hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így lehet és kell módosítani a munkaszerződést

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Számos körülmény miatt szükség lehet a munkaszerződés módosítására. Ilyen lehet például a gazdasági válság következtében szükségessé váló munkaidő-csökkentés vagy éppen a munkaidő emelése, illetve a bérezés változtatása. Ez utóbbi a gyermekgondozási szabadságból visszatérő munkavállalók vonatkozásában mindenképpen felmerülő szempont. Cikkünkben a munkaszerződés módosításának lehetséges, illetve kötelező eseteit mutatjuk be.

Közös megegyezés nélkül ritkán jogszerű a módosítás

A munkaerő-piacon fellépő problémák esetében (lásd koronavírus-járvány, gazdasági válság) költségoptimalizálási célból rutinszerűen nyúlnak a munkáltatók a munkaidő-csökkentés lehetőségéhez. Ezzel összefüggésben fontos arra rámutatni, hogy a felek a munkaszerződést néhány kivételtől eltekintve kizárólag közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására pedig a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azaz ez esetben sem mellőzhető az írásbeliség.

A közös megegyezéssel történő munkaszerződés-módosítás akkor is szükséges, ha a változás egyébként a munkavállalóra kedvező (például alapbér emelése). Ezen szabályokból eredően a munkavállaló nem köteles teljesíteni a munkáltató utasítását, amennyiben az egyoldalú munkaszerződésmódosításból (például a munkavégzési hely módosítása) ered (BH2002.686). Az egyoldalú munkaszerződés-módosítással szemben a munka törvénykönyve (Mt.) 287. paragrafus (1) bekezdésének (a) pontja alapján a munkavállaló a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül élhet keresettel.

Bizonyos esetekben a közös megegyezés sem jelent megoldást a munkáltató számára. Amennyiben ugyanis a munkaszerződés módosítása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, a módosítás semmisnek minősül. A felek így például nem állapodhatnak meg a minimális munkabér mértékét el nem érő díjazásban. Az sem jogszerű, hogy a felek a határozatlan idejű jogviszonyt azért alakítsák határozott idejűvé, hogy a munkáltató mentesüljön a felmondási tilalmak, végkielégítés, felmondási idő szabályai alól (BH1996.399).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mely esetekben kötelező módosítani a munkaszerződést, s milyen következményei lehetnek annak, ha azt nem foglalják írásba!


A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cafeteria

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Globális minimumadó 2024-re

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink