Horvátországban megbírságolhatják a bérezési szabályokat megsértő munkáltatókat

Megosztás Tetszik

Horvátországban akár kilencezer eurós (mintegy 3,6 millió forintos) bírsággal is sújthatják azokat a munkáltatókat, amelyek megsértik a bérek átláthatóságára vonatkozó tervezett előírásokat. A készülő törvénymódosítás szerint az álláshirdetésekben kötelező lenne feltüntetni a kezdő fizetést, a dolgozók pedig tájékoztatást kérhetnének a velük azonos vagy egyenértékű munkát végzők átlagkeresetéről – írta csütörtökön a Jutarnji List című horvát napilap, közölte az MTI.

A munkaügyi minisztérium várhatóan a jövő héten bocsátja társadalmi egyeztetésre a munka törvénykönyvének módosítását, amelyet 2027 első negyedévében fogadhatnak el. A bérek átláthatóságát szolgáló szabályok a jövő év közepén lépnének hatályba.

A munkáltatóknak már az álláshirdetésekben közölniük kellene a kezdő fizetést, az állásinterjún pedig nem kérdezhetnének rá a jelentkezők korábbi keresetére. A dolgozóknak azt sem tilthatnák meg, hogy egymással megosszák, mennyit keresnek.

A munkavállalók megismerhetnék a velük azonos bérkategóriába tartozók átlag- és mediánkeresetét, és tájékoztatást kérhetnének fizetésük megállapításának szempontjairól. A munkáltatóknak objektív okokkal kellene indokolniuk a bérkülönbségeket, különösen a nők és férfiak eltérő díjazását.

A szabályok megsértéséért ezer és kilencezer euró közötti bírságot szabhatnának ki a munkáltatókra, a vállalatok felelős vezetőit pedig külön is megbírságolhatnák.

A tervezet a munkavállalók jogérvényesítését is megkönnyítené. Bérdiszkrimináció gyanúja esetén a dolgozók bírósághoz fordulhatnának, és a munkáltatónak kellene bizonyítania, hogy a kereseti különbség jogszerű és tárgyilagos okokon alapul. A pernyertes munkavállalóknak a teljes elmaradt bérkülönbözet járna, kamatokkal és az egyéb elmaradt juttatásokkal együtt. Az ilyen perekben hat hónapon belül kellene elsőfokú ítéletet hozni.

A nagyobb vállalatoknak rendszeresen jelenteniük kellene bérezési adataikat. Alen Ruzic munkaügyi miniszter szerint az első jelentéseket 2029-ben, a 2027-es adatok alapján kellene benyújtani.

A módosítás a szabadságok felhasználását is rugalmasabbá tenné. Jelenleg az előző évről megmaradt szabadságot főszabályként a következő év június 30-ig kell kivenni. Az új szabályozás alapján a munkáltatóval kötött megállapodással ezt a határidőt december 31-éig, kivételes esetekben pedig további három hónappal hosszabbíthatnák meg. Így a 2027-re járó szabadságot bizonyos feltételekkel akár 2029. március 31-éig is fel lehetne használni.

Szigorítanák a digitális platformokon, közvetítő cégeken keresztül dolgozók, köztük az ételfutárok védelmét is. Az őket foglalkoztató vállalkozásoknak munkavállalónként négyezer eurós pénzügyi biztosítékot kellene nyújtaniuk, amelyből megszűnésük esetén is kifizethetnék a dolgozók elmaradt járandóságait.

A lap rámutatott: a módosítások részben az Európai Unió bérátláthatósági irányelvének átültetését szolgálják, amely az azonos vagy egyenértékű munkáért járó egyenlő díjazást és a nemek közötti indokolatlan bérkülönbségek felszámolását célozza – olvasható az MTI közleményében.