A munkába visszatérő kismamák jogai – amikor nem mérlegelhetnek a munkáltatók

Megosztás Tetszik

Gyakori jelenség, hogy gyermekvállalás után nem egyszerű a kismamáknak visszatérni a munkahelyükre, sok munkáltató nem várja vissza őket, nem tudja vagy nem akarja biztosítási számukra azt a megfelelő munkaidőt, munkarendet, amelyre egyébként jogszabály szerint jogosultak lennének. Cikkünkben sorra vesszük azokat a jogokat, lehetőségeket, amelyek megilletik a munkába visszatérő kismamákat.

Fizetés nélküli szabadság megszüntetése

Kezdjük azzal a félreértéssel, hogy kinek a joga megszüntetni a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot.

A munka törvénykönyve (Mt.) 133. paragrafusának (2) bekezdése szerint a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

Fontos kitétel, hogy a munkavállaló által megjelölt időpont számít, tehát a munkáltató hiába tiltakozik ellene, hiába mondja, hogy nem tudja visszavenni, a munkavállalónak joga van megszüntetni a fizetés nélküli szabadságát, ha szeretné. A munkáltatónak időt kell adni a felkészülésre, tehát a munkavállaló nem ragaszkodhat ahhoz, hogy másnaptól visszavegyék aktív állományba – erre szolgál a harminc napos határidő. A munkáltató azonban nem mérlegelhet, a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot meg kell szüntetnie a megjelölt napon.

Fontos, hogy ez az első lépés, ha a kismama a gyermek hároméves kora előtt szeretne visszamenni a munkahelyére. Ha a gyermek betölti a hároméves kort, akkor a távollét automatikusan megszűnik, így nincs harmincnapos határidő sem.

Fizetés nélküli szabadságra való visszatérés

Előfordulhat olyan helyzet is, hogy bár a szándék a munkába való visszatérés volt a munkavállaló részéről, a gyermeke nem szereti a bölcsődét, vagy bármi oknál fogva a szülő úgy dönt, mégis visszamegy fizetés nélküli szabadságra, gyermeke gondozása céljából. Erre a gyermek hároméves koráig joga van. Ezt is előre be kell jelenteni, a munkáltató nem mérlegelhet. Az Mt. 133. paragrafusának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a szülői szabadság igénylésére, a részmunkaidős lehetőségekre, a munkabér emelésére, a munkaviszony körülményeinek megváltoztatására vonatkozó szabályokat!