Tisztelt Szerkesztők! Több egyesületnek, alapítványnak, nonprofit civilszervezetnek könyvelek. A vezető, elnök családi háza több esetben székhely, telephely, iratőrzés helye stb. Valóban kell kéményseprési díjat fizetni ilyenkor? Köszönettel: Zsófia
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozás keretein belül a vállalkozó biomasszát vásárolna fel mezőgazdasági termelőktől és nagy erőművekbe szállítaná, ahol tüzelőanyagként hasznosítanák. A felvásárlás az adott termelő földjéről történne, és közvetlen az erőműbe lenne beszállítva, tehát sem tárolnia nem kellene, sem átalakítást nem végez rajta. A kérdésem az, hogy ezt milyen formában teheti meg? Milyen tevékenységi kódot kellene felvennie ahhoz, hogy semmilyen végzettség ne kelljen neki hozzá és telephelyet se kelljen neki létrehoznia? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel. Oroszné
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás székhelyétől eltérő településen raktárt bérel, amit kizárólag csak áru tárolására használ. A bérleti szerződés időtartama kevesebb, mint három hónap. Szükséges-e bejelenteni a raktárt az adóhivatal, illetve az önkormányzat felé mint telephelyet? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem segítségét: Berendezési tevékenységet folytató kft. tárgyak/eszközök tárolása céljából egy nagyobb telepen (X. kerületben) bérel egy kis konténer raktárt (amely a tároláson kívül semmire sem alkalmas). A cég székhelye a 2. kerületben van bejegyezve. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben kötelező-e bejelenteni a X. kerületi címet, mint telephelyet a cégbíróság vagy a NAV felé? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk ingatlanbérbeadással foglalkozik, székhelye Gyál, és telephelye a XVIII. kerületben található. A vállalkozás tulajdonában lévő ingatlanok száma 15-20 db (Budapesten és Pest megyében helyezkednek el). Kérdés: a bérbeadott ingatlanokat be kell jelenteni a cégbíróság felé mint telephely vagy fióktelep? Köszönettel: Égei Emese
Tisztelt Adózóna! Az áfatörvény 259. paragrafusának 2. pontjával kapcsolatban szeretném a véleményüket kérni. A magyar áfatörvény alapján az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van. Állandó telephely a gazdasági tevékenység (= üzletszerű, tartós vagy rendszeres jellegű, ellenérték elérésére irányuló, vagy azt eredményező, független formában történő tevékenység) helyhez kötött folytatására, huzamosabb időtartamra létesített, vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység – székhelyhez képesti – önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak. Véleményük szerint mit jelent a huzamosabb idő? Ezt a tevékenység jellege is meghatározza nyilván, illetve van más rendeletben-törvényben ez konkretizálva? Köszönjük szépen! Management C. Bt.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tulajdonában lévő ingatlan egy részét használja a vállalkozása, ahol többségi befolyással rendelkezik. Ez így kapcsolt vállalkozásnak minősül, azaz piaci ár alatt nem adhatja bérbe. Vagyis nem adhatná díjmentesen bérbe a cégének (kft.-nek) az irodát? És ha veszteséges a cég, és nem tudja kitermelni a bérleti díjat? Milyen következményei lehetnek ennek? Köszönöm!
A székhely vagy a telephely címét kell a számlára írni? – kérdezte olvasónk arra hivatkozva, hogy nem egyértelmű számára az áfatörvényben a számlázásnál említett cím fogalma. Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egyes munkavállalói számára céges autót biztosít, melyet magáncélra is használhatnak. Előfordul, hogy a vállalat székhelye helyett az egyik telephelyen végzik a munkájukat (munkaszerződésükben a székhely szerepel első munkavégzés helyeként). Kérdésem az lenne, hogy ha a vállalat székhelye útba esik a munkavállaló lakóhelye és a telephely között, akkor el lehet-e számolni a lakóhely és a telephely közötti teljes utat üzleti célú útként, vagy a lakóhely és a székhely közötti távolságot munkába járásként, vagyis magáncélú útként kell elszámolni, és csak a székhely és a telephely közötti út számít üzleti célúnak? Üzleti célú útnak számít-e az, ha a munkavállaló reggel a lakóhelyéről egyenesen egy üzleti partnerhez vagy egy másik telephelyre megy, amennyiben a székhely (ami a munkavállaló első munkavégzésének a helye) nem esik útba a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye között? Ha a telephelyen vagy az üzleti partnernél elvégzett munkát követően továbbutazik a székhelyre, az szintén üzleti célú útnak minősül? Ha a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye egy helységben van, a munkavállaló munkavégzésének első helye pedig a cég székhelye, reggel ide is utazik, de esetenként a munkanap végén a telephelyen is kell ügyet intéznie, és csak ezt követően megy a lakóhelyére, akkor a székhelyről a telephelyre történő utazás magáncélú vagy üzleti célú útnak minősül? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Masszőr egyéni vállalkozó székhelyén nem, de telephelyén végez tevékenységet. PTGSZLA-n jelenti le számláit, mivel nincs pénztárgépe. PTGSZLA-n pénz átvételi helye a telephely. PTGSZLA a kiállított számlái alapján készül, melyekre nevét székhelyét (nem telephelyét) adószámát írja. Helyesen jár-e el? Vagy a címként a telephelyet kell a számlákra írni? Az áfatörvény számlaadással kapcsolatos paragrafusainál nem egyértelmű számomra a cím fogalma ebben az esetben. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy magyar kft. EU-n belül, különböző helyszíneken ipari automatizálási feladatokat látunk el, egy háromfős csapattal. A megbízások időtartama maximum 3-4 hét, de ha itthon kérnénk a A1-es nyomtatványt, nem férünk bele az időbe a 21 napos elbírálás miatt. Jelenleg a megbízóink megoldják ezt a kérdést, de ez kettős járulékfizetéssel, illetve többletköltséggel jár. Mit tudna javasolni erre az esetre? Esetleg külföldi telephelyet, ahol azonnal megkapom az A1-est szükség esetén, vagy esetleg csak egy külföldi céget alapítani és az itthonit megszüntetni? Köszönettel várva megtisztelő válaszát: Demeter I.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő esetben. Egyik vállalat egy másik önkormányzat területén raktározza az áruját, ami egy vámraktár. A raktár nem a vállalat tulajdona. A raktár tulajdonosa havonta tárolási díjat számláz ki nekik, az ott tárolt áru mennyiségétől függően. Az árut onnan szállítják tovább a cég vevőinek. Az önkormányzat a tevékenységet, mint kereskedelmi tevékenységet nyilvántartásba vette. Viszont az áruk le- és felrakodását és tárolását a raktár dolgozói végzik és felügyelik. A vállalat részéről nem dolgozik a raktár területén senki, és eszközei sincsenek ott. Kérdésem az lenne, hogy ez a raktár telephelynek minősül-e? Továbbá, ha külföldön tároltatnák az árut, és a raktár tárolási díjat számlázna ki nekik, akkor az a ráktár telephelynek minősülne-e? Kellene-e nekik külföldön adószámot igényelni? Előre is köszönöm szíves segítségét!
Tisztelt Szakértő! A cég fő profilja 6810 saját tulajdonú ingatlan adásvétele. Több telket is vásárolt az elmúlt időben, ami a székhelyétől eltérő közigazgatási területen (azaz más településen) van. 2017 májusában vette meg a telkeket, 2017 októberében kezdi meg az építkezéseket és 2018 májusában fogja értékesíteni. Kérdéseim: 1. Ha alvállalkozókkal végzik az építkezést, ő csak anyagot vásárol, de magát az építőipari tevékenységet más cég végzi, akkor is be kell jelentkezni állandó jellegű iparűzési adó alá (mivel 180 napot meghaladó a munkavégzés)? Ha igen, akkor a telekvásárlás vagy az építkezés tényleges megkezdésestől (építési napló) kell bejelentkezni? 2. A NAV felé minden egyes helyrajzi számot településenként le kell jelenteni mint cégbíróságon be nem jegyzett telephelyet? 3. Költségek elszámolása: ezen építőipari anyagköltségek, közművek bekötési díja stb. mind elszámolható a cég részére áfásan, mint anyagköltség? Továbbá ezen költségek az iparűzési adóban is csökkenthetik az adóalapot? Előre is köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Külföldi cég Magyarországon foglalkoztat magyar illetőségű munkavállalót. Telephellyel/fiókteleppel nem rendelkezik. Foglalkoztatottként regisztrálni szeretne, hogy a járulékfizetést belföldön teljesítse. Kérdésem az lenne, hogy a 201INT nyomtatvány miként nyújtható be az adóhatósághoz? Ki kell jelölni egy belföldi személyt (könyvelő?), aki majd a 08INT jelű nyomtatványokat is eljuttatja? A meghatalmazás miként történik (EGYKE?) A regisztrációs nyomtatvány (első 201INT) – ami alapján nyilvántartásba veszik (és adószámot kap?!) – csak papír alapon nyújtható be? Köszönöm.
Versenyképességének javítására és kutatás-fejlesztésre 4,5 milliárd forint kutatás-fejlesztési támogatást nyert el 15 Pest megyei kis- és középvállalkozás (kkv), további fél milliárd forintot nyert 30 vállalkozás versenyképességének javítására, illetve egy Pest megyei intézmény bölcsődei fejlesztésre a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) négy pályázata keretében.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték