ESRS, VSME és nagyvállalati önkéntes jelentés – új pályára áll az uniós fenntarthatósági jelentéstétel

Megosztás Tetszik

Az elmúlt másfél évben az Európai Unió fenntarthatósági jelentéstételi rendszere gyakorlatilag teljes újratervezésen ment keresztül. Cikkünkben összefoglaljuk a jelenlegi helyzet legfontosabb tudnivalóit.

A korábbi logika arra épült, hogy az Európai Vállalati Fenntarthatósági Beszámolási Irányelv (CSRD) fokozatosan egyre szélesebb vállalati kört vonjon be a kötelező jelentéstételbe, a szigorú és igen részletes Európai Fenntarthatósági Beszámolási Standardok (ESRS) alapján. Ehhez képest 2025 végére, illetve 2026 elejére a hangsúly egyértelműen eltolódott a szűkebb kötelezetti kör – csak a 450 millió euró árbevételt elérő és legalább 1000 főt foglalkoztató vállalatokra és csoportokra vonatkozóan lesz kötelező –, a kevesebb jelentési adatpont, az arányosabb elvárások, valamint a kisebb vállalkozásokat terhelő túlzott adminisztráció tilalma felé. Az új irányt jogilag előbb a 2025-ös „stop-the-clock” halasztás, majd a 2026 februárjában kihirdetett Omnibus I. irányelv rögzítette.

A mostani helyzetet ezért nem túlzás átmeneti állapotnak nevezni: a régi ESRS-rendszer még formálisan él, de már készül annak leegyszerűsített utódja; a tőzsdén nem jegyzett mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó önkéntes szabvány (VSME) már létezik bizottsági ajánlásként, de ennél is fontosabb, hogy ebből 2026-ban kötelező jogi státuszt kapó, önkéntes standard lehet; közben pedig az EU egyértelművé tette, hogy a jövőben nem minden nagyvállalatot akar kötelező fenntarthatósági jelentésre fogni. A kérdés így ma már nem az, hogy lesz-e változás, hanem az, hogy mikor, melyik új elem lép életbe, és ez kire, hogyan hat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja:

• hogyan egyszerűsödik az ESRS,
• miért tekinthető 2026 az átmenet évének,
• mit érdemes tudni a kkv-knak, valamint a nagyvállalatoknak az önkéntes jelentéstételről, továbbá azt, hogy
• milyen határidőket praktikus szem előtt tartani.