19 találat a(z) visszaélés-bejelentés cimkére

Visszaélés-bejelentési kötelezettség létszámszámítási szabálya – itt a minisztériumi iránymutatás Cikk

A tavalyi év során jelentős késéssel kihirdetésre került a visszaélések bejelentéséről szóló 2019/1937. számú EU irányelv, melyet a 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény) ültetett át. Az új panasztörvény számos kötelezettséget megfogalmaz, melyekhez szintén kapcsolódtak értelmezési kérdések, közöttük a létszámhatár kérdése. Cikkünkben az Igazságügyi Minisztérium (IM) állásfoglalását ismertetjük.

Április 25-én a Magyar Közlöny 47. száma és a Hivatalos Értesítő 21. száma jelent meg Cikk

Április 25-én megjelent a Magyar Közlöny 47. száma és a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítő 21. száma, melyben többek között kihirdették a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a belső visszaélés bejelentésével összefüggő ügyek intézéséről szóló utasítást.

Hatályba lépett a panasztörvény, a BKIK saját fejlesztésű rendszerrel segíti a kkv-kat Cikk

Az Országgyűlés által idén nyáron elfogadott panasztörvény értelmében a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások 2023. december 17-éig kötelesek voltak létrehozni saját belső visszaélés-bejelentési rendszerüket. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) olyan rendszert alakított ki, amely megteremti a lehetőséget a vállalkozások számára a jogszabályi előírásoknak való megfelelésnek, így jelentős adminisztratív terhet vesz le az érintett szervezetek válláról – írja közleményében a BKIK.

Megjelent a decemberi VálaszAdó Cikk

November 20-án az 508/2023. kormányrendelettel kihirdették a 2024. évi kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét, ami befolyásolja a járulék- és szocho-kötelezettségeket is. Az Országgyűlés november 21-én elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893 számú, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877 számú törvényjavaslatokat (a november 30-ai közlönyben hirdették ki a 2023. évi LXXXIII. és a 2023. évi LXXXIV. törvényt), míg a társas és egyéni vállalkozók kötelezettségeit 2025-től szigorító, már nyilvánosságra hozott csomag elfogadását elhalasztották.

Visszaélés-bejelentési szabályok kiépítése: már egy hónap sincs hátra a határidőig Cikk

A 2019/1937. számú irányelv foglalkoztatotti létszám függvényében számos munkáltatót, illetve bizonyos körben egyéni vállalkozót úgynevezett belső bejelentési csatorna kiépítésére kötelez. Tekintettel arra, hogy az utolsó határidő 2023. december 17-én jár le összefoglaltuk a legfontosabb teendőket.

Megjelent! Visszaélés-bejelentési szabályok, teendők – videófelvétel és 4 iratminta Cikk

A visszaélések bejelentéséről szóló 2019/1937. számú EU-irányelv (Irányelv) rendelkezéseit a magyar jogba a 2023. évi XXV. törvény (Törvény) ültette át, amelynek értelmében a legalább 50, de legfeljebb 249 fő munkavállalót foglalkoztató cégeknek 2023. december 17-ig van lehetőségük a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására vonatkozó kötelezettségüket teljesíteni.

Foglalkoztatotti létszám a visszaélés-bejelentés során Kérdés

Belső visszaélés bejelentési rendszer Kérdés

Panasztörvény Kérdés

Megjelent a szeptemberi VálaszAdó Cikk

Ősszel – a hírek szerint – újabb adócsomag várható, melynek részleteiről ezúttal is megtalálják majd írásainkat az adozona.hu-n. Addig is maradt még szemezgetni való a nyári adócsomagból – szeptemberi VálaszAdónkban az adóhatósági végrehajtás és néhány szja-szabály változásait ismertetjük.

Gyakorlatban felmerülő visszaélés-bejelentési kérdések egyéni vállalkozók esetében Cikk

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937. számú irányelvet (Irányelv) átültető 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény) kihirdetése óta jelentős vita övezi, hogy az egyes vállalkozások hogyan tudnak a nem mindig pontosan körülhatárolt követelményeknek megfelelni. Különösképpen érdekes kérdéseket vet fel az egyéni vállalkozók megfelelése. Cikkünkben a leggyakoribb kérdések megválaszolására vállalkozunk.

Gyakorlatban felmerülő kérdések a visszaélés-bejelentés kapcsán Cikk

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937. számú irányelvet (Irányelv) átültető 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény) kihirdetése óta jelentős vita övezi, hogy az egyes vállalkozások hogyan tudnak a nem mindig pontosan körül határolt követelményeknek megfelelni. Cikkünkben a leggyakoribb kérdések megválaszolására vállalkozunk.

EU-irányelv vs. panasztörvény: ezek az eltérések Cikk

2023. július 24-én letelt a 60 nap, amelyet a magyar jogalkotó felkészülési időként adott a hazai, legalább 250 főt foglalkoztató munkáltatóknak és a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatóknak a belső visszaélés-bejelentési („whistleblowing”) rendszer felállítására.

A nap kérdése: a visszaélés-bejelentési rendszerben a panaszok kivizsgálására kijelölt személy adatkezelőnek vagy adatfeldolgozónak minősül? Cikk

A visszaélés-bejelentési rendszer felállításához a cégnek (választása szerint) egy pártatlan személyt kell kijelölnie a beérkező panaszok kivizsgálására. A kijelölt személy adatkezelőnek vagy adatfeldolgozónak minősül? – kérdezte olvasónk, dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt rá.

Visszaélés-bejelentési szabályok és gyakorlati teendők – webinárium Cikk

A visszaélések bejelentéséről szóló 2019/1937. számú EU-irányelv (Irányelv) rendelkezéseit a magyar jogba a 2023. évi XXV. törvény (Törvény) ültette át. A Törvénnyel kapcsolatosan számos gyakorlati kérdés felvetődik, miközben számos feladat vár a Törvényben meghatározott szolgáltatókra, vállalkozásokra, szervezetekre, köztük a visszaélések bejelentésére szolgáló belső csatorna kialakítása, a panaszok fogadásával és kezelésével foglalkozó szervezeti egység kijelölése vagy kiszervezése független partnernek, továbbá elkészíteni/elkészíttetni a belső szabályozás részeként számos dokumentumot, belső szabályzatot, tájékoztatót. Emellett belső képzést is tartani kell, hogy ismert legyen a szabályozás lényege az érintettek számára.