571 találat a(z) telephely cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Vállalkozásunknak több telephelye is van az országban. Mindegyik telephely folytat kiskereskedelmi és nagykereskedelmi értékesítést is. Ennek megfelelően mindegyik telephelyen online pénztérgép üzemel. Van olyan telephely, ahol több pénztárgép is működik, mert több értékesítési pult is ki van alakítva. Az egyik kirendeltségen megszűntetünk egy értékesítési pultot, így az ott üzemelő online pénztárgépre nincs már szükség. Felvetődött, hogy megtartanánk ezt a pénztárgépet egy tartalék gépnek. Mi ennek a módja? Csak a NAV-nál kell lejelenteni, hogy tartalék pénztárgépként akarjuk a jövőben tartani? Hogy oldható meg, hogy ha egy másik kirendeltségen romlik el a pénztárgép, és oda át szeretnénk vinni? Ha most bejelentjük a megszüntetését későbbiekben újra üzembe helyezhetjük, ha esetleg megint megnyitunk egy értékesítési pultot? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. telephelynek vásárolt egy belterületi beépítetlen ingatlant. Kérdésem, hogy kontírozzuk és hogyan tartsuk nyilván. A kft. nem fog épületet építeni.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy mérnöki iroda úgy döntött, hogy a nyereségéből egy ingatlant vásárol. Azt most még nem döntötte el, hogy az ingatlant milyen formában fogja hasznosítani (iroda, lakás-bérbeadás, továbbértékesítés vagy elhelyezkedése miatt akár szálláshely-szolgáltatás is lehet). Egy most épülő társasházi ingatlant választott, melyre egy éven keresztül kell részleteket fizetni foglaló, illetve vételárrész címén. A kérdéseim: A kifizetett részletek elszámolhatósága érdekében kell-e adójogilag valami intézkedést tenni? (Az áfa tartalmát sajnos nem vonhatjuk le, mert lakóingatlannak minősül.) Telephelyként mely időponttól kell tekinteni és bejelenteni? Hasznosításhoz kapcsolódó tevékenységi kört mikor kell tenni? Így, hogy még nem tudjuk, hogy mit szeretnénk kezdeni vele, kezelhetjük beruházásokra adott előlegnek? Köszönettel

Kérdés

Cégünk áruházakat bérbe ad és üzemeltet. A bérbeadásra áfás számlázást választották. Jönne egy Szlovákiában bejegyzett cég, aki gépbemutató termet szeretne üzemeltetni és árusítani is. Kérdésem, hogy belföldi áfával kell-e számláznom részére. Kell neki magyar adószámot kérni és telephelyet létesíteni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari cég 2018. júliusban telephelynek szánt ingatlant vásárolt (120 000 000 forint). Az ingatlanban a korábbi tulajdonosok bérlői voltak, akikkel a cég megegyezett, hogy év végégig tovább bérelhetik az ingatlant. 2019. áprilisban, már a mérlegkészítés után megállapodott a bérlővel, hogy eladja az ingatlant neki, amely júniusban meg is történt. Az eredeti vásárlás célja a saját telephely, de dupla áron sikerült eladni. A kérdésem: Mikor kell kivezeti a tárgyi eszközt (adásvételi szerződés vagy a földhivatali törlés napjával)? Az ingatlant 2019-ben tárgyi eszközként kell nyilvántartani, vagy készletként? Ha tárgyi eszközként, akkor gondolom az értékcsökkenés is figyelembe vehető. Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

Kérdés

Tisztelettel köszöntöm. Van egy kft., amely elvitte a székhelyét a településről, de a telephelye maradt a településen. Fuvarozó cégről van szó, illetőleg benzinkutat is üzemeltetnek. Ez a lépésük egyértelműen az iparűzési adó kikerülése miatt történt. Van-e olyan lehetőség, hogy valamilyen jogcímen adóztatható legyen a cég? Köszönöm a válaszukat. Tisztelettel: Horváthné Kati

Cikk

Adott egy katás egyéni vállalkozó, akinek van egy székhelye és három telephelye. A székhelyén nem végez tevékenységet, csak a telephelyeken. Az egyik telephelyén nincs helyi iparűzési adó. A vállalkozó egyedül végzi a tevékenységét (védőnő). A telephelyeken térítésmentesen biztosítják a helyiséget – minden berendezéssel együtt – a tevékenysége végzéséhez. Hogyan ossza meg az iparűzési adóját (az éves bevétele körülbelül 6 millió forint)? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Kérdés

Adott egy katás egyéni vállalkozó, akinek van egy székhelye, és van három telephelye. A székhelyén nem végez tevékenységet, csak a telephelyeken. Az egyik telephelyén nincs helyi iparűzési adó. Az egyéni vállalkozó egyedül végzi tevékenységét (védőnő). A telephelyeken biztosítják számára a helyiséget – minden berendezéssel együtt – a tevékenysége végzéséhez, térítés nélkül. Kérdésem, hogy hogyan osszam meg az iparűzési adóját? Az éves árbevétele kb. 6 millió forint, így nem igazán szeretne 10 millió forint (7,5 millió forint után sem) iparűzési adót fizetni. Válaszukat előre is köszönöm.

Cikk

Katás egyéni vállalkozó székhelye és telephelye két külön településen van. Székhelyén tevékenységet nem végez, csak a telephelyén. Lehetséges-e, hogy csak az egyik helyen fizet iparűzési adót? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét. Adott egy német Gmbh, amely tervezési szolgáltatást nyújt Németországban. Szeretne magyar tervezőket munkavállalóként foglalkoztatni. Budapesten bérelne irodát és ebben az irodában dolgoznának alkalmazotti jogviszonyban. Magyarországon szeretnék fizetni a járulékokat. Ez hogyan tud megvalósulni? Elegendő a német cégnek adószámot kiváltatnia Magyarországon? Telephelyet keletkeztet az iroda? Ezt hogyan, milyen nyomtatványon kell bejelenteni? Milyen számviteli és adózási teendői vannak ennek a német cégnek Magyarországon? Ugyanúgy könyvelni kell, mint egy magyarországi céget, és év végén beszámolót, taót, ipát kell fizetnie? Köszönettel.

Kérdés

Tisztel Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: 1.) Egyéni vállalkozó esetében lehetséges-e, hogy a székhelyén tételes (kata) iparűzési adózási módot válasszon, míg a telephelyén a megosztásos módszert? Ha mindkét helyen ugyanazt az adómegállapítási módot kell választani, ezt a 1990. évi C. törvény mely pontja írja le? 2.) Ha a székhelyen és a telephelyen is tételes (kata) ipát választ, akkor 2x50 ezer forint lesz az adófizetési kötelezettsége (egész adóévre vonatkozóan)? 3.) Ha a vállalkozónak van egy raktára, amelyet csak két hónapra bérel, be kell-e jelenteni iparűzési adó alá telephelyként, ha igen, miként, állandó vagy ideiglenes? (Árut tárol benne, amit onnan fuvaroznak tovább.) Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Kérem szíves válaszát az alábbi, magánszemélyként végzett, saját tulajdonú lakóingatlan-bérbeadási esetekre: – Adószámos magánszemély a bérbeadott lakóingatlan címét köteles-e bejelenteni a NAV felé telephelyként? – Ha egyéni vállalkozó, de a lakóingatlan-bérbeadói tevékenységet magánszemélyként végzi, akkor be kell-e jelentenie a bérbeadott lakóingatlan címét a NAV felé telephelyként? Köszönettel: Kauker Zsoltné

Cikk

Szlovákiában alapított cég Magyarországon végez épületeken festést és egyéb karbantartást. Telephellyel és fiókteleppel nem rendelkezik. Bejelentkezett áfaregisztrációra. Kiállíthat külföldi számlát (áfamentesen) a belföldi megrendelő adóalany felé, vagy csak magyar számlát, fordított adózással? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kérdés

Társaságunk ügyfélköréhez tartozik egy kereskedelemmel foglalkozó cég. A társaság belföldi székhelyű és telephelyű, telephellyel sem Európai Uniós tagországban, sem harmadik országban nem rendelkezik. A társaság Romániában vásárolja az árut, és azt Magyarországra történő behozatal nélkül szintén Romániában értékesíti úgy, hogy az árut az értékesítő cég telephelyéről közvetlenül a vevő cég telephelyére szállítják. Kérdéseink: 1. Tekinthető-e a kérdéses ügylet láncügyletnek? 2. A végrehajtott értékesítés után kibocsátott számlában, mely ország áfaszabályai szerint kell eljárni? Be kell-e jelentkeznie a magyarországi társaságnak Romániában adóalanyként és az ottani állam áfaszabályai szerint eljárni – adószám igénylése, romániai számlázási szabályok szerinti számlakibocsátás, romániai áfabevallás tb -, illetve megoldható-e, ha a Magyarországi társaság a számlázást kizárólag magyar adóalanyként kívánja végrehajtani? 3. Hatással van-e az áfaelszámolás szabályaira, hogy az áru fuvarozását mely társaság szervezi, fizeti? 4. Amennyiben a teljes áfaelszámolás Romániában történik a magyarországi áfabevallásban kell-e az ügyletet szerepeltetni? 5. A kereskedelmi szolgáltatás eredményeként keletkező jövedelem után mely államban keletkezik az értékesítést végző társaságnak társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Megoldható-e az ügylet magyar adóalanyként, magyarországi társaságiadó-fizetés mellett?

Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Társaságunk a közeljövőben munkaerő-kölcsönzési tevékenységet kíván megvalósítani egy – a székhelyétől távolabbra eső –településen. Egyik kérdésem arra irányul, hogy a leírt esetben a munkavégzés fizikális helyszíne – a megrendelő székhelye – nálunk keletkeztet-e telephelyet, azaz kell-e majd a megrendelő településén iparűzési adót fizetnünk? A másik kérdésem: az általunk számlázott szolgáltatási díj összegét megrendelőnk levonhatja-e majd az iparűzési adójának alapjából? Válaszukat köszönöm. Telek Zsolt

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi állampolgár ügyvezető adózása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Áfabevallás M lap kitöltése

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Vagyonadó

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink