hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Élet az új munkaügyi törvény után: kevesebb pénz, több munka?

  • adozona.hu

Az Adózóna egy cikk erejéig másik időzónába kerül: kísérletet teszünk rá, hogy leírjuk egy bérből és fizetésből élő család helyzetét, az új Munka törvénykönyve-tervezetének hatályba lépése után. Korántsem sci-fi: kis magyar munkavállalói valóság.

A négyfős család feje nyomdász, felesége ápolónő. Már mindketten védett korba léptek – vagyis a nyugdíjba vonulás előtti 5 éven belül járnak. Gyermekeik – egy fiú és egy lány – mindketten dolgoznak, 30-as éveik elején járnak. A lány férjhez ment, gyermeket vár, korábban egy bankban dolgozott ügyintézőként. Öccse logisztikus egy import cégnél.

Forrás: Szabó Péter Dániel

Ha életbe lép az új munkaügyi törvény a család mindegyik tagjának megnő a munkaideje, a végkielégítések, és a műszakpótlékok átalakítása miatt, valószínűsíthetően kevesebb pénzt kap kézhez, csökken a szabadsága, és teljes kártérítési kötelezettsége lesz. Az biztosnak látszik, hogy - ha a most ismert verziót fogadják el -, nehezebb lesz az élet a bérből és fizetésből élőknek az új kódex után, a kérdés most már csak az: milyen mértékben nőnek az új munkavállalói terhek.

Kirúghatják, ha szüleit ápolja

Forrás: MTI / Balázs Attila

Az eredeti tervezet kiiktatta a nyugdíj előtt állók védelmét, és a gyed/gyes esetében a felmondási tilalmat is - vagyis a család két legidősebb tagjának, és lányuknak rendes felmondással, indoklás nélkül felmondhatott volna munkaadója. A közfelháborodás és a szakszervezetek tiltakozásának hatására a törvényalkotók úgy módosítottak, hogy a tervezet „a jövőben is védelmet biztosít a munkáltatói rendes felmondás lehetőségével szemben mind az 55 évesnél idősebb, védett korban lévő, mind a várandós, a szülési, illetve a gyermek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében.” Valószínűleg azért is a visszakozás, mivel az utóbbi pont ellenkezett volna az EU szülői szabadságról szóló irányelvével, ami kimondja, hogy a „Szülői szabadság leteltével a munkavállalók jogosultak korábbi munkahelyükre visszatérni.”
 
Bár a védett kor és a gyed/gyes – az ígéretek szerint - ismét tabunak fog számítani, azonban a készülő kódex meghagyta a betegség, és a hozzátartozó otthoni gondozása alatti opciókat a felmondásra. Ha az édesanyja ápolásra szorulna, és ezért lánya fizetés nélküli szabadságot venne ki, minden további nélkül eltávolíthatják állásából. Megteheti ezt a munkáltató akkor is, ha betegség miatti keresőképtelenség lép fel, vagy a kismamának otthon kellene maradnia táppénzen, mert gyermeke megbetegedett. A felmondást persze továbbra is meg kell indokolni, ám a készülő törvénykönyv-szöveg szerint az indok csupán a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A felmondás átadható az adott időszakok alatt is, de a felmondási idő csak a gyes/gyed, vagy a felsorolt más otthon tartózkodások lejártát követően kezdődik el.

Bérkalkulátor
Számoljon az Adózóna nettó jövedelem kalkulátorával (2010-2013), a bérkalkulátorért kattintson ide!

Felmondás esetén hőseink jóval kevesebb pénzre számíthatnának: a végkielégítés, és -  jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén – a kártérítés összege ugyanis csökken, azokat ezentúl az átlagfizetésnél alacsonyabb összegű távolléti díjban határozzák meg. A kettő között ugyan nem számottevő az eltérés, magasabb összegnél mégis érezhető. Ha például 200 ezer forint átlagkeresetet átszámítunk távolléti díjba az körülbelül 190-193 ezer forint. Ha viszont 30 havi átlagkereset helyett 30 havi távolléti díjjal számolunk, az már akár félmilliós különbség is lehet.

Kártérítés minden mennyiségben

Az édesanyának, - mint minden ápolónőnek - jövedelmének egy jó részét a műszakpótlékok után kapott összegek teszik ki. A tervek szerint a műszakpótlékok teljes egészében megszűnnek, és csupán az éjszakai pótlék az, ami ezentúl is járna, ez is 15 százalékosra csökkentve. Az új tervezet miatt az édesanya körülbelül 20-22 ezer forinttal fog a jövőben kevesebbet hazavinni. Ha pedig megteheti azt, hogy nyugdíjba vonuljon, végkielégítése is csökken.

Ráadásul egy további új intézmény is apasztani fogja a munkavállalók pénztárcáját. A várandós lány korábban bankban dolgozott, ezért – ha visszatér munkahelyére - a jövőben elképzelhető, hogy akár egy havi fizetésének megfelelő biztosítékot fognak kérni tőle, mivel attól, aki pénzt – értéket vesz át, vagy ilyen kifizetést átadást teljesít, vagy ellenőriz, automatikusan követelhetik ezt az új jogszabályt. A biztosíték – úgymond - kártérítési igény kielégítésére használható fel.

A munkaadói szervezetek a Nemzeti Gazdasági Minisztériumnak elküldött írásbeli véleménye szerint a tervezet csökkenti az aránytalan, esetenként túlzott munkavállalói kedvezményeket, kellő rugalmasságot biztosítva a munkaadók számára. A szervezetek valószínűleg ilyen aránytalan, és túlzott munkavállalói kedvezménynek tartják, hogy a kártérítés során a munkáltató felel „a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő” okokért. A jövőben kis családunk minden tagja teljes kártérítési felelősséggel tartozik (ha nem úgy járt el, ahogy általában elvárható).

A kártérítést - ha a munkavállaló hozzájárul -, a munkáltató annak béréből levonhatja. A levonás mértéke maximum 33 százaléka lehet a munkabérnek. (Kivéve tartásdíj, adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás esetén.) Nem kérdés, hogy a jövőben a „munkaadói rugalmasság” hogyan fogja kezelni a kártérítések behajtását.

Az embereket könnyebben rúgják majd ki, de a frissen munkába állóknak jóval nehezebb lesz az élete. A fiú pályakezdő, így ha próbaidejét töltené, akkor jóval hosszabb ideig kellene bizonyítani alkalmasságát, ugyanis az új törvénykönyv hatálybalépése után, ez az idő félévre módosulhat – ha a kollektív szerződés így rendelkezik. Ráadásul ezidő alatt nem ő rendelkezik a szabadságával – annak kiadását a munkáltató szabja meg. A fiatal férfinek  - és a család többi tagjának is - ezentúl főnökeik jelentősen elaprózva adhatják majd ki szabadságaikat: az új javaslat erre lehetőséget ad. A hatályos jogszabály szerint a munkavállalónak 20 munkanap alapszabadság jár, mely az életkor függvényében növekszik. A tervezet szerint 20 munkanap alapszabadsághoz az életkor függvényében növekvő pótszabadság jár. A maximum 30 nap mindkét esetben, azonban ehhez jelenleg 45 évesnek kell lenni, a tervezet szerint viszont már 51-nek, hogy megkaphassa azt a munkavállaló.

Szünettel növelt munkaidő

Nem csupán a büdzsét, de a családi életet is alaposan felboríthatja az új törvény, mivel az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást a munkáltató három nappal korábban módosíthatja, ami így alaposan nehezíti a munka és a privát szféra összehangolását. A módosítással érintett napra nem jár túlórapótlék sem.

A nyomdász családfő, amennyiben rendkívüli munkavégzésre kényszerül, akkor akár hetente hat órával is többet is dolgozhat: a rendkívüli munkaidő felső határa háromszáz óra lesz. A munkaközi szünetek pedig – a jelenlegi szabályozástól eltérően - nem képezik részét a munkaidőnek. Vagyis, ha a családfő eddig két óránként tíz perc szünetre mehetett, ami nyolc órával számolva negyven percet jelent, akkor a továbbiakban - ha kihasználja a szüneteket -, akkor a nyolc óra helyett 8 óra negyven percet fog dolgozni.

„A hatályos Munka Törvénykönyve nem segíti a munkahelyteremtésben a magyar gazdaságot, ezért azon változtatni kell. A tervezet alapvetően jól szolgálja a vállalkozások érdekeit”– szól a munkaadói szervezetek véleménye, hozzátéve, hogy „a jelenleg hatályos, zavaros, átgondolatlan törvényi szabályozás helyébe lépve az új Munka Törvénykönyve a jogbiztonságot szolgálja majd.” Valamint a munkavállalói kiszolgáltatottság bizonytalanságát – tehetnénk hozzá.

Schäffer Dániel

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓAJÁNLÓ

Kérdések és válaszok

Ügyvezető 36 órát elérő munkaviszonnyal

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Osztalékfizetés devizában

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Bt. tagi jogviszonyok

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 május
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs