EU-irányelv vs. panasztörvény: ezek az eltérések

Megosztás Tetszik

2023. július 24-én letelt a 60 nap, amelyet a magyar jogalkotó felkészülési időként adott a hazai, legalább 250 főt foglalkoztató munkáltatóknak és a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatóknak a belső visszaélés-bejelentési („whistleblowing”) rendszer felállítására.

Az elmúlt hetekben számos ügyfelünkkel folytattunk konzultációt, dokumentum felülvizsgálatot, és előadásokat tartottunk a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (panasztörvény, törvény) kapcsán. Korábbi cikkünkben többek között bemutattuk, milyen kötelezettségeket ró és kockázatokkal jár cégek esetében a panasztörvény hatálybalépése, az alábbi cikkben pedig az elmúlt két hónap alatt összegyűlt, az irányelv és a magyar szabályozás eltéréséből adódó leggyakoribb kérdéseket és lehetséges megoldásokat mutatjuk be.

A panasztörvény átültetésének alkalmazott módszerei

Észrevételeink alapján a nagyobb szervezeteknél igyekeznek megtartani vagy átvenni a nemzetközi szinten már meglévő belső visszaélés-bejelentési útmutatót. Mivel a legtöbb ilyen társaság tulajdonosi köre az Európai Unió más tagállamában is jelenléttel rendelkezik, ezek a szabályzatok már megfelelnek az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937. európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (irányelv).

Azonban a panasztörvény bizonyos rendelkezések tekintetében a bejelentő érdekeit figyelembe véve az irányelvhez képest eltérő szabályokat fogalmaz meg, ami miatt a cégcsoportszintű belső előírások kiegészítésére van szükség.

Tapasztalataink szerint a cégek jellemzően nem új, csak a magyar entitásra alkalmazandó előírásokat alkotnak, hanem módosítással vagy melléklet készítésével egészítik ki a meglévő, globális „Whistleblowing kézikönyvüket”. Ahol a csoport útmutatója a bejelentő részére a panasztörvényben lefektetetteknél kedvezőbb felvételeket garantál, azokat továbbra is biztosítják a bejelentőknek.

Az alábbiakban bemutatjuk a vállalati előírások módosítására leggyakrabban okot adó magyarországi sajátosságokat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen eltérések vannak a magyar törvény előírásai és az EU-irányelv szabályai között!