hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíj előtt mondtak fel neki – perelt a dolgozó

  • adozona.hu

A következetes ítélkezési gyakorlat szerint, ha a felmondás a felmondási korlátra utalást sem tartalmaz, önmagában emiatt nem lesz jogellenes – mondta ki a Kúria.

A Kúria Sajtótitkárságának tájékoztatója szerint az Mfv. X. 10.306/2019. számú ügy felperese (a munkavállaló) 2013. október 1-jétől állt munkaviszonyban az alperesnél (a munkáltatónál), melyet az alperes 2016. március 23-án felmondással megszüntetett.

A dolgozó keresetében a felmondás jogellenességének megállapítását és jogviszonyának helyreállítását kérte. Ezen túl elmaradt munkabér, cafeteriajuttatás, 13. havi munkabér és jutalom megfizetését, és a munkáltató értékelés kiadására kötelezését kérte. Az ellenkérelem a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a munkáltatót, hogy adjon a munkavállalónak írásbeli értékelést a munkájáról. A keresetet egyebekben elutasította.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a munkáltatói értékelés kibocsátására irányuló keresetet elutasította.

Az alkalmazott felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalával a keresetnek való helyt adást, másodlagosan az értékelés körében a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, minden egyéb kereseti kérelem vonatkozásában az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására irányuló kötelezését kérte. A felülvizsgálati ellenkérelem a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet megalapozatlannak találta.

A jogvita eldöntése során elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes nyugdíjas munkavállalónak minősült-e. E körben téves a bíróságok által elfoglalt álláspont. A felperes a jogviszony megszüntetésekor öregségi nyugdíjban nem részesült, az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, így nem tekinthető a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 294. § g) pontja szerinti nyugdíjas munkavállalónak.

A felperes a felmondáskor védett korban álló munkavállaló volt, ezért rá az Mt. 66. § (4), (5) bekezdésében foglaltak voltak irányadóak. Ebben a körben alaptalanul sérelmezte a felperes, hogy a felmondás nem tartalmazta, miért nincs az alperesnél felajánlható munkakör.

A következetes ítélkezési gyakorlat szerint, ha felmondási korlátra utalást sem tartalmaz a felmondás, önmagában emiatt nem lesz az intézkedés jogellenes (Mfv. I. 10.120/2017.).

A munkáltató felmondásában megjelölte az intézkedés szükségességét, a létszámcsökkentés elrendelését, és a munkavállaló – a munkáltató állításával szemben –  maga sem tudott megjelölni olyan munkakört, amely álláspontja szerint általa betölthető lett volna.

Megalapozatlannak bizonyult a dolgozó azon hivatkozása is, hogy a felmondásban foglalt indokok nem voltak világosak. A peradatokból következően a munkavállaló tisztában volt a munkáltató felmondásában foglaltakkal, még ha azzal nem is értett egyet.

A felmondásban az indokokat összefoglalóan is meg lehet jelölni, azt bővíteni azonban nem lehet, vita esetén pedig az abban foglaltakat a felmondással élő félnek kell bizonyítani [MK 95. állásfoglalás, Mt. 64. § (2) bekezdés]. Az eljárás során a munkáltató ezen bizonyítási kötelezettségének eleget tett. Igazolta, hogy a telephelyen a megbízó termelési volumene jelentős mértékben lecsökkent, a megrendelés visszaesett, ezért kevesebb munkavállalóra volt szüksége.

A jogbiztonság követelményéből is az következik, hogy a felmondási ok vizsgálata nem jogosítja fel a bíróságot arra, hogy olyan kérdések eldöntésébe is beavatkozzék, amelyek a munkaügyi jogvita keretein kívül esnek. Nem lehet vizsgálni, hogy a megtörtént átszervezés, létszámleépítés célszerű volt-e (BH2002. 374.), vagy hogy a munkáltató miért az érintett munkavállaló munkaviszonyát mondta fel, és miért nem valamely azonos munkakört betöltő munkatársának a jogviszonyát szüntette meg.

A felmondási indok valóságát és okszerűségét annak közlése időpontjában kell vizsgálni. Jelen esetben ezen időszakban a létszámcsökkentés szükségessé vált. Az, hogy utóbb a cég életében esetleg milyen kedvező gazdasági változások történtek, a felmondás jogszerűsége körében nem értékelhető.

A felmondás megfelelt a jogszabályi követelményeknek, a munkavállaló azonban a kiválasztás szempontjait illetően hátrányos megkülönböztetésre hivatkozott, amit vizsgálni kellett (Mfv. I. 10.358/2017.). A Kúria e körben utalt a 4/2017. (XI. 28.) KMK vélemény 1. pontjára, az Ebktv. 5. § d) pontjára, 7. § (1) bekezdésére, 19. §-ára.

Helytállóan hivatkozott a bíróság arra, hogy nem minősül „egyéb helyzetnek”, ha a hátrány egyéni körülményhez (például véleménynyilvánításhoz) kapcsolódik. A jogvédelmet megalapozó tulajdonságnak a személyiség lényeges vonását meghatározónak, nyilvánvalónak és egyértelműnek kell lennie (PJD2016.10.II.), jelen esetben pedig ez nem valósult meg. Az, hogy a felperes más véleményen volt bizonyos kérdésekben, amit ki is fejtett, nem jelent védett tulajdonságot.

Az életkoron alapuló diszkrimináció sem állapítható meg a munkáltató terhére. Peradat, hogy a felpereshez hasonló korú munkavállalók (nyugdíjasok vagy védett korban lévők) jogviszonyát az alperes nem szüntette meg, így a felperest életkora alapján nem érhette hátrány.

A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az értékelés tartalmára irányadó rendelkezések hiányában a munkáltató igazolása megfelelt a jogszabályoknak, az a felperes Mt. 9. § (1) bekezdésében szabályozott személyhez fűződő jogait tiszteletben tartotta, és kellően körülírt volt.

A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a fenti indokolásbeli módosítással hatályában fenntartotta – írja a kuria-birosag.hu.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Csed, gyed, táppénz megbízási jogviszonyban

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 március
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31