Katázás mellett kizárt és megengedett egyéb jogviszonyok

Megosztás Tetszik

A katás egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő, főfoglalkozású egyéni vállalkozónak kell lennie. Emellett lehet-e munkaviszonya, megbízása, alkalmilag foglalkoztatható-e, ekhózhat-e, dolgozhat-e külföldön? Ismertetjük a kizáró és a megengedő előírásokat.

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani),

• a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytat,

• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

• a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosított,

• olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,

• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 3. § 17. pont b)–f) alpontok szerinti egyéni vállalkozónak minősül (például egyéni ügyvéd, közjegyző),

• nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,

• köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatásban tanul, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

A következőkben összeszedtük a gyakorlatban leggyakrabban előforduló eseteket a katás főállású jogviszony mellett végezhető egyéb foglalkoztatási formákkal összefüggésben.

Kata mellett társas vállalkozó

Egy kft.-ben a tulajdonos (a kft. lehet egyszemélyes is) ügyvezető szeretne katás egyéni vállalkozást indítani. Ennek nincs jogszabályi akadálya, és ez úgy tehető meg, hogy az egyéni vállalkozónak a katában lesz a főfoglalkozása, tehát a kft.-ben nem lehet társas vállalkozói jogviszonya, személyesen nem működhet közre és teljes munkaidős állása sem lehet.

Ehhez azonban a kft. alapító okiratát is módosítani kell és a tag az ügyvezetői feladatokat a továbbiakban munkaviszonyban látja el, és nem megbízással végzi. Lényeg, hogy ne álljon legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani). Az irányadó jogértelmezés szerint az egyszemélyes kft.-ben sem lehet jogilag kizárni, hogy az egyetlen tag munkaviszonyban tevékenykedjen.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben ismertetjük, hogy a katázás mellett miként lehetséges megbízási jogviszonyból, ugyanabból a tevékenységből, ekhózásból, alkalmi munkából, külföldről jövedelmet szerezni!