A nap kérdése: kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjpénztári felvét után?

  • adozona.hu

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha 2025-ben a nyugdíjpénztár tagja az egyéni nyugdíjszámláján tartott összeget 10 év várakozási idő után, de még nyugdíjba vonulása előtt felvette, az ebből származó bevétel beleszámít-e a szociális hozzájárulási adó maximumába. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

laptop, notebook, számítógép, online vásárlás, webshop, online szolgáltatás, nyugdíjas, nyugdíj, nyugdíjpénztár
A nap kérdése: kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjpénztári felvét után? – a kép illusztráció
Forrás: Julita képe a Pixabay-en

A kérdés részletesen így szólt: 2025-ben a nyugdíjpénztár tagja az egyéni nyugdíjszámláján tartott összeget 10 év várakozási idő után, de még nyugdíjba vonulása előtt felvette. A kifizetés összegéről igazolást kapott, amely szerint – kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén kifizetett részt – az Szja tv. 28. § (8) bekezdés szerint – mivel nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak – a tag olyan adóköteles jövedelme, amely után a pénztárt mint kifizetőt szja-előleg-levonási kötelezettség, a pénztártagot pedig kifizetés időpontjával egyidejűleg kiadott igazolás alapján – a Szocho tv. szerint százalékos szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. Kérdésem, hogy a nyugdíjpénztártól felvett bevétele beleszámít-e a szociális hozzájárulási adó maximumába. A munkabére és a nyugdíjpénztártól felvett bevétele együtt 7 316 000 forint lesz. Kérdés, hogy a különbözet után (337 ezer forint) nem kell-e a szochót megfizetnie.

Az Adózóna szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos írásait itt olvashatja el.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) értelmében, ha a kifizető nem köteles szociális hozzájárulási adót fizetni, akkor ez a kötelezettség a magánszemélyt terheli.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) értelmében ilyen esetben a bevétel 89 százaléka számít adóalapnak. Ennek következtében ezt az adóalapot és a munkabért mint összevonás alá eső jövedelmet együttesen kell figyelembe venni a szochokorlát megállapításakor.

Ezek a jövedelmek nem tartoznak a korlátos jövedelmek közé, azonban a korlát összegénél figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha van más, például osztalékból származó jövedelme, akkor azután már nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Háziorvos NEAK-támogatása az iparűzésiadó- és a társaságiadó-alapban

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Nyugdíjas munkavállaló, szochomentesség

Széles Imre

tb-szakértő

Vagyonkezelt ingatlan felújítása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink