Veszélyhelyzet vége: fizetés nélküli szabadság, munkaidőkeret, munkaidő-beosztás

Megosztás Tetszik

A veszélyhelyzet kihirdetésével alapjaiban változtak a foglalkoztatás szabályai. Lehetővé vált például 24 havi munkaidőkeret alkalmazása, a munkaidő-beosztás korlátlan változtatása, a munka törvénykönyve rendelkezéseitől való egyoldalú eltérés, bizonyos esetekben pedig a fizetés nélküli szabadság szabályainak kiterjesztése. A veszélyhelyzetet követően ezen előírások jelentős része már nem irányadó, így érdemes áttekinteni, mit lehet és mit nem.

A fizetés nélküli szabadság szabályai egyoldalúan nem alkalmazhatóak

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) konkrétan nevesíti azon esetköröket, amikor a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra jogosult.

Az Mt. 28. §-a alapján a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

A munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig szintén fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

A munkavállaló továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 42/G §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára is fizetés nélküli szabadságra jogosult. Ezen túlmenően a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.

Legfeljebb két év fizetés nélküli szabadság jár a munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából is, az ápolás idejére, melyet a kezelőorvos igazol.

Végezetül, a munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

Ezen esetkörök a munkavállaló érdekében teszik lehetővé fizetés nélküli szabadság igénybevételét, többnyire a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan. Arra azonban nem volt és jelenleg sincsen lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalú döntésével fizetés nélküli szabadságra „küldje” a munkavállalóját. Az természetesen nem kizárt, hogy a felek ebben közös megegyezéssel megállapodjanak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, meddig alkalmazható a 24 havi munkaidőkeret, valamint, hogy van-e lehetőség a közölt munkaidő-beosztás „kötetlen” módosítására!