hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kisgyermekes munkavállaló: mennyibe kerül a munkáltatónak? – 2. rész

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Cikkünk első részében a várandósság alatt, majd a szüléskor munkáltatói oldalról felmerülő költségeket szedtük össze. A második részben azzal foglalkozunk, milyen költségek keletkeznek akkor, amikor a gyermekgondozást a munkavállaló megszakítja, vagy letelik a 3 év, és újra vissza szeretne térni a munkahelyére a gyermekgondozás céljából eddig otthon lévő szülő. Külön vizsgáljuk azt, milyen kötelező költségek jelentkeznek akkor, amikor a munkavállaló vissza tud térni a munkahelyére, és külön foglalkozunk azzal az esettel, amikor a munkáltató nem tudja őt visszavenni.

Cikkünk első részében megállapítottuk, hogy a családtámogatási valamint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások költségei nem a munkáltatói kasszát terhelik, így kijelenthető, hogy amikor a munkavállaló távol van gyermekgondozás céljából, abban az időszakban alapvetően a munkáltatónál nem generál költséget. Az más kérdés, hogy a munkahelyére való visszatérésekor bizonyos költségek keletkeznek, ezek mértéke pedig attól is függ, hogy vissza tudja-e venni a munkáltató a munkavállalót vagy sem.

Rendelje elő a HVG TB 2022 különszámát kiadói kedvezménnyel!

Elég nagy összegű költségekről is szó lehet ilyenkor, azonban szeretném a munkavállalói oldalt megerősíteni abban, hogy amennyiben ezekre a pénzekre jogosultak (például mert már régóta a vállalatnál dolgoztak, de a munkáltató nem tudja visszavenni), akkor ennek megfelelően érdemes a munkáltatóval is kommunikálni és jelezni, hogy igényt tartanak a végkielégítés összegére. Nem régen találkoztam ugyanis egy olyan visszajelzéssel, hogy a munkáltató azt mondta, nem szereti, ha a munkavállaló követelőzik, miközben ő csak a felgyülemlett szabadságának kifizetésére tartott jogot, felmondási időről, végkielégítéséről még szó sem esett. Ez nem követelőzés, hiszen a jogszabály egyértelműen kimondja, milyen esetekben mi jár a munkavállalónak.

Költségek, ha a munkavállaló visszatér a munkahelyére és munkába is áll

A munkavállaló bármikor megszakíthatja a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát, ezt a szándékot legalább harminc nappal előre jeleznie kell a munkáltató felé. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) meghatározza, hogy milyen távollétekre, milyen időtartamra jár fizetett szabadság a munkavállaló részére:

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
b) a szabadság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e) a keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–l) pontban meghatározott
tartama.

Kiemeltük a nekünk jelenleg érdekes részeket. Már szabadságra jogosító időszak a várandósság alatti azon időszak is, amikor a munkavállaló táppénzen van, és és nem dolgozik. A gyermek születése után 24 hét szülési szabadság következik (ez jellemzően a csed ideje), majd gyermekgondozás céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, maximum a gyermek 3 éves koráig (ez jellemzően a gyed és a gyes időszaka).

Amennyiben a munkavállaló otthon marad a gyermekkel annak 3 éves koráig, attól nem gyűjt több szabadságot, mivel maximum a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja jogosít szabadságra (nagyjából tehát a gyermek egyéves koráig jár a szabadság).

Többször találkoztunk olyan esettel, amikor a munkáltató nem akart szabadságot fizetni arra az időszakra, amikor az anya bár otthon volt a gyermekkel fizetés nélküli szabadságon, de nem ő vette igénybe a gyedet, hanem az apa. A jogszabályból egyértelműen ki tudjuk olvasni, hogy a szabadság nem a gyed első hat hónapjára jár, hanem a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára.

Nemcsak alapszabadság illeti meg a munkavállalót, illetve kora alapján pótszabadság, hanem a gyermekére tekintettel is jár plusz szabadság:

118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Találkozni olyan esetekkel, hogy a munkáltató úgy próbálja a költségeit csökkenteni, hogy nem akar pótszabadságot fizetni, mondván azt a munkavállaló adott évben nem kérte. Álláspontom szerint, a jogszabály úgy fogalmaz, hogy adott pótszabadság jár, tehát nem kérelem kérdése. Nyilvánvaló, hogy a munkavállalónak jeleznie kell a munkáltató felé, hogy gyermeke született, de mivel eleve szülési szabadságon vagy éppen gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van a munkavállaló, így egyértelmű, hogy gyermeke van. A munkáltatónak így akár proaktívan is feladata az adatok bekérése, vagy a szükséges nyomtatvány átküldése minden év elején, ha adott vállalatnál ez a belső folyamat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mikor kell ezeket kifizetni, illetve milyen költségek merülnek fel munkáltatói oldalon, ha az nem tudja visszavenni a munkavállalót!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózás külföldi munkaviszony mellett

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Családi kedvezmény

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Repoharak helyes pénzügyi elszámolása

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs