A székhely vagy a telephely címét kell a számlára írni? – kérdezte olvasónk arra hivatkozva, hogy nem egyértelmű számára az áfatörvényben a számlázásnál említett cím fogalma. Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egyes munkavállalói számára céges autót biztosít, melyet magáncélra is használhatnak. Előfordul, hogy a vállalat székhelye helyett az egyik telephelyen végzik a munkájukat (munkaszerződésükben a székhely szerepel első munkavégzés helyeként). Kérdésem az lenne, hogy ha a vállalat székhelye útba esik a munkavállaló lakóhelye és a telephely között, akkor el lehet-e számolni a lakóhely és a telephely közötti teljes utat üzleti célú útként, vagy a lakóhely és a székhely közötti távolságot munkába járásként, vagyis magáncélú útként kell elszámolni, és csak a székhely és a telephely közötti út számít üzleti célúnak? Üzleti célú útnak számít-e az, ha a munkavállaló reggel a lakóhelyéről egyenesen egy üzleti partnerhez vagy egy másik telephelyre megy, amennyiben a székhely (ami a munkavállaló első munkavégzésének a helye) nem esik útba a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye között? Ha a telephelyen vagy az üzleti partnernél elvégzett munkát követően továbbutazik a székhelyre, az szintén üzleti célú útnak minősül? Ha a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye egy helységben van, a munkavállaló munkavégzésének első helye pedig a cég székhelye, reggel ide is utazik, de esetenként a munkanap végén a telephelyen is kell ügyet intéznie, és csak ezt követően megy a lakóhelyére, akkor a székhelyről a telephelyre történő utazás magáncélú vagy üzleti célú útnak minősül? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Masszőr egyéni vállalkozó székhelyén nem, de telephelyén végez tevékenységet. PTGSZLA-n jelenti le számláit, mivel nincs pénztárgépe. PTGSZLA-n pénz átvételi helye a telephely. PTGSZLA a kiállított számlái alapján készül, melyekre nevét székhelyét (nem telephelyét) adószámát írja. Helyesen jár-e el? Vagy a címként a telephelyet kell a számlákra írni? Az áfatörvény számlaadással kapcsolatos paragrafusainál nem egyértelmű számomra a cím fogalma ebben az esetben. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy magyar kft. EU-n belül, különböző helyszíneken ipari automatizálási feladatokat látunk el, egy háromfős csapattal. A megbízások időtartama maximum 3-4 hét, de ha itthon kérnénk a A1-es nyomtatványt, nem férünk bele az időbe a 21 napos elbírálás miatt. Jelenleg a megbízóink megoldják ezt a kérdést, de ez kettős járulékfizetéssel, illetve többletköltséggel jár. Mit tudna javasolni erre az esetre? Esetleg külföldi telephelyet, ahol azonnal megkapom az A1-est szükség esetén, vagy esetleg csak egy külföldi céget alapítani és az itthonit megszüntetni? Köszönettel várva megtisztelő válaszát: Demeter I.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő esetben. Egyik vállalat egy másik önkormányzat területén raktározza az áruját, ami egy vámraktár. A raktár nem a vállalat tulajdona. A raktár tulajdonosa havonta tárolási díjat számláz ki nekik, az ott tárolt áru mennyiségétől függően. Az árut onnan szállítják tovább a cég vevőinek. Az önkormányzat a tevékenységet, mint kereskedelmi tevékenységet nyilvántartásba vette. Viszont az áruk le- és felrakodását és tárolását a raktár dolgozói végzik és felügyelik. A vállalat részéről nem dolgozik a raktár területén senki, és eszközei sincsenek ott. Kérdésem az lenne, hogy ez a raktár telephelynek minősül-e? Továbbá, ha külföldön tároltatnák az árut, és a raktár tárolási díjat számlázna ki nekik, akkor az a ráktár telephelynek minősülne-e? Kellene-e nekik külföldön adószámot igényelni? Előre is köszönöm szíves segítségét!
Tisztelt Szakértő! A cég fő profilja 6810 saját tulajdonú ingatlan adásvétele. Több telket is vásárolt az elmúlt időben, ami a székhelyétől eltérő közigazgatási területen (azaz más településen) van. 2017 májusában vette meg a telkeket, 2017 októberében kezdi meg az építkezéseket és 2018 májusában fogja értékesíteni. Kérdéseim: 1. Ha alvállalkozókkal végzik az építkezést, ő csak anyagot vásárol, de magát az építőipari tevékenységet más cég végzi, akkor is be kell jelentkezni állandó jellegű iparűzési adó alá (mivel 180 napot meghaladó a munkavégzés)? Ha igen, akkor a telekvásárlás vagy az építkezés tényleges megkezdésestől (építési napló) kell bejelentkezni? 2. A NAV felé minden egyes helyrajzi számot településenként le kell jelenteni mint cégbíróságon be nem jegyzett telephelyet? 3. Költségek elszámolása: ezen építőipari anyagköltségek, közművek bekötési díja stb. mind elszámolható a cég részére áfásan, mint anyagköltség? Továbbá ezen költségek az iparűzési adóban is csökkenthetik az adóalapot? Előre is köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Külföldi cég Magyarországon foglalkoztat magyar illetőségű munkavállalót. Telephellyel/fiókteleppel nem rendelkezik. Foglalkoztatottként regisztrálni szeretne, hogy a járulékfizetést belföldön teljesítse. Kérdésem az lenne, hogy a 201INT nyomtatvány miként nyújtható be az adóhatósághoz? Ki kell jelölni egy belföldi személyt (könyvelő?), aki majd a 08INT jelű nyomtatványokat is eljuttatja? A meghatalmazás miként történik (EGYKE?) A regisztrációs nyomtatvány (első 201INT) – ami alapján nyilvántartásba veszik (és adószámot kap?!) – csak papír alapon nyújtható be? Köszönöm.
Versenyképességének javítására és kutatás-fejlesztésre 4,5 milliárd forint kutatás-fejlesztési támogatást nyert el 15 Pest megyei kis- és középvállalkozás (kkv), további fél milliárd forintot nyert 30 vállalkozás versenyképességének javítására, illetve egy Pest megyei intézmény bölcsődei fejlesztésre a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) négy pályázata keretében.
Tisztelt Szakértő! Ön szerint hogyan kell értelmezni a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 31. pontját, melynek értelmében telephelynek számít nevesítetten a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan is? A lízing alatt értendő mind a pénzügyi lízing, mind az operatív lízing (erre vonatkozóan nem találok értelmezést)? Ha telephelyet keletkeztet a pénzügyi lízing is, ez azt jelenti, hogy iparűzési adót kell fizetni minden településre, ahol lízingbe adott ingatlant a lízingbeadó. Ebben az esetben az ipa megosztásánál eszközértékként a bekerülési érték 2%-át kell figyelembe venni? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari cég különböző településeken végez vakolási munkákat szerződés alapján. Egy településen több munkát is vállal különböző időszakonként, vagyis egy fővállalkozó, különböző időszakokban megbízza a céget egy településen családi házak vakolásával. A vakoló cégnek ezen településen iparűzési adó alá be kell jelentkeznie? Például a vakoló cég a településen egész év folyamán dolgozik, de mindig más-más munkákon, amelyeket kb. 25 nap alatt befejez, ilyenkor a cégnek ezeket a munkákat össze kell adni, és ez alapján be kell jelentkezni iparűzési adó alá, vagy mivel egy-egy munka időtartama nem haladja meg a 30 napot, ezért nem szükséges iparűzési adó alá bejelentkezni? Köszönettel: Lászlók Éva Virtus Kft
A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok egyes költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában. Cikkünk a lényegében minden munkahelyen jellemző munkába járás, üzleti partnerek, ügyfelek felkeresése, egyéb ügyintézés költségeire vonatkozó fontos fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó eddigi fő tevékenységi köre 563001 Diszkó működtetése volt. Ezt a tevékenységet saját üzlethelyiségében és alkalmi rendezvényeken külső helyszíneken is végezte, italárusítással együtt. Ez az üzlet volt eddig a székhelye és telephelye is. Az üzlethelyiséget eladta, de az alkalmi rendezvényeket bérelt helyiségekben italárusítással együtt folytatni szeretné, mellette az egyéni vállalkozó, mint diszkós is szolgáltatást nyújt más vállalkozóknak. Olyan tevékenységi kört-köröket keresünk, amelyek lefedik ezen tevékenységeket, és nem telephelyengedély-köteles, mert üzlethelyisége ezután már nem lesz. Székhelye pedig az egyéni vállalkozó állandó bejelentett lakcíme lesz. Köszönöm!!!
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság több belföldi telephellyel rendelkezik. Van dolgozó, akinek napi munkavégzése hol ehhez, hol ahhoz a telephelyhez kötődik. Minden reggel munkavégzését a lakóhelyéhez legközelebb eső telephelyen kezdi, és onnan megy más-más telephelyre, amit a munkáltató előre meghatároz. Kérdésem, hogy a munkáltató milyen költségtérítést fizethet ilyen esetben a dolgozónak, ha a magánszemély nem a saját (testvére) tulajdonában lévő személygépkocsit használja a telephelyek közötti utazás során? Válaszát előre is köszönöm
Tísztelt Szakértő, Köszönöm elöbbi kérdésemre a választ : http://adozona.hu/kerdesek/2017_8_17_Erdo_az_erdogazdalkodo_telephely_khy Szeretném kérdésemet kiegésziteni: mi a helyzet a telephely bejelentéssel, ha az erdőgazdálkodó az ország területén több ponton, 8 erdőben, 12 különböző helyrajzi számmal gazdálkodik? Továbbá: - kötelező-e a társasági szerződés módosítása? - jogalap a haszonbérleti szerződés? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Erdőgazdálkodó kft.-nek az egyik megyében van a székhelye, de egy másik megyében, egyetlen egy erdőben (amelyet haszonbérlet keretében használ) végzi a tevékenységét. Az erdőt kell-e, lehet-e telephelyként bejelenteni? A jogalap a haszonbérleti szerződés, vagy kell-e más hozzá (például a többségi tulajdonos engedélye)? Köszönöm mielőbbi válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték