Telephely bejelentése Kérdés
Egy kft. székhelye Pest megyében van, székhelyétől eltérő központi ügyintézés helye Budapest (a cégkivonaton szerepel).Telephelyként be kell-e jelenteni a központi ügyintézés helyét? Iparűzési adót hol kell fizetnie?
Egy kft. székhelye Pest megyében van, székhelyétől eltérő központi ügyintézés helye Budapest (a cégkivonaton szerepel).Telephelyként be kell-e jelenteni a központi ügyintézés helyét? Iparűzési adót hol kell fizetnie?
Tisztelt Szakértők! Cégünk vásárolt egy romos lakóingatlant (lakóház, gazdasági épület), amit le fog bontani. Bontási engedély nem szükséges, bejelentési kötelezettsége lesz csak. Új épületet nem épít rá, lesz egy könnyűszerkezetes építmény majd a „telken”, illetve zárt konténert akar elhelyezni. A térburkolaton, a gépjárműveit, gépeit fogja elhelyezni, tárolni, zárt helyen. A bontást követően megváltozik az ingatlan jellege, amit majd telekké (?) kell nyilvánítani. A telken kerítés, bejárat, térburkolat beruházás fog megvalósulni. Nem engedélyköteles beruházások, a cég általános szabályok szerint adózik, csak adóköteles tevékenységet folytat. Az ingatlanban nem fog végezni tevékenységet egyáltalán, mert tevékenysége építőipar (kábelszerelések), mindig más helyeken végzi a tevékenységét. Kérdéseim: – be kell-e jelenteni telephelynek az ingatlant (jelenleg még nincs lebontva sem), az olvasataim alapján nem kell, de még akkor sem, ha készen lesz a tervezett beruházás. Tevékenysége egyébként nem telephely engedélyköteles (4222), iparűzési adó szempontjából a székhelye is ugyanezen önkormányzathoz tartozik. – áfa: levonható-e az beruházással kapcsolatos áfa, a földhivatali bejegyzéstől függetlenül, hiszen még lakóháznak számít lebontásig?
Egy budaörsi székhelyű vállalkozás egy keszthelyi székhelyű vállalkozásnak tárgyi eszközöket (bútorok, berendezések) ad bérbe, amit azok Keszthelyen használnak. A tárgyi eszközök a budaörsi vállalkozás tulajdonában vannak, így az értékcsökkenést is ott számolják el. A bérleti díjról minden hónapban számlát állít ki a bérbeadó vállalkozás, tehát a bérbeadásból bevétele származik. Kérdésem, hogy a budaörsi vállalkozásnak be kell-e jelenteni a keszthelyi címet mint telephelyet, és kell-e Keszthelyen iparűzési adót fizetnie? Válaszukat nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel: Kiss Györgyi
Tisztelt Szakértő! A következő ügylethez kérnék segítséget. Egy magyarországi cég importál terméket harmadik országbeli cégtől, mégpedig úgy, hogy a termék Németországban van, valószínüleg vámszabadterületen. A terméket Németországba fogja tovább értékesíteni. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a magyar cégnek Németországban kell-e kérnie adószámot? Az ügylet ott telephelyet keletkeztet-e vagy csak regisztrációs adószámot kell kérnie? A számlát a német partner felé a a magyar vagy a német szabályoknak megfelelően kell-e kiállítani? Magyar vagy német adószámot (kell-e német adószám) kell feltüntetniük? Nagyon köszönöm.
Tisztel Szakértő! Ingatlanvásárlás esetén az ügyvezető 30 százalékban, a felesége 70 százalékban szerezne tulajdont. A kft. adhat-e munkáltatói kölcsönt az ügyvezető részére (kb. 2 500 000 forintot), melyet később elenged? Ha igen, mi a menete? Az ingatlant a kft. fogja visszabérelni telephelyként. Ez befolyásolja-e a munkáltatói kölcsönt?
Tisztelt Szakértő! Biztosítási szolgáltatást végző kft. több településen bérel irodát, ahol a közvetítő kollégák dolgoznak. Ezeket a telephelyeként bejelentette, a cégkivonatban szerepel. A biztosítási ügynökök vállalkozásban dolgoznak, vagyis személyi jellegű ráfordítás nem merül fel egyik telephelyen sem. A bérelt irodákban a kft. tulajdonát képező eszközök sincsenek. A személyi jellegű ráfordítás és az eszközök csak a székhelyen értelmezhetők. Hogyan kell megosztani az iparűzési adó alapját ebben az esetben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ha egy közösségen belüli adóalany – aki termékértékesítést végez – Magyarországon telephelyet bérel, mert előfordul, hogy a magyarországi vevő nem tudja az általa vásárolt árut raktározni, akkor kötelező-e a külföldi adóalanynak Magyarországon adószámmal vagy pénzügyi képviselettel rendelkeznie? (Milyen jogszabály hely(ek) rendelkeznek ilyen esetben a szabályszerűségről?) Ha ily módon történik a közösségen belüli beszerzés, akkor ugyanúgy számlázhat-e a külföldi adóalany – magyar adószám nélkül – közösségen belüli termékértékesítést? Illetve problémát okoz az áru kétszeri mozgatása is, az ekáerszám igénylése miatt: 1. Árumozgatás történik a közösségi adóalany országhatáron túli telephelye és a Magyarországon bérelt telephelye között. 2. Majd egy későbbi időpontban, a bérelt telephely és a magyar vevő telephelye között is történik árumozgatás. Mi a szabályszerű módja, a fent említett termék beszerzéshez kapcsolódó számlázásnak és ekáerszám igénylésének? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném segítségét. Adott egy kft., amely vásárolt egy ingatlant. Az ingatlan egy romos épület, így nem folyik benne tevékenység, befektetési céllal vették. A társaság székhelye más településen van. Az ingatlan után csak értékcsökkenést, telekadót és építményadót számol el a kft. Kérdésem, hogy ilyenkor telephelyként be kell jelenteni a vásárolt ingatlant? Iparűzési adó hatálya alá be kell jelentkezni?
Üdvözlök Mindenkit! Kérem szépen szíves segítségüket a következő kérdésben. Magyar cégnek magyar adószáma, közösségi adószáma és horvát adószáma is van, kint is megfizeti az adókat, esetleges áfát. Hajót ad bérbe szálláshelyként. A bérbevevőknek a vevőszámlákat kiállítja a horvát adószabályok szerint. Ezeket a vevőszámlákat és a Horvátországban keletkezett költségekről kapott számlákat a Magyarországon vezetett könyvelésbe is be kell állítani egyesével, vagy csak a Horvátországban keletkezett "eredményt" kell könyvelnem? Köszönöm!
Egy művirágkészítőt kötelezni akarnak a pénztárgép használatára, mert virágait egy kifejezetten nagybani vásárlók részére fenntartott piacon árulja, heti egy-két alkalommal. Vagy pedig ugye a bevallást kérik helyette a számlákról. Egy területet bérel, ami ketrecszerűen zárható. Kérhetik ezt? Valamint kérik ennek a területnek a telephelyként való bejelentését. Jogosan-e?
Magyarországon eddig ismeretlen értékesítési lehetőséget hozott létre online felületén egy magyar aukciószervező vállalkozás. Néhány kattintással akár több százmilliós ipari ingatlanokat, telephelyeket, irodaházakat vásárolhatnak a vállalkozások.
Tisztelt Szakértő! Szlovákiában van egy cégem. Árut értékesítettem Németországba, amit magyarországi lakóhelyemen kisebb kamionokra pakolnánk, és úgy kerülne a vevőkhöz. Magyarországon nincs adószámunk, telephelyünk. Egyszeri alkalomról van szó. Kell a behozatal miatt ekáerszám? Ha igen, magánszemélyként kell kérnem azt? Van erre lehetőség az ekáerfelületen?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk időszaki elszámolásban állapodott meg fuvarozási munkákra partnerével. A partner azt kéri, hogy az ő nevére, de több számlát állítsunk ki, annak függvényében, hogy melyik telephelyét érintette a szállítás. A kérdésem az lenne, hogy időszaki elszámolás esetén kiállítható-e több számla is ugyanarra az időszakra, tekintve, hogy a partner adminisztrációs okokból ezt kéri tőlünk? (Egyébként ennek eredményeként 1-1 fuvarügylet lesz a 2 számlán.) Más cégeknél is tapasztaltuk már, hogy a megrendelő időszaki elszámolás esetén kéri, hogy bontsuk meg a számlát, hol telephelyenként, hol költséghelyenként. Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Használtautó-értékesítő a bejelentett székhelyén kívül telephellyel is rendelkezik. Az értékesítések többnyire a telephelyen történnek. Van-e arra valamilyen szabály, hogy a számla kiállításakor az eladó címéhez a székhelyet vagy a telephelyet kell feltüntetni? Köszönöm szépen. Vágner Emília
Tisztelt Szerkesztők! Több egyesületnek, alapítványnak, nonprofit civilszervezetnek könyvelek. A vezető, elnök családi háza több esetben székhely, telephely, iratőrzés helye stb. Valóban kell kéményseprési díjat fizetni ilyenkor? Köszönettel: Zsófia
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől