Magyarországon működő bankoknál alkalmazott mesterségesintelligencia-rendszerek (MI-rendszerek) személyes adatokat érintő adatkezeléséről tett közzé jelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Figyelemmel a téma fontosságára, illetve a futótűzént terjedő mesterségesintelligencia-felhasználásokra, cikkünkben a tanulságokat, a NAIH által beazonosított főbb kockázatokat ismertetjük.
December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.
A 3/2023. Ab határozat megállapítja, hogy a jogalkotó az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésével összefüggésben mulasztással idézett elő alaptörvény-ellenességet azáltal, hogy nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, melyek lehetővé teszik az információszabadság érvényesülését a közfeladatot ellátó és közpénzzel gazdálkodó Magyar Export-Import Bank által kezelt, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő banktitok megismerhetőségével kapcsolatban.
Új, üzleti titok megsértésével kapcsolatos bírósági döntést tettek közzé 2023. februárjában. A jogvita kapcsán a Kúria megállapította, hogy amennyiben egy munkavállaló a munkáltató sérelmére üzleti titkot sértő magatartást tanúsít, úgy az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény (Üttv.) rendelkezései nem függetleníthetőek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) vonatkozó rendelkezéseitől, hanem azokkal együtt kell alkalmazni őket.
Kollégák között kényes kérdés a munkabér összege. Vagy tiltja a munkaszerződés, hogy ezt megosszuk egymással vagy egyszerűen csak nem kívánjuk a kollégánk orrára kötni. A megítélés munkakörönként is eltérő, ráadásul minél magasabb pozícióban dolgozik a munkavállaló, annál nagyobb titok övezi a munkabérét. A pólus másik oldalán álló munkáltatónak ugyanakkor nem mindegy, hogy titokban marad-e a munkabér, mivel a nyilvánosságra hozatal bérfeszültséget kelthet, illetve a jogos gazdasági érdeke is sérülhet. Hogyan rendelkezik a törvény?
Jócskán változtak tavaly a tágabb értelemben vett adatvédelem előírásai. 2019 májusától alkalmazhatóvá vált a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), illetve ekkoriban lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény is. Áttekintjük, hogy az egyes szabályok kikre vonatkoznak, és melyek a legfőbb sarokpontjai a vonatkozó előírásoknak.
Megvált vezető beosztású a versenytilalmi megállapodást megszegő munkavállalójától a munkáltató. A kiszabott kártérítés miatt a Kúriáig jutott az ügy.
Az OECD BEPS cselekvési tervének részeként hazánk átalakítja a jogdíjkedvezmények rendszerét. Az új szabályok 2016. július 16-ától léptek életbe, melynek hatására lényegesen csökkennek a kapott jogdíj alapján érvényesíthető kedvezmények. A módosítások a társasági adón kívül a helyi iparűzési adót is érintik – olvasható a LeitnerLeitner adózásrólérthetően című blogjában.
Számos olyan információt kellene szolgáltatniuk a tagállamoknak a területükön működő vállalkozásokról egy készülő EU-direktíva alapján, amelyekből az adott iparágban járatos személy akár üzleti tikokat is kideríthet, mutat rá a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária. Emellett az sem tisztázott, hogy a létrehozandó közös adatbázishoz pontosan kik és milyen hozzáférést kapnának az egyes országokban.
Jogosan korlátozhatja a munkáltató a távozó munkavállaló jogait a munkaadó megbízásából kialakított, üzleti titkot és sokszor jelentős vagyoni értéket képviselő professzionális kapcsolati háló további használatában, mutat rá a KCG Partners Ügyvédi Társulás. A későbbi jogviták elkerülése érdekében már a munkaszerződés megkötésekor javasolt tisztázni a közösségi háló kezelését illető kérdéseket, többek között azt is, hogy a munkaviszony megszűnésekor mi lesz az online kapcsolati háló sorsa.
T. Cím! Az egyik vezetőbeosztásu dolgozónk rendes felmondással kilép a kft.-ből. A titokszerződés szerint egy bizonyos összeget szeretnék kifizetni, melyben vállalja, hogy a cég üzleti tikait megtartja és nem helyezkedik el azonos munkakörbe fél évig. A kifizetett összeg után nekünk mint munkáltatónak milyen járulékokat kell a dolgozótól levonni, és mint munkáltatónak milyen járulékokat kell utána fizetni? Jól gondoljuk, hogy a járulékok után levont összeget pénztárbizonylaton fizetjük ki a titoktartási szerződés szerint?
Július 1-jétől számos ponton módosul a versenytörvény, egyebek között bevezetik a GVH-engedélyköteles fúziók engedély hiányában történő végrehajtásával kapcsolatos kifejezett tilalmat. Lehetőség lesz arra, hogy kartell- és erőfölénnyel történő visszaéléssel kapcsolatos ügyekben az érintett vállalkozások "egyezséget kössenek" a GVH-val.
Az üzleti titok védelmét biztosító szabályok európai szinten történő harmonizálására tett javaslatot csütörtökön az Európai Bizottság. Minden negyedik európai cégtől loptak üzleti titkokat 2013-ban.
A csoportos elbocsátás adatai nem kezelhetők üzleti titokként, de a regionális foglalkoztatási központoknak az ilyen típusú adatközléssel kapcsolatban egyeztetniük kell a foglalkoztatási hivatallal.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték