Banki mesterségesintelligencia-felhasználások főbb kockázatai

Megosztás Tetszik

Magyarországon működő bankoknál alkalmazott mesterségesintelligencia-rendszerek (MI-rendszerek) személyes adatokat érintő adatkezeléséről tett közzé jelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Figyelemmel a téma fontosságára, illetve a futótűzént terjedő mesterségesintelligencia-felhasználásokra, cikkünkben a tanulságokat, a NAIH által beazonosított főbb kockázatokat ismertetjük.

Nehezen áttekinthető a jogszabályi háttér és a követelményrendszer

Nehéz olyan nagyobb szolgáltatót találnunk, amely ne alkalmazná a mesterséges intelligencia előnyeit. Kiemelt felhasználási területei az úgynevezett virtuális asszisztensek, valamint a fordítóprogramok. Mindegyik jelentős költség-, illetve időspórolást jelent a vállalkozásoknak. Mivel azonban a mesterséges intelligencia veszélyeket is jelent (például pontatlan vagy téves fordítás vagy válasz), így annak használatára kiterjedt szabályozás vonatkozik.

A szabályozás fő eleme a 2024/1689. számú MI-rendelet, amely fokozatosan válik alkalmazhatóvá az EU tagállamaiban. A rendelet többszáz oldalas és meglehetősen bonyolult. Az MI rendeletet elsősorban az EU intézményei, valamint az EU bírósága értelmezhetik, ilyen értelmezések folyamatosan megjelennek, így a tagállamoknak korlátozott lehetősége van a szabályozás alakításában. Magyarországon ezt az űrt a 2025. december 1. napjával hatályba lépett 2025. évi LXXV. törvény, illetve annak végrehajtási rendelete [344/2025. (X.31.)] töltik be.

OLVASSA EL cikkünket, amelyből megismerheti

• a NAIH által beazonosított főbb kockázatokat,
• az adatkezelő kötelezettségeit, továbbá
• a vizsgálat főbb tanulságait.