Április 25-én a Magyar Közlöny 47. száma és a Hivatalos Értesítő 21. száma jelent meg

Megosztás Tetszik

Április 25-én megjelent a Magyar Közlöny 47. száma és a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítő 21. száma, melyben többek között kihirdették a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a belső visszaélés bejelentésével összefüggő ügyek intézéséről szóló utasítást.

A Magyar Közlöny 47. számában megjelent rendeletek:

1. a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. kormányrendelet, valamint a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló 532/2017. kormányrendelet jogharmonizációs célú módosításáról szóló 94/2024. kormányrendelet;
2. egyes légiközlekedési tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról szóló 9/2024. ÉKM rendelet;
3. a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. KöViM rendelet módosításáról szóló 10/2024. ÉKM rendelet;
4. az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. VM rendelet módosításáról szóló 14/2024. NGM rendelet.

A Magyar Közlöny Hivatalos Értesítő 21. számában megjelent a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a belső visszaélés bejelentésével összefüggő ügyek intézéséről szóló 8/2024. BM utasítás

Általános rendelkezések

Az utasítás rendelkezéseit a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényben (törvény) meghatározott panasz, közérdekű bejelentés, valamint belső visszaélés-bejelentés ügyintézésével kapcsolatos eljárás (eljárás) során kell alkalmazni.

A központi elérhetőségeken beérkezett, valamint a BM szervezeti egységei által átadott, speciális szakértelmet nem igénylő panaszokat vagy közérdekű bejelentéseket, valamint belső visszaélés-bejelentéseket a Civilkapcsolati és Ügyfélszolgálati Osztály (CÜO) kezeli.

A panaszok vagy közérdekű bejelentések, valamint a belső visszaélés-bejelentések kezelése az SzMSz, valamint a Belügyminisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló 27/2014. BM utasítás alapján történik.

Panaszok és közérdekű bejelentések

A CÜO az eljárásra vonatkozó adatokat – így különösen a levelezési címet, az elektronikus levelezési címet, telefonszámot, a telefonos vagy a személyes ügyfélfogadási időt, a hatáskör és illetékesség rövid ismertetését – a panasz és a közérdekű bejelentés módjára, valamint az adatkezelésre vonatkozó tájékoztatással együtt a kormányzati honlapon közzéteszi.

A szóbeli panaszt vagy közérdekű bejelentést előzetesen egyeztetett időpontban a Belügyminisztérium 1051 Budapest, Nádor u. 2. szám alatt található irodájában lehet megtenni. A szóbeli panaszt az utasítás 1. melléklete szerinti adatlapon írásba kell foglalni. Az adatlap szövegszerkesztő programmal is kitölthető.

Személyes bejelentés esetén az adatlapról – a megtett intézkedés kivételével – másodpéldányt kell készíteni, melyet a bejelentőnek át kell adni.

A telefonon beérkezett panaszról vagy közérdekű bejelentésről adatlapot kell felvenni. A másodpéldány postai vagy elektronikus úton történő, vagy személyes átvételéről az ügyfelet tájékoztatni kell, és a dokumentumot részére az általa kért módon át kell adni.

A másodpéldány személyes átvételének lehetőségéről a kormányzati honlapon külön tájékoztatót kell elhelyezni.

A panaszt vagy közérdekű bejelentést a beérkezést követően a CÜO haladéktalanul megvizsgálja, hogy annak elbírálására melyik szerv vagy szervezeti egység jogosult és ennek megfelelően továbbítja azt. A más szakterülethez érkezett panaszt vagy közérdekű bejelentést a CÜO-hoz szükséges megválaszolásra továbbítani – kivéve, ha az SzMSz rendelkezése alapján a válasz elkészítéséről és kiküldéséről a szakterület gondoskodik –, továbbá a kiküldött válaszról a szakterület elektronikus úton tájékoztatja a CÜO-t a statisztika elkészítése érdekében.

Ha a panasz vagy közérdekű bejelentés speciális szakértelmet nem igényel és azonnal megválaszolható, vagy nem tartozik kizárólagosan egyetlen szerv feladatkörébe, akkor a panaszt vagy közérdekű bejelentést a CÜO is elbírálhatja és megválaszolhatja. Ha a panasz vagy közérdekű bejelentés speciális szakértelmet igényel, a CÜO a hozzá beérkezett bejelentést a választervezet elkészítése érdekében megküldi az illetékes szakterület részére. A szakterület az elkészített választervezetet megküldi a CÜO részére, amely alapján a CÜO gondoskodik a bejelentő tájékoztatásáról.

Ha egy panasz vagy közérdekű bejelentés az előzetes vizsgálat alapján integritási bejelentésnek minősül, haladéktalanul továbbítani kell a kijelölt integritási tanácsadó számára.

Ha a törvény alapján a személyes adatok továbbításához hozzájárulás szükséges, akkor azt a 2. melléklet szerinti nyilatkozaton kell megtenni.

A CÜO – a minősített és a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok figyelembevételével – a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket az iktatórendszerben külön irattári tételszámmal rögzíti, tartja nyilván, a tárgyévet követően kimutatást készít, és azt megküldi a tárgyévet követő év január 31-ig az Ellenőrzési Főosztály részére.

Folyamatban lévő panasszal vagy közérdekű bejelentéssel kapcsolatban az eljárás lezárásáig az ügyfélnek csak az ügy aktuális állásáról adható tájékoztatás.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által üzemeltetett meghatározott közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerén keresztül érkezett bejelentések feldolgozásáról a CÜO intézkedik.

Belső visszaélés-bejelentések

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működéséről, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásról szóló tájékoztatót és az adatkezelési tájékoztatót a BM belső honlapján (intranet), valamint a kormányzati honlapon közzé kell tenni.

A bejelentés beérkezését követően a CÜO soron kívül egyeztet a kijelölt integritás tanácsadóval.

A bejelentéseket az iktatórendszerben külön irattári tételszámmal kell rögzíteni.

Ha a bejelentés tartalmát tekintve a Személyügyi Főosztály hatáskörét érinti, akkor továbbítani kell a személyügyi helyettes államtitkár részére.

A személyügyi helyettes államtitkár dönt az ügyben érdemben eljáró szervezeti egységről.

A személyügyi helyettes államtitkár a szervezetét közvetlenül érintő kérdés esetében eseti bizottságot hívhat össze az ügyben érdemben eljáró szervezeti egység kijelölése érdekében. Az eseti bizottság tagja az integritás tanácsadó és az Ellenőrzési Főosztály által delegált személy.

Az utasítás a 2024. április 26-án lép hatályba.

A Magyar Közlöny 47. száma itt, a Hivatalos értesítő 21. száma itt érhető el.