Fenntarthatóság: a magyar ESG-szabályozás részletei

Megosztás Tetszik

Kétrészes cikkünk első részében az Európai Uniós fenntarthatósági szabályozás, ezen belül két kulcsfontosságú irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és a CSDDD vagy CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) előírásait ismertettük. Most lássuk, hogyan jelenik meg a szabályozás a magyar jogrendben!

A magyar ESG-szabályozás, ami hasonló, de mégsem ugyanaz

A magyar ESG-szabályozás egy időben jelent meg az Európai Unió vállalati fenntarthatóságijelentés-tételi kötelezettségről szóló irányelvének (CSRD) magyar jogrendszerbe való átültetésével, azonban nem azonos azzal, hanem egy önálló fenntarthatósági célú átvilágítással és beszámolással kapcsolatos keretrendszer, amely nagy mértékben a vállalati értékláncra és azon belül is a beszállítói körre fókuszál. A törvény előírásai nagyrészt az EU-s CS3D-n alapulnak.

A 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan 2025-ben ESG-beszámolót kell készíteniük a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak, amelyeknél az előző pénzügyi év esetében a következő feltételek közül minimum kettő teljesül:

• 10 milliárd forint mérlegfőösszeg,
• 20 milliárd forint éves nettó árbevétel, és
• az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti, miként jelent meg az európai fenntarthatósági szabályozás a magyar jogrendben.