hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

90 milliárdos árbevétel, 500 fős létszám – várhatóan csak a legnagyobb vállalatokra vonatkozik majd az ESG-törvény

  • Bagyura András Igazgató, Fenntarthatósági szolgáltatások, Forvis Mazars

A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2026. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek részeként módosítaná az ESG-törvényt (2023. évi CVIII. törvény). Az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító javaslat több pontban eltér attól a verziótól, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium még március végén bocsátott társadalmi egyeztetésre. Nézzük a részleteket!

A legfontosabb változás az első tervezethez képest, hogy végül mégis a törvényben maradna a kötelezetti kör definiálása, tehát nem egy különálló miniszteri rendeletbe kerülne át az a rész, amely arról rendelkezik, hogy kire vonatkozik a törvény. A most benyújtott módosító értelmében az első körben már eddig is kötelezett, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok mellett (amelyek meghatározása nem változna) a második körben, tehát a 2025-ös évtől kezdődően azon nagyvállalatok lennének kötelesek az ESG-törvény rendelkezéseinek megfelelni, akiknek a tárgyévet megelőző két évben az éves árbevétele meghaladta a 90 milliárd forintot és az átlagos foglalkoztatotti létszáma az 500 főt (mindkettőt egyszerre, tehát nem vagylagosan), és ezek mellett a törvényben rögzített 27 TEÁOR kategóriába tartozik a főtevékenysége.

Az Adózóna írásait ESG témakörben itt, a 2025-ös adóváltozásokról szóló írásokat az Adózóna oldalán itt olvashatja el.

A megjelölt TEÁOR kategóriák között főként a gyártó (gép- és feldolgozóipari) szektorokat találjuk, emellett ez energetikai szektort, a kis- és nagykereskedelmet, a szállítási tevékenységeket, a távközlési és IT szolgáltatásokat, valamint a pénzügyi szolgáltatásokat (beleértve a biztosítást és pénztárakat is). Ez utóbbi azért is meglepő, mert az ESG-törvény jelenleg nem vonatkozik a szabályozott pénzügyi szolgáltatókra, és erre vonatkozóan a jelen törvényjavaslat sem tartalmaz módosítást. A kötelezett szektorok felsorolásában azonban ezek az intézmények mégis szerepelnek.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti, pontosan milyen változásokat jelenthet a módosításra kerülő ESG-törvény, ha elfogadásra kerül a törvényjavaslat.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlan-adásvétel teljesítési időpont

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Fordított áfás ingatlan egyéni vállalkozás megszűnésekor

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink