33 találat a(z) fenntarthatóság cimkére
Változnak az EU-s fenntarthatósági szabályok? Terítéken a szabályozás egyszerűsítése
Cikk
Még az EU tavaly novemberi budapesti csúcstalálkozóján jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy készülőben van egy olyan salátatörvény (úgynevezett omnibusz-rendelet), melynek célja lenne a különböző, gyakran egymást átfedő és a vállalatoknak láthatóan igen komoly terhet jelentő EU-s fenntarthatósági szabályrendszerek egyszerűsítése és egységesítése. Indokként a vállalatokra nehezedő bürokrácia csökkentését, az innováció és a versenyképesség növelését jelölte meg.
Fenntarthatóság: a magyar ESG-szabályozás részletei
Cikk
Kétrészes cikkünk első részében az Európai Uniós fenntarthatósági szabályozás, ezen belül két kulcsfontosságú irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és a CSDDD vagy CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) előírásait ismertettük. Most lássuk, hogyan jelenik meg a szabályozás a magyar jogrendben!
Fenntarthatóság: az EU-s szabályozás részletei
Cikk
Korábbi írásainkban áttekintettük az európai fenntarthatósági szabályozás kialakulásának útját. Kétrészes cikkünkben megnézzük, miképp jelent ez meg ténylegesen az európai és a hazai jogrendben.
Fenntarthatóság: mik az előnyei a vállalatok számára? És mik a hátrányok?
Cikk
Sokat hallunk a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati kötelezettségekről és különböző, az ESG-hez kapcsolódó feladatokról. Vajon ez csak egy szükséges rossz a vállalatoknak? Egy kényszerű kötelezettség, ami csak a pénzt viszi, de hasznot nem hoz?
Klímacélok, fenntarthatósággal kapcsolatos EU-szabályozás – tudnivalók röviden, érthetően
Cikk
Írásunkban a fenntarthatósággal kapcsolatos európai szabályozás hátterét, fejlődését és annak céljait mutatjuk be.
Nemzetközi fenntarthatósági keretrendszerek és sztenderdek – 2. rész
Cikk
Előző írásunkban áttekintettük, hogyan fejlődtek azok a keretrendszerek, amelyek meghatározzák a vállalatok és pénzintézetek számára az önkéntes fenntarthatóságijelentés-tétel kereteit. Most a főbb fenntarthatósági jelentési keretrendszerek bemutatását követően a nemzetközileg elterjedt jelentési szabványok és mérőszámok rendszereit vesszük végig röviden.
Fenntarthatóság és ESG – Beszéljünk róla! De miről is?
Cikk
A fenntarthatóság jelentősége az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált, és most már szinte nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk vagy olvasnánk róla, illetve ne foglalkoznánk a témával. A vállalatvezetők agendájában immár fix helye van, megjelent a szabályozásban, vevők, beszállítók, bankok és társadalmi szervezetek vizsgálják ilyen szemszögből a vállalatokat, és a tulajdonosok, valamint a munkavállalók is egyre érzékenyebbek a témára.
Megjelentek az ESG beszámolók nyilvántartására, a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítására vonatkozó szabályok
Cikk
Tizenhárom rendelet – közöttük az ESG beszámolók nyilvántartását, minimumkövetelményeit, tartalmát, formai követelményeit, közzétételének szabályait tartalmazó rendelet –, továbbá három határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 81. számában.
Ki lesz az év üzletembere? A fenntartható cégek tulajdonosait is díjazzák idén
Cikk
A fenntarthatóság iránt elkötelezett vállalkozókra is reflektorfényt irányít az EY Az Év Üzletembere Program. A független bírálóbizottság első alkalommal osztja ki idén az EY Fenntarthatóságért Különdíjat, hogy kiemelje azokat, akik környezetbarát, társadalmilag hasznos és emberközpontú társaságok tulajdonosai és vezetői.
Ecodesign keretrendelet: új szabályok a termékek fenntarthatóságának növeléséért
Cikk
Július 18-án hatályba lépett az Ecodesign keretrendelet az Európai Unióban, amely lehetővé teszi azon kötelező környezetvédelmi szempontok előírását, amelyeket az uniós piacra kerülő termékek tervezésekor figyelembe kell venni. A keretrendelet célja, hogy lényegesen javítsa az uniós piacon forgalmazott termékek körforgásos jellegét, energiahatékonyságát és más fenntarthatósági tulajdonságait. Dránovits Dóra és Horváth Fanny, a DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták a rendelet főbb intézkedéseit.
Szigorúbb szabályok jönnek a fenntarthatóság és az emberi jogok területén
Cikk
Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított kkv-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést – derül ki a KPMG sajtóközleményéből.
Felkészülés a CSRD-követelmények teljesítésére: küzdenek a cégek a fenntarthatósági jelentéssel
Cikk
Bár a cégek többsége (63 százaléka) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából.
K&H: a fenntarthatóság a vállalkozások számára is nyereséges – a hazai cégek egyelőre még teherként élik meg
Cikk
Azok a vállalatok, amelyek működésükbe beépítik a fenntarthatóságot, jelentős előnyöket élveznek azokkal a versenytársaikkal szemben, amelyek erre a területre nem fordítanak kellő figyelmet – derül ki egy nemrégiben közzétett, vállalati felsővezetők körében készített globális kutatásból, írja sajtóközleményében a K&H Csoport.
A EU Tanácsa elfogadta az EU vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelvét
Cikk
Jelentős kompromisszumokkal, de végre elfogadták a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelvet (CSDDD), olvasható a Grant Thornton Magyarország honlapján.
Nehezen értelmezhető a zöld állítások tartalma
Cikk
Nemzetközi szinten is előre mutatóak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzésének megállapításai, amelyben a versenyhatóság vizsgálói a környezetvédelemhez kötődő állításokat vették górcső alá – derült ki a GVH angol nyelvű workshopján. A január közepén nyilvánosságra hozott tanulmányban a GVH vizsgálói arra a következtetésre jutottak, hogy sok esetben nem egyértelműek, zavarosak a vállalkozások által alkalmazott zöld állítások, a fogyasztók jelentős része pedig nincs tisztában az egyes állítások és jelölések pontos tartalmával, jelentésével.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
