Munkahelyi baleset: egyszeri külső hatás-e a fejrándítás, üzeminek számít-e a baleset?

Megosztás Tetszik

Targoncával dolgozó munkavállaló tolatás közben megrándította a nyakát, ami után erős fájdalmat tapasztalt. Az, hogy a munkavállaló hátranézett, értelmezhető egyszeri külső hatásnak, azaz elismerhető üzemi balesetnek ez a munkabaleset? – kérdezte olvasónk. Széles Imre tb-szakértő válaszolt.

Olvasónk kérdése:

A kérdéses esetben a munkabaleseti jegyzőkönyvben az alábbi leírás szerepel: A munkavállaló logisztikai munkatársként dolgozik. A munkavállaló targoncával a nagy raktár legmagasabb lokációjára végzett raklapos árufeltöltést. Ahhoz, hogy a megfelelő szögben álljon az adott lokációhoz, a targoncával kissé hátra kellett mennie, ehhez hátranézett a bal válla felé, miközben egy reccsenést hallott a nyakában, és erős fájdalom jelentkezett. A feladatot befejezte, majd szólt a munkahelyi vezetőjének, elsősegélyben részesült, és orvoshoz ment. Az orvos húzódást állapított meg. A targoncavezetés közben elegendő hely állt rendelkezésére. A hátrafordulásban semmi nem akadályozta meg. Más személy nem tartózkodott a baleset helyszínén. A balesetet egy rossz mozdulat okozta. A munkavállaló rendelkezik a targonca vezetésére jogosító igazolvánnyal. A munkavállaló rendelkezik érvényes orvosi alkalmassági papírral. Munka-, tűzvédelmi oktatásban részesült. A munkavállaló munkára képes állapotban volt. Ebben az esetben az, hogy a munkavállaló hátranézett, értelmezhető egyszeri külső hatásnak? Azaz ebben az esetben elismerhető üzemi balesetnek ez a munkabaleset?

Szakértőnk válasza:

Amennyiben munkabalesetről van szó, akkor kétség sem férhet az üzemiségéhez, hiszen a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 53. paragrafusának (1) bekezdése értelmében üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

Ha baleset történt, annak munkabalesetnek történő minősítése sem vonható kétségbe, hiszen az a munkavállalót a szervezett munkavégzés során érte.

Tehát azt kell tisztázni, hogyan történt-e baleset? Ennek fogalmát a munkavédelmi törvény rögzíti. E szerint baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Külső hatásról abban az esetben beszélhetünk, ha nem betegségről van szó, tehát a problémát nem az érintett szervezet okozza.

Tulajdonképpen ennek eldöntése a munkabaleseti jegyzőkönyv felvételével megtörtént, így ez a munkabaleset egyben üzemi balesetnek minősül.