A spanyol adatvédelmi hatóság cikksorozatban vizsgálja a mesterséges intelligencián alapuló beszédjegyzetelő rendszerek adatvédelmi kockázatait. Mivel magyar nyelven nem áll rendelkezésre hatósági szakirodalom, így ezt az alábbiakban mutatjuk be.
Az Európai Unió Bírósága a C-526/24. számú döntésben kimondta, hogy az érintett személy GDPR 15. cikkén alapuló hozzáférési jogának gyakorlása visszaélésszerűnek, illetve túlzónak minősülhet, mely esetben a kérelem az adatkezelő által visszautasítható. Cikkünkben ismertetjük, hogy általánosságban mely kötelezettségek fakadnak a hozzáférési jogból, illetve a fenti döntésnek a vállalkozások életében milyen gyakorlati következményei vannak.
Jogszerűen kötelezte az adatkezelőt a személyes adatok törlésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) – állapította meg az Európai Unió Bírósága (EUB) egy magyarországi ügyet érintő előzetes döntéshozatali eljárásban (C-46/23.) Cikkünkben bemutatjuk az ügy tanulságait.
Munkaerő-kölcsönző cég partnere cafeteriarendszert vezet be, amit egy harmadik cég dolgoz ki a részére. A kölcsönbe adónak nincs a céggel szerződése, viszont minden, a munkavállalókra vonatkozó adatot a külső cégnek továbbít, nem a partnernek. Több olyan adatot kellene kiadni, amit a kölcsönbe adó nem tart indokoltnak. Milyen adatokat lehet átadni a partner partnerének, és milyen jogalapon, szükséges-e a harmadik féllel adatfeldolgozói szerződést kötni? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A visszaélés-bejelentési rendszer felállításához a cégnek (választása szerint) egy pártatlan személyt kell kijelölnie a beérkező panaszok kivizsgálására. A kijelölt személy adatkezelőnek vagy adatfeldolgozónak minősül? – kérdezte olvasónk, dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt rá.
A felperes a keresetben a Külügyminisztériumtól 2020 márciusában, kórházi intenzív ellátásra alkalmas lélegeztetőgépek és arcmaszkok adásvételével kapcsolatos szerződések közérdekű adatainak kiadását kérte. Az ügy a Kúriáig jutott.
A könyvelőváltás miatti iratanyagátadás kérdését több szempontból is körüljártuk, adatvédelmi szemszögből azonban még nem vizsgáltuk. Olvasónk az adatok megőrzéséről és törléséről kérdezte szakértőnket, dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt a kérdésre.
A 2020-as Schrems II. ügy miatt a nemzetközi adattovábbítások kapcsán kialakult bizonytalanság komoly fejfájást okozott az érintett szereplők számára. Az Európai Bizottság által június 7-én közzétett Általános Adatvédelmi Kikötések megoldást nyújthatnak a személyes adatok EGT-n kívüli továbbítására, ezzel feloldva a tavaly július óta fennálló bizonytalan helyzetet. A BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szakértői összefoglalták az új szabályzással kapcsolatos fontos tudnivalókat.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) honlapján elérhető döntés szerint Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában 2020. év januárjában iratselejtezés történt, melynek során a fellelt dokumentumok egy részét az Egri Ügyek Hírportál szerkesztőségéhez továbbították. Az alábbiakban az ügy adatvédelmi tanulságait mutatjuk be.
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) az adatvédelmi incidens kezelésére szigorú szabályokat fogalmaz meg. Ezek értelmezéséhez segítséget nyújthat az Európai Adatvédelmi Testület 1/2021. számú adatvédelmi incidensekre vonatkozó példasora. Az alábbiakban ennek fontosabb elemeit mutatjuk be.
Egyre szélesebb körben elérhető a joggyakorlat az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletével (2016/679. számú rendelet, GDPR) összefüggésben. Az egyik, 2020. augusztus 8. napján kelt határozatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy közjegyzővel szembeni panaszt utasított el. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték