Nyilvánvaló hadüzenet: szakszervezetek jogfosztása az Mt.-tervezetben

Megosztás Tetszik

A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve kizárólag a szakszervezeteket jogosítja fel a munkavállalói érdekképviselet ellátásával. Ehhez biztosítja a megfelelő jogi eszközöket is. Ezen változtatna a kormány által hivatalosan fel nem vállalt, de hallgatólagosan támogatott új Mt.-s tervezet.

A tervezet elképzelése szerint meg kell fosztani  az összes, évtizedek óta gyakorolt jogától az érdekképviseleti szervezeteket és azok tisztségviselőit. Meg kell szüntetni a kiemelt munkajogi védelmüket, azaz a szakszervezeti tisztségviselővel szemben alkalmazott rendes felmondás esetén nem kellene beszerezni a felsőbb szakszervezeti szerv előzetes jóváhagyását. Ezzel elérhető, hogy megfélemlíthetővé tegyék a tisztségviselői kört.

Elvennék a szakszervezeti kifogás (vétó) jogát is, ezzel az egyik leghatásosabb eszközétől fosztanák meg a szakszervezeteket, azaz, hogy a kifogásolt intézkedés végrehajtását megakadályozhatják.

A tervezet aláásná az érdekképviseletek  anyagi bázisát is amikor megszűntetné azt a munkáltatói kötelezettséget, hogy a szakszervezet működésének alapfeltételeit a munkáltató legyen köteles biztosítani. További, az érdekképviseleti munka ellehetetlenítését célzó elképzelés az is, amely szerint a törvény nem rendelkezne a kötelező munkaidő kedvezményről. Ezzel a szakszervezeti munkát vállalók körét szűkíthetnék, illetve annak színvonalát ronthatnák le.

A legsúlyosabb és nyilvánvalóan alkotmányellenes visszalépés az, hogy elvennék a kollektív szerződés kötés kizárólagos jogát a szakszervezetektől és átjátszanák az üzemi tanácsok részére. Ez nyilvánvaló hadüzenet, ez ugyanis az érdekképviseleti munka kiüresítését jelentené. Az üzemi tanács, amely participációs jogokat gyakorolva a vezetés részeként értelmezendő, olyan szerepben lépne fel, amire alkotmányos felhatalmazása nincs. Az üzemi tanács nem érdekképviseleti szerv, nincs tagsága, senkit nem képvisel, azaz nincs joga a munkavállalók nevében kötelezettségek vállalására sem.

Ehhez jön még a már hatályos sztrájkjogi szűkítés, ami az elégséges szolgáltatással kapcsolatos előzetes megállapodás hiányában „eredményesen” blokkolja a sztrájkjog gyakorlását.

A végeredmény kódolható: ha ezek a változtatások átmennek a parlamenten, gyakorlatilag lenullázódik a teljes magyar független szakszervezeti mozgalom, ami marad az már nem tekinthető a szó eredeti értelme szerinti munkavállalói érdekképviseletnek.

Viszló László