hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Felmondás e-mailben: így lehet szabályszerű

  • adozona.hu

Szabályszerű és elfogadható-e az, ha egy munkavállaló e-mailben küldi el a felmondását a munkáltatónak? Ebben az esetben mi számít a közlés időpontjának? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: miután az irodában nem tudtam elérni a munkáltatói jogkör gyakorlóját (nincs szabadságon), e-mailben nyújtottam be a felmondásomat (szöveggel és szkennelt verziót is csatolva a lentebbi beállításokkal). A levelezőrendszerem alkalmas arra, hogy kétféle visszaigazolást küldjön: az egyik, az a „klasszikus” átvételi igazolás, amire persze lehet úgy kattintani a címzettnek, hogy nem történik visszaigazolás, ekkor bizonyítani sem egyszerű. Eddig nem történt visszaigazolás. A másikhoz viszont nem szükséges visszaigazolás, ennek lényege, hogy „az üzenet a címzett tárhelyére megérkezett”. Ez meg is érkezett hozzám. Azt szeretném kérdezni, hogy tud-e olyan bírói döntésről, mely valamelyiket elfogadta felmondásnak, és ha igen, melyiket és melyik fél oldaláról (ha ez kiderül, akkor már az olvashatóság kérdését úgy hiszem, meg tudom oldani, bizonyítani tudom). Ha nem tud ilyen gyakorlatról, akkor azt szeretném tudni, mi az álláspontja.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Nézzük mit mond erről a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.)!

44. § A munkaszerződést írásba kell foglalni.

Mt. 22. § (3) A megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet.

22. § (1) A jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.

(2) Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot,

a) ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor;

b) a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (5) bekezdésében, a 11. § (5) bekezdésében, a 11/A § (1) bekezdésében, a 93. § (4) bekezdésében, a 97. § (4) bekezdésében, a 108. § (1) bekezdésében, a 110. § (5) és (6) bekezdésében, a 138. § (4) bekezdésében és a 193. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.

A témával kapcsolatban olvassa el az Adózóna „Ki dönt a szabadságról? Átvitel a következő évre, berendelés, bírság”, „A nap kérdése: mit kell tenni, ha túllépi a munkaidőkeretet a munkáltató?” és „Munkaszerződés módosítása: mikor kötelező, mikor tiltott?” című írását!

Az e-mail munkajogi szempontból írásbelinek minősül eltérően a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseitől, amely szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz.

A probléma innen indul!

24. § (1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.

Tekintettel arra, hogy az e-mailben közölt felmondás a közléssel hatályosul, így a közlés időpontja vonatkozásában vitathatják a felek a körülményeket (de magát a közlést nem).

A közlés időpontja szempontjából fontos az is, hogy milyen e-mail címre küldte a felmondást. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlójának e-mail címére (és a munkáltatói jogkör gyakorlója nincsen szabadságon) vagy a titkársági e-mail címre küldte, abban az esetben nehezen vitathatja a munkáltató az átvételt. Bírói gyakorlatot nem tudok Önnek beidézni, de a Kúria bírájával tartott előadásomon hangsúlyozta a közlés időpontját mint problémát.

Javaslom, hogy küldjön további megkeresést a munkáltatónak azzal, hogy hivatkozzon az adott ...... dátumon tett írásbeli felmondására, és kérje, hogy a munkáltató ezzel összefüggésben tegyen nyilatkozatot (munkakör átadásának feltételei, szabadság kiadása stb.).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adószámos magánszemély könyvkiadó

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Csehországi jövedelem az szja-bevallásban

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink