Gyakorlati kódex a mesterséges intelligencia által generált tartalmak jelölésére és cimkézésére

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió mesterségesintelligencia-rendeletét részben már alkalmazni kell (tiltott alkalmazások), a legfontosabb részeit azonban augusztustól, lépcsőzetesen kell a gyakorlatban is bevezetni. A rendelet az MI jogszerű és tisztességes használatát kívánja elérni azzal, hogy ne veszélyeztesse a szabályozással az innovációt, melyhez gyakorlati kódex készült.

Az MI-rendelet és alapfogalmai

A mesterséges intelligencia uniós felhasználásának szabályait a 2024/1689. számú rendelet, azaz az MI-rendelet szabályozza. A szabályozás lépcsőzetesen válik alkalmazhatóvá, a tiltott alkalmazásokra vonatkozó szabályok már 2025. február 1-jétől életbe léptek. A szabályozás zömét – kivéve a magas kockázatú felhasználásokra vonatkozó szabályokat – 2026. augusztus 2. napjától kell alkalmazni.

A magas kockázat szabályai éppen most kerülnek elhalasztásra, az új határidők a következők:

• 2027. december 2. (2026. augusztus 2. helyett) az önálló, magas kockázatú MI felhasználások esetében;
• 2028. augusztus 2. (2027. augusztus 2. helyett) a más termék biztonsági komponensét képező MI felhasználások esetében.

Az MI által generált tartalmak megjelölésére, továbbá a meztelenítő tartalmak, gyermekekkel kapcsolatos szexuális visszaéléseket érintő tartalmak tilalmára 2026. december 2. az új határidő, ha a változtatást véglegesen jóváhagyják.

Az MI-rendelet a szabályokat alapvetően kockázati szintenként határozza meg, illetve kiemel bizonyos általánosságban is kockázatos felhasználásokat. Ilyennek tekinti például az olyan, MI által generált tartalmakat, amelyek a felhasználók számára megtévesztőek lehetnek. Ennek érdekében fogalmazza meg az átláthatósági követelményt. Ez az a jellemző, hogy az MI-rendszer működése, az eredmények, kimeneti adatok generálása áttekinthető, ellenőrizhető módon történik.

Ehhez kapcsolódnak az úgynevezett deepfake-alkalmazások. Ez az MI által generált vagy manipulált képi, audio- vagy videótartalom, amely hasonlít létező személyekre, tárgyakra, helyekre, entitásokra vagy eseményekre, és amely egy személy számára megtévesztő módon autentikusnak vagy valóságosnak tűnne. Az átláthatóság és a tisztességesség érdekében a rendelet tájékoztatási szabályokat is előír.

A gyakorlati kódex lényege

Az Európai Bizottság közzétette a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak jelölésére és címkézésére vonatkozó végleges gyakorlati kódexet. A kódex önkéntes, és gyakorlati lépéseket határoz meg annak érdekében, hogy segítse a generatív mesterségesintelligencia-rendszerek (MI-rendszerek) szolgáltatóit és alkalmazóit a jelenleg 2026. augusztus 2-ától alkalmazandó, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály átláthatósági kötelezettségeinek teljesítésében.

Ettől az időponttól kezdve a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a kulcsfontosságú esetekben egyértelmű címkézést ír elő:

• a közérdekű ügyekben közzétett deepfake-eket és mesterséges intelligencia által generált vagy mesterséges intelligencia által manipulált szövegeket egyértelműen fel kell tüntetni a címkén;
• a felhasználókat arról is tájékoztatni kell, ha interaktív MI-rendszerrel, például csevegőrobottal lépnek kapcsolatba.

Ezek az átláthatósági követelmények segítenek az embereknek felismerni, ha a tartalmat mesterséges intelligencia hozta létre vagy módosította, csökkentve a megtévesztés és a manipuláció kockázatát.

A kódex két szabályozási egységre tagozódik:

• a szolgáltatók számára meghatározza, hogyan biztosítható, hogy a mesterséges intelligencia által generált vagy mesterséges intelligencia által manipulált hang-, kép-, videó- vagy szövegjeleket géppel olvasható módon jelöljék meg, és azok mesterségesen generáltként vagy manipuláltként észlelhetők legyenek;
• az üzemeltetők esetében kifejti, hogy hogyan kell egyértelműen címkézniük a deepfake-eket és a mesterséges intelligencia által generált vagy mesterséges intelligenciával manipulált szövegeket, amelyeket azért tettek közzé, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a közérdekű kérdésekről, ha nem került sor emberi felülvizsgálatra vagy szerkesztői ellenőrzésre.

Ezek az átláthatósági szabályok kiegészítik a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály általános célú MI-modellekre és nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó szabályait, támogatva a mesterséges intelligencia felelős fejlesztését és használatát az EU-ban.