Az evás kontra tételes kisadózói bevétel: ki jár jobban?

Megosztás Tetszik

A tervezett tételes kisadózás és az Evás adózás összehasonlítását megnehezíti, ha az evás vállalkozó nem csak a lakosság, hanem cégek felé is számláz. A magánszemély vevő esetében ugyanis nincs jelentősége az evás által felszámított áfának, míg cégek esetében az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető. Ezen túlmenően a cégeknek nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek számít a tételes kisadózó által kibocsátott számla nettó összege. Emiatt a cégek társasági adó alapja ezzel az összeggel növekszik. Az alábbi írásban azt vizsgáljuk, hogy mekkora engedményt kell adnia a tételes kisadózónak a céges partnereinek, hogy a pozíciója ne romoljon a 2012-es évhez képest.

A tervezett tételes kisadó elsősorban a lakosság felé szolgáltató mikro-vállalkozásokra találták ki. A kalkulátorunk is erre épül. A tételes kisadózónak célszerű az alanyi adómentességet választania. Sokan felvetették, hogy nehezen összevethető az evás bevétel a tételes kisadózó bevételével, ha az evás vállalkozó csak cégek felé számláz. Erre a szélsőséges esetre is végezzük el a számításokat a döntés megkönnyítésére.

Az evás 127 forintot számláz, ami 27 forint áfát tartalmaz, mely a vevő által visszaigényelhető. További 10 százalék árengedményt is kell adnia a tételes kisadózónak ahhoz, hogy a céges vevő ne járjon rosszabbul annál, mintha evástól rendelne. Tehát ha 2013-ban az evás 127 forintot számláz, illetve a tételes kisadózó 90 forintot számláz, akkor a vevő cégnek a tételes kisadózónál nem kell megfizetnie a 27 forint áfát és megtérül a 10 százalék társasági adó fizetési kötelezettség is. Az „árengedmény” mértéke 37/127 = 29 százalék.

Nézzük meg, hogy mi a helyzet az eladó szempontjából? Melyik vállalkozási formában éri meg jobban az adózás?