Kisgyermekes munkavállaló: mennyibe kerül a munkáltatónak? – 2. rész

Megosztás Tetszik

Cikkünk első részében a várandósság alatt, majd a szüléskor munkáltatói oldalról felmerülő költségeket szedtük össze. A második részben azzal foglalkozunk, milyen költségek keletkeznek akkor, amikor a gyermekgondozást a munkavállaló megszakítja, vagy letelik a 3 év, és újra vissza szeretne térni a munkahelyére a gyermekgondozás céljából eddig otthon lévő szülő. Külön vizsgáljuk azt, milyen kötelező költségek jelentkeznek akkor, amikor a munkavállaló vissza tud térni a munkahelyére, és külön foglalkozunk azzal az esettel, amikor a munkáltató nem tudja őt visszavenni.

Költségek, ha a munkavállaló visszatér a munkahelyére és munkába is áll

A munkavállaló bármikor megszakíthatja a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát, ezt a szándékot legalább harminc nappal előre jeleznie kell a munkáltató felé. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) meghatározza, hogy milyen távollétekre, milyen időtartamra jár fizetett szabadság a munkavállaló részére:

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
b) a szabadság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e) a keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–l) pontban meghatározott
tartama.

Kiemeltük a nekünk jelenleg érdekes részeket. Már szabadságra jogosító időszak a várandósság alatti azon időszak is, amikor a munkavállaló táppénzen van, és és nem dolgozik. A gyermek születése után 24 hét szülési szabadság következik (ez jellemzően a csed ideje), majd gyermekgondozás céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, maximum a gyermek 3 éves koráig (ez jellemzően a gyed és a gyes időszaka).

Amennyiben a munkavállaló otthon marad a gyermekkel annak 3 éves koráig, attól nem gyűjt több szabadságot, mivel maximum a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja jogosít szabadságra (nagyjából tehát a gyermek egyéves koráig jár a szabadság).

Többször találkoztunk olyan esettel, amikor a munkáltató nem akart szabadságot fizetni arra az időszakra, amikor az anya bár otthon volt a gyermekkel fizetés nélküli szabadságon, de nem ő vette igénybe a gyedet, hanem az apa. A jogszabályból egyértelműen ki tudjuk olvasni, hogy a szabadság nem a gyed első hat hónapjára jár, hanem a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára.

Nemcsak alapszabadság illeti meg a munkavállalót, illetve kora alapján pótszabadság, hanem a gyermekére tekintettel is jár plusz szabadság:

118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Találkozni olyan esetekkel, hogy a munkáltató úgy próbálja a költségeit csökkenteni, hogy nem akar pótszabadságot fizetni, mondván azt a munkavállaló adott évben nem kérte. Álláspontom szerint, a jogszabály úgy fogalmaz, hogy adott pótszabadság jár, tehát nem kérelem kérdése. Nyilvánvaló, hogy a munkavállalónak jeleznie kell a munkáltató felé, hogy gyermeke született, de mivel eleve szülési szabadságon vagy éppen gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van a munkavállaló, így egyértelmű, hogy gyermeke van. A munkáltatónak így akár proaktívan is feladata az adatok bekérése, vagy a szükséges nyomtatvány átküldése minden év elején, ha adott vállalatnál ez a belső folyamat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mikor kell ezeket kifizetni, illetve milyen költségek merülnek fel munkáltatói oldalon, ha az nem tudja visszavenni a munkavállalót!