További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A Munka törvénykönyvéről és a 2012-es adótörvényekről is egyeztetnének a szakszervezetek

  • MTI

A szakszervezetek folytatni szeretnék az egyeztetéseket az új Munka törvénykönyvéről a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM), a kormánnyal és a munkáltatókkal - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet négy szakszervezet tartott kedden Budapesten.

Az NGM a múlt héten egyeztetett a készülő új Munka törvénykönyvéről az érdekképviseletekkel, a négy szakszervezet a találkozót eredménytelennek tartja.
   
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnökei kedden elmondták: egyelőre sem formális, sem informális visszajelzést nem kaptak a tárgyalások folytatásáról.
  
A négy együttműködő szakszervezet bármikor kész az érdemi tárgyalásokra a munka világát szabályozó kódexről, és mindenképpen szeretnék, ha ez a szeptemberi eleji kormányülés előtt megtörténne - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke.
   
Borsik János, az ASZSZ elnöke szerint nem is indokolt egy teljesen új Munka törvénykönyvét (Mt.) megalkotni. Kifejtette: a jelenlegi törvénykönyv 1992 óta van hatályban, azóta 60-70 esetben módosították, ez is mutatja, hogy folyamatosan "együtt élt" a gazdasággal, a változtatási igényekkel.
   
Az elnök szerint most úgy kellett volna tárgyalni, hogy első lépésben összegzik a közel 20 éves tapasztalatokat, és a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkáltatók egyaránt megfogalmazzák, min szeretnének változtatni. Az Mt.-t csak ezután lehetett volna módosítani, a rugalmasság és a versenyképesség követelménye pedig Borsik János szerint "álságos", "egyetlen új munkahely nem fog keletkezni Magyarországon" a munka világának ilyen szellemű átalakítása nyomán.
   
A törvénykönyv keresetcsökkenést hoz a munkavállalóknak, az éves munkaidő nő, a dolgozókat ráadásul korlátlan anyagi felelősség terheli, aminek nem szabad hatályba lépnie - vélekedett. Elmondta: a szakszervezetek ellenzik, hogy a szabadságok kiadásában egyoldalú a tervezet, és hogy üzemi megállapodásokkal akarják "tönkretenni" a kollektív szerződéseket.
   
A tervezet megvitatására több hónapra lenne szükség, ha pár hét alatt "átgyötrik" a parlamenten, akkor az feszültségekhez vezet majd - hangsúlyozta Borsik János.
   
Pataky Péter szerint a minisztérium befejezettnek tekinti az egyeztetést a múlt heti találkozóval, de ahhoz, hogy egy, a munkavállalók számára "élhető", elfogadható törvénykönyv szülessen, ez kevés. Kiemelte: az új Mt. Jelentősen csökkenti a munkakínálatot azzal, hogy a foglalkoztatottak munkaidejét megnövelik, emellett a vállalkozók költségeinek csökkentése a munkavállalók jövedelmének mérséklésével valósul meg.
   
Az MSZOSZ elnöke emlékeztetett: a múlt heti egyeztetések után a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek is háromoldalú tárgyalást kértek; itt már meg lehetne vitatni, hogy a szaktárca mely javaslataikat építette be a tervezetbe.
   
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke azt mondta: a tervezet nem szolgálja a munka alapú társadalomra való áttérést, és kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat, mivel például a munkát vállalóknak az eddiginél kevesebb bérért többet kell dolgozniuk. Hangsúlyozta, hogy a jövedelemcsökkenés nemcsak a versenyszféra, hanem a közszféra foglalkoztatottjait is sújtja. Hozzátette: az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetésének egyik kormányzati indoka az volt, hogy a rendszer pazarló. A SZEF elnöke szerint ugyanakkor a jelenlegi egyeztetési rendszer, amelyben az oldalakkal külön-külön tárgyalt a minisztérium nem olcsóbb és nem is hatékonyabb az OÉT-nél.  Kiemelte: nemcsak a Munka törvénykönyvéről, hanem a 2012-es adó-és járulékszabályokról, valamint a költségvetésről is egyeztetni kell a szociális partnerekkel.
   
Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke hangsúlyozta: a múlt csütörtöki tárgyalás bizonyította, hogy nem felesleges az érdekegyeztető tanács, a háromoldalú egyeztetés, mivel ott lehet megoldani a problémákat. A kormány értékelje a javaslataikat, alakítson ki egy álláspontot ezzel kapcsolatban, majd hívjanak össze egy háromoldalú tárgyalást, amely előtt a jogi szakértők is nézzék át a javaslatot - indítványozta az ÉSZT elnöke.
   
A magyar gazdaság problémáit nem lehet úgy megoldani, hogy kizsákmányolják, "a tőkének maximálisan alárendelik" a magyar munkavállalókat, mert tisztességes kereset hiányában sokan külföldre mehetnek megélhetést keresni - vélekedett Kuti László.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Hallgatói munkaszerződés díjazása

Széles Imre

tb-szakértő

Szocho változása

Széles Imre

tb-szakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X