29 találat a(z) uniós cimkére

Cikk

December 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló magyar törvény, amely révén ellenőrizhető, hogy a vállalatok jogszerűen alkalmazzák-e az MI-rendszereket – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A felkészülési idő már elkezdődött, nem megfelelő használat esetén pedig a bírság az árbevétel 7 százalékát is elérheti.

Cikk

Július 11-én szavaz az Európai Tanács az Európai Bizottság által a kínai lizingyártók ellen indított antidömping-eljárás keretében idén januárban bevezetett, 58,3 és 84,7 százalék közötti büntetővámról. A január óta ideiglenesen érvényben lévő védővám fennmaradása évente több százmillió eurós költségnövekedést okozhat az európai takarmánygyártóknak, így a lizin aktuális árától függően akár 3-4 százalékkal is megemelheti a sertés- és baromfihúsok kilónkénti árát a hazai piacon – írja az UBM közleménye alapján a portfolio.hu.

Cikk

Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.

Cikk

Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.

Cikk

A tagállamok uniós nagykövetei jóváhagyták a Tanács és az Európai Parlament tárgyalói között decemberben létrejött ideiglenes megállapodást a médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról, valamint a médiaszabadság, a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség védelméről szóló új uniós törvényről. Csak Magyarország nem támogatta a jogszabályt, azonban nem volt vétójoga a kormánynak – írja a hvg.hu.

Cikk

Közeleg az uniós jogalkotási ciklus vége, ami azt jelenti, hogy ezekben a hetekben nagyon sok jogszabályt fogadnak el. Mivel az Európai Parlament utolsó alkalommal majd áprilisban ül össze, legkésőbb addig valamennyi folyamatban lévő ügyben a végső, tagállamokkal is egyeztetett változatot be kell nyújtani. Kiemelt fontosságúak a klímavédelemmel kapcsolatos törvények – írja a hvg.hu.

Cikk

Magyarország eddig is az egyik legszigorúbb transzferár szabályozási környezettel rendelkezett, és uniós viszonylatban is elég magasnak számítottak a bírságok, de az idei évtől a néhány milliós tételek helyett már több tízmilliós büntetésre számíthatnak azok a cégek, ahol szabálytalanságra bukkan a NAV. Bár első hallásra ezzel csak a multinacionális cégeknek lesz dolguk, de a Niveus Consulting Group adószakértői szerint Magyarországon 130-140 ezer cég rendelkezik valamilyen kapcsolt vállalkozással, amelyeket így érinthetnek a tavalyi szabálymódosítások – írja a portfolio.hu.

Cikk

Zavart okoz az uniós piacon az élelmiszerek csomagolásán található tápértékjelölések túlkínálata, ezért az Európai Bizottság (EB) bevezetne egy harmonizált rendszert (FOPNL), amelyet Magyarország is támogat – közölte az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten, olvasható a kormany.hu-n.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

DRS könyvelése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Műszakpótlék

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kapcsolt vállalkozás

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink