hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Élet az új munkaügyi törvény után: kevesebb pénz, több munka?

  • adozona.hu

Az Adózóna egy cikk erejéig másik időzónába kerül: kísérletet teszünk rá, hogy leírjuk egy bérből és fizetésből élő család helyzetét, az új Munka törvénykönyve-tervezetének hatályba lépése után. Korántsem sci-fi: kis magyar munkavállalói valóság.

A négyfős család feje nyomdász, felesége ápolónő. Már mindketten védett korba léptek – vagyis a nyugdíjba vonulás előtti 5 éven belül járnak. Gyermekeik – egy fiú és egy lány – mindketten dolgoznak, 30-as éveik elején járnak. A lány férjhez ment, gyermeket vár, korábban egy bankban dolgozott ügyintézőként. Öccse logisztikus egy import cégnél.

Forrás: Szabó Péter Dániel

Ha életbe lép az új munkaügyi törvény a család mindegyik tagjának megnő a munkaideje, a végkielégítések, és a műszakpótlékok átalakítása miatt, valószínűsíthetően kevesebb pénzt kap kézhez, csökken a szabadsága, és teljes kártérítési kötelezettsége lesz. Az biztosnak látszik, hogy - ha a most ismert verziót fogadják el -, nehezebb lesz az élet a bérből és fizetésből élőknek az új kódex után, a kérdés most már csak az: milyen mértékben nőnek az új munkavállalói terhek.

Kirúghatják, ha szüleit ápolja

Forrás: MTI / Balázs Attila

Az eredeti tervezet kiiktatta a nyugdíj előtt állók védelmét, és a gyed/gyes esetében a felmondási tilalmat is - vagyis a család két legidősebb tagjának, és lányuknak rendes felmondással, indoklás nélkül felmondhatott volna munkaadója. A közfelháborodás és a szakszervezetek tiltakozásának hatására a törvényalkotók úgy módosítottak, hogy a tervezet „a jövőben is védelmet biztosít a munkáltatói rendes felmondás lehetőségével szemben mind az 55 évesnél idősebb, védett korban lévő, mind a várandós, a szülési, illetve a gyermek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében.” Valószínűleg azért is a visszakozás, mivel az utóbbi pont ellenkezett volna az EU szülői szabadságról szóló irányelvével, ami kimondja, hogy a „Szülői szabadság leteltével a munkavállalók jogosultak korábbi munkahelyükre visszatérni.”
 
Bár a védett kor és a gyed/gyes – az ígéretek szerint - ismét tabunak fog számítani, azonban a készülő kódex meghagyta a betegség, és a hozzátartozó otthoni gondozása alatti opciókat a felmondásra. Ha az édesanyja ápolásra szorulna, és ezért lánya fizetés nélküli szabadságot venne ki, minden további nélkül eltávolíthatják állásából. Megteheti ezt a munkáltató akkor is, ha betegség miatti keresőképtelenség lép fel, vagy a kismamának otthon kellene maradnia táppénzen, mert gyermeke megbetegedett. A felmondást persze továbbra is meg kell indokolni, ám a készülő törvénykönyv-szöveg szerint az indok csupán a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A felmondás átadható az adott időszakok alatt is, de a felmondási idő csak a gyes/gyed, vagy a felsorolt más otthon tartózkodások lejártát követően kezdődik el.

Bérkalkulátor
Számoljon az Adózóna nettó jövedelem kalkulátorával (2010-2013), a bérkalkulátorért kattintson ide!

Felmondás esetén hőseink jóval kevesebb pénzre számíthatnának: a végkielégítés, és -  jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén – a kártérítés összege ugyanis csökken, azokat ezentúl az átlagfizetésnél alacsonyabb összegű távolléti díjban határozzák meg. A kettő között ugyan nem számottevő az eltérés, magasabb összegnél mégis érezhető. Ha például 200 ezer forint átlagkeresetet átszámítunk távolléti díjba az körülbelül 190-193 ezer forint. Ha viszont 30 havi átlagkereset helyett 30 havi távolléti díjjal számolunk, az már akár félmilliós különbség is lehet.

Kártérítés minden mennyiségben

Az édesanyának, - mint minden ápolónőnek - jövedelmének egy jó részét a műszakpótlékok után kapott összegek teszik ki. A tervek szerint a műszakpótlékok teljes egészében megszűnnek, és csupán az éjszakai pótlék az, ami ezentúl is járna, ez is 15 százalékosra csökkentve. Az új tervezet miatt az édesanya körülbelül 20-22 ezer forinttal fog a jövőben kevesebbet hazavinni. Ha pedig megteheti azt, hogy nyugdíjba vonuljon, végkielégítése is csökken.

Ráadásul egy további új intézmény is apasztani fogja a munkavállalók pénztárcáját. A várandós lány korábban bankban dolgozott, ezért – ha visszatér munkahelyére - a jövőben elképzelhető, hogy akár egy havi fizetésének megfelelő biztosítékot fognak kérni tőle, mivel attól, aki pénzt – értéket vesz át, vagy ilyen kifizetést átadást teljesít, vagy ellenőriz, automatikusan követelhetik ezt az új jogszabályt. A biztosíték – úgymond - kártérítési igény kielégítésére használható fel.

A munkaadói szervezetek a Nemzeti Gazdasági Minisztériumnak elküldött írásbeli véleménye szerint a tervezet csökkenti az aránytalan, esetenként túlzott munkavállalói kedvezményeket, kellő rugalmasságot biztosítva a munkaadók számára. A szervezetek valószínűleg ilyen aránytalan, és túlzott munkavállalói kedvezménynek tartják, hogy a kártérítés során a munkáltató felel „a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő” okokért. A jövőben kis családunk minden tagja teljes kártérítési felelősséggel tartozik (ha nem úgy járt el, ahogy általában elvárható).

A kártérítést - ha a munkavállaló hozzájárul -, a munkáltató annak béréből levonhatja. A levonás mértéke maximum 33 százaléka lehet a munkabérnek. (Kivéve tartásdíj, adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás esetén.) Nem kérdés, hogy a jövőben a „munkaadói rugalmasság” hogyan fogja kezelni a kártérítések behajtását.

Az embereket könnyebben rúgják majd ki, de a frissen munkába állóknak jóval nehezebb lesz az élete. A fiú pályakezdő, így ha próbaidejét töltené, akkor jóval hosszabb ideig kellene bizonyítani alkalmasságát, ugyanis az új törvénykönyv hatálybalépése után, ez az idő félévre módosulhat – ha a kollektív szerződés így rendelkezik. Ráadásul ezidő alatt nem ő rendelkezik a szabadságával – annak kiadását a munkáltató szabja meg. A fiatal férfinek  - és a család többi tagjának is - ezentúl főnökeik jelentősen elaprózva adhatják majd ki szabadságaikat: az új javaslat erre lehetőséget ad. A hatályos jogszabály szerint a munkavállalónak 20 munkanap alapszabadság jár, mely az életkor függvényében növekszik. A tervezet szerint 20 munkanap alapszabadsághoz az életkor függvényében növekvő pótszabadság jár. A maximum 30 nap mindkét esetben, azonban ehhez jelenleg 45 évesnek kell lenni, a tervezet szerint viszont már 51-nek, hogy megkaphassa azt a munkavállaló.

Szünettel növelt munkaidő

Nem csupán a büdzsét, de a családi életet is alaposan felboríthatja az új törvény, mivel az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást a munkáltató három nappal korábban módosíthatja, ami így alaposan nehezíti a munka és a privát szféra összehangolását. A módosítással érintett napra nem jár túlórapótlék sem.

A nyomdász családfő, amennyiben rendkívüli munkavégzésre kényszerül, akkor akár hetente hat órával is többet is dolgozhat: a rendkívüli munkaidő felső határa háromszáz óra lesz. A munkaközi szünetek pedig – a jelenlegi szabályozástól eltérően - nem képezik részét a munkaidőnek. Vagyis, ha a családfő eddig két óránként tíz perc szünetre mehetett, ami nyolc órával számolva negyven percet jelent, akkor a továbbiakban - ha kihasználja a szüneteket -, akkor a nyolc óra helyett 8 óra negyven percet fog dolgozni.

„A hatályos Munka Törvénykönyve nem segíti a munkahelyteremtésben a magyar gazdaságot, ezért azon változtatni kell. A tervezet alapvetően jól szolgálja a vállalkozások érdekeit”– szól a munkaadói szervezetek véleménye, hozzátéve, hogy „a jelenleg hatályos, zavaros, átgondolatlan törvényi szabályozás helyébe lépve az új Munka Törvénykönyve a jogbiztonságot szolgálja majd.” Valamint a munkavállalói kiszolgáltatottság bizonytalanságát – tehetnénk hozzá.

Schäffer Dániel

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Mennyi lehet a legrövidebb napi munkaidő?

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Próbaidő alatt okozott vagyoni kár

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Alkalmi munkavállaló – kártérítés

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 október
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs