A veszélyhelyzet miatt ismét módosult néhány jogszabály: csok, otthonteremtési kamattámogatás, közfoglalkoztatás

Megosztás Tetszik

A Magyar Közlöny 28. számában megjelent az egyes veszélyhelyzettel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2021. (II. 23.) kormányrendelet, amely a közfoglalkoztatásban alkalmazandó szabályokkal, a családi otthonteremtési kedvezmény, az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételének feltételeivel, illetve a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésével kapcsolatban tartalmaz a veszélyhelyzetre tekintettel módosításokat.

A kormányrendelet az alábbi rendeleteket módosítja:

♦ A veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet módosítása

A közfoglalkoztatásban alkalmazandó egyes eltérő szabályok megállapítása

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a veszélyhelyzet ideje alatt a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama meghaladhatja a tíz évet.

A fentieket a közfoglalkoztatási jogviszony létrehozására irányuló, folyamatban lévő eljárásokban és a rendelet hatálybalépésekor már megszűnt közfoglalkoztatási jogviszonyok esetében is alkalmazni kell. A tíz évet meghaladó közfoglalkoztatási jogviszony esetén a közfoglalkoztatási jogviszony újra létesíthető.

♦ A családok anyagi biztonságának erősítése érdekében szükséges, a veszélyhelyzettel összefüggő egyes rendelkezésekről szóló 567/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet módosítása

1. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló rendelet szerint az igénylőnek a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napnál nem régebbi okirattal kell igazolnia, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) biztosított, – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van.

A veszélyhelyzeti módosítás azt mondja ki, hogy a fentiektől eltérően a biztosítási jogviszonyban a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül bekövetkező megszakítás esetén – ide nem értve a Tbj. 6. § alapján biztosítotti jogviszony szünetelését, amely nem minősül a jogviszony megszakításának, de annak időtartama az otthonteremtési kamattámogatásról szóló rendeletben meghatározott 180 napos időszakba nem számítható be – a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az egybefüggően a 30 napot meghaladja.

Ha a megszakítást követően az igénylő a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül újabb, Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonyt létesít, akkor a veszélyhelyzet időtartamát, de legfeljebb 90 napot otthonteremtési kamattámogatásról szóló rendelet szerinti biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni, továbbá abban az esetben is, ha a veszélyhelyzet időtartama alatt a jogviszony nem szakadt meg, csak szünetelt, és a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a szünetelés véget ér.

2. A családi otthonteremtési támogatás (16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet] esetében is az igénylőnek 30 napnál nem régebbi okirattal igazolnia kell, hogy a Tbj. szerint biztosított, vagy okirattal bizonyítja, hogy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, és legalább 180 napja folyamatosan biztosított – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos jogviszonyban legfeljebb 30 nap megszakítás van.

A módosítás szerint fentiektől eltérően a jogviszonyban a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül bekövetkező megszakítás esetén a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az egybefüggően a 30 napot meghaladja.

Ha a megszakítást követően az igénylő a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül újabb biztosítási jogviszonyt létesít, akkor a veszélyhelyzet időtartamát, de legfeljebb 180 napot – a csok rendeletben meghatározott egy gyermek esetén 600 000 forint, két gyermek esetén 2 600 000 forint szerinti összegben igényelt csok esetében 90 napot – az csok alkalmazása során biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni, továbbá abban az esetben is, ha a veszélyhelyzet időtartama alatt szereplő jogviszony nem szakadt meg, csak szünetelt, és a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a szünetelés véget ér.

A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendeletben foglalt határidő a veszélyhelyzet kezdetét követően jár le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.

A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendeletben foglalt, a veszélyhelyzet kezdetét követően lejáró határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodnak.

♦ A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosítása

Ha jogszabály az állammal történő szerződés megkötésére határidőt állapít meg, a veszélyhelyzet ideje alatt, a felek az előírt határidőt közös megállapodás útján egy alkalommal legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig tartó időtartamra meghosszabbíthatják.

A Magyar Közlöny 28. számát ITT éri el.