Mire jogosít és mire kötelez a kisadózói tételes adó?

Megosztás Tetszik

A kormány által benyújtott, T/7954 számon tárgysorozatba vett törvényjavaslat szerint a tételes adó mértéke a főállású kisadózó után havi 50 000 forint a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint lesz. Mit nem kell, és mit kell mégis fizetnie a tételes kisadózónak?

Ha a teljes naptári hónapban az egyéni vállalkozó kisadózó az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, erre a hónapra tételes adót nem kell fizetnie.

A kisadózó egyéni vállalkozó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól, továbbá a kisadózás kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is.

Ugyanakkor kisadózó vállalkozások nem mentesülnek a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

Milyen ellátások járnak majd a tételes adózás alapján?

A főállású kisadózók biztosítottnak minősülnek majd, így a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhetnek. Az ellátások számításának alapja a javaslat szerint havi 81 300 forint. Ugyanakkor a nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – nem minősül biztosítottnak, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás tevékenységében közreműködő kisadózó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja azt is, hogy a járulékokat a minimálbérnél magasabb járulék alapnál megfizeti. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet az adóévet megelőző év december 20-áig kell az állami adóhatósághoz benyújtani.

Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több kisadózó esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.

Egyszerúsödhet az adminisztárció

A kisadózó vállalkozásnak csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie. Mindössze annyi a dolga, hogy időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon rögzítenie kell minden olyan adatot (sorszám, a bizonylat sorszáma, a bevétel összege, megszerzésének időpontja, számla kiállítása esetén a bevétel juttatójának neve, címe stb.), amely az adókötelezettség teljesítéséhez, annak ellenőrzéséhez szükséges. A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 8. naptári év végéig kell megőrizni.

A kisadózó vállalkozás tételes adófizetési kötelezettségéhez adóbevallási kötelezettség nem kapcsolódik, a kisadózó vállalkozásnak a tárgyévet követő év január 20-áig csak nyilatkoznia kell az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adóévben megszerzett bevételéről.

Ugyanakkor a kisadózó vállalkozásnak az egyéb adókötelezettségeit az általános szabályok szerint kell teljesítenie, így például munkaviszonyban történő foglalkoztatott esetén az általános szabályok szerint köteles az adó megállapítására, az adóbevallás benyújtására és az adó megfizetésére is.

Számlázási kötelezettség

A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására. A számlán kötelezően fel kell tüntetni azt, hogy „Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla”.

Milyen tevékenységet folytatóknak érdemes a tételes adózást választani?

Fontos változás lesz, hogy a társasági adó szempontjából nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint pedig nem számolható el költségként az a kiadás, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás által kiállított számla alapján juttatott ellenérték következtében merül fel. Ez azt jelenti, hogy a tételes kisadózók aligha kapnak megrendelést, megbízást olyan partnerektől, akik a költségeiket érvényesíteni akarják. Vagyis az új adónemet elsősorban olyan egyéni vállalkozónak, illetve vállalkozásnak érdemes választania, aki/amely elsősorban magánszemélyeknek, vagy a társasági adó hatálya alá nem tartozó szervezeteknek nyújt szolgáltatást.