tetszik

A 2024. szeptember 1-jén megjelent rendelet szerint már nem kötelező az üzemorvosi vizsgálat, csak a megjelölt munkaköröknél. Amennyiben irodai számítógép előtti munkakörökről van szó, az ő esetükben valóban nem kötelező az éves vizsgálat? Továbbá kötelező még az üzemorvossal szerződést kötni a cégeknek? Az új belépők esetében most is elvégzik az orvosi vizsgálatot. Az Adózóna oldalán érkezett kérdéseket dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolta meg.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A jelenlegi jogi helyzet sajnos egyáltalán nem egyértelmű. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. §-a a következőképpen rendelkezik:
(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Jogszabályban meghatározott esetben, illetve ha a munkáltató elrendeli, a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

Ezzel azonos szabályt tartalmaz a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) is.

A jogalkotó azonban számos jogszabályhoz nem nyúlt hozzá, így a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet sem módosult. Ez a jogszabály például az alábbiakat írja elő:

5. § (1) A munkáltató köteles – a külön jogszabályban * előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését
a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,
b) ezt követően kétévenként,
c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

(2) A munkavállaló – a külön jogszabály * szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.

Emellett a munkáltató a munkahelyi kockázatértékelése alapján dönthet abban a kérdésben, hogy egyéb területen (nem csak látásromlás esetében) üzemorvosi vizsgálatot rendel-e el. Az egyes minisztériumok az irányításuk alá tartozó intézmények kapcsán külön szabályozást bocsátottak ki, melyek jellemzően változatlanul hagyták azt a szabályt, hogy továbbra is fennáll az üzemorvosi (foglalkozás-egészségügyi) vizsgálat.

Emellett továbbra is hatályos a 33/1998. NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás továbbra is lehet külsős vagy belsős, ez a szabály nem változott. Ez továbbra is a vonatkozó szabály:
58. § * (1) A munkáltató az 57. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, a külön jogszabályban meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően a 21. § (3) bekezdésében – ide nem értve a munkaeszközöket –, a 23. § (2) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdés b) és d)–g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdés b) pontjában és az 56. §-ban előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján.

Javaslom a gyakorlat változatlan folytatását!