Szigorodnak a kapcsolt vállalkozásokra, az elhatárolt veszteség felhasználására, a k+f támogatásokra vonatkozó szabályok, emellett még számos más előírás módosulna az adócsomag szerint.
Érdeklődnék, hogy magyarországi telephellyel rendelkező cég, Szlovákiában mobilszolgáltatónál köthet-e/kötnek-e vele szerződést, úgy, hogy szlovákiai telephellyel nem rendelkezik. Ez a vállalkozásban elszámolható-e abban az esetben, ha ez a lehetséges költség továbbszámlázásra kerülne török cég felé? Segítségüket előre is megköszönve!
Betéti társaság társasági szerződésében, cégbírósági nyilvántartásában nem szereplő, újonnan bérbe vett telephelyet be kell-e jelenteni a cégbíróságon (társasági szerződés módosításával), vagy elegendő csak a NAV-hoz a változás bejelentő beküldése? Ugyanez a kérdés az újonnan felvett főtevékenység és egyéb új tevékenységre vonatkozóan.
Kft. székhelye van bejegyezve a cégtulajdonosok lakásába, Budapesten, a VI. kerületben. Az önkormányzat felszólította az ingatlantulajdonos magánszemélyt az építményadó bevallására, mivel a rendeletük szerint építményadó-köteles az egész lakás, nemcsak az a szoba, ahol a cég a tevékenységét végzi, holott a cégtulajdonosok életvitelszerűen is ott élnek. Nem tartom korrektnek az egész lakásra megfizettetni az építményadót, mivel a lakás hasznos alapterülete 130 négyzetméter, a kft. által használt szoba alapterülete pedig 14 négyzetméter. Hogyan védhető ki a teljes lakásra vonatkozó építményadó-kötelezettség? Számomra még az sem világos, hogy a helyi adó törvény meghatározza az építményadó mértékének felső határát, ami négyzetméterenként 1 100 forint, közben a kerület a rendeletében 1 500 Ft/négyzetméter adót határoz meg. Hogyan írhatja felül a helyi önkormányzat rendelete a helyi adó törvényben az építményadóra meghatározott felső értékhatárt?
Tisztelt Adózóna! Egy gazdasági társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik, ennek érdekében több ingatlant vásárolt, majd bérbe is adta. Kérdésem, hogy valamennyi ingatlant be kell-e jelenteni telephelyként? (A vásárolt és bérbeadott ingatlanok Magyarország területén találhatóak, több Budapest különböző kerületeiben, de vannak közte vidéki városokban találhatóak is.)
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk régi telephelye bezárt. Minden dolgozónk hivatalosan a komáromi telephelyünkhöz tarozik. Budaörsön bérelünk egy kis irodát, ahol a kollégák egy része időszakosan irodai munkát végez. Kérdésem, mikor lehet kiküldetési rendelvény alapján üzemanyag-költséget elszámolni ebben az esetben? Továbbá a kilométerenkénti 9 forintos munkába járási térítést melyik irodában történő munkavégzés esetén fizetheti a munkáltató? Válaszát előre is köszönöm.
A bt. eddig csak a székhelyén üzemeltetett pénztárat, bevételeiről minden esetben számlát állított ki. Most üzembe helyezett a telephelyén egy online pénztárgépet, így két pénztárat kell üzemeltetnie és könyvelnie?
A cég telephelyén, illetve székhelyén tevékenységet nem végez, hanem az ország különböző területein végeznek munkát alvállalkozóként, a 30 napot sehol nem haladják meg. Ilyen esetben hogyan történik az iparűzési adó megosztása, mi a legegyszerűbb módja?
Amennyiben a vállalkozó az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez/végzett állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységet, az adó alapját a helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. tv.) mellékletében foglaltak szerint köteles megosztani.
Kérem szíveskedjenek válaszolni, ha kutya eledelt vásárolunk (csirke-kacsa farhát), a telephelyen tartott kutyáknak az áfát visszaigényelhetjük-e?
Egy kft. székhelye A településen, telephelye B településen van. A kft. mezőgazdasági növénytermeléssel is foglalkozik. Az általa bérelt földterületek C településhez tartoznak helyrajzi szám szerint. Kell-e C településre is helyi adót fizetni? A helyi adó törvény 52. § 31. pontja szerinti telephely fogalmába szerintünk beletartozik a bérelt földterület is.
Tisztelt Szakértők! A következő ügyben szeretném segítségüket, véleményüket kérni: Egy jelenleg 500 000 forintos törzstőkével rendelkező kft. 2014 márciusában bérleti szerződést kötött egy székhelyétől eltérő címen található üzlethelyiségre, ahol heti 2 napon lesz nyitva tartva büfé működtetése céljából. Ezzel kapcsolatos kérdéseim: 1. A "cégtörvény" alapján szükséges-e társasági szerződést módosítani amiatt, hogy telephelyet létesített a vállalkozás? Kimeríti-e ez az üzlethelyiség bérlet a cégtörvény szerinti telephely fogalmát (tartós, állandó letelepedés)? 2. A NAV-hoz és a helyi önkormányzathoz véleményem szerint be kell jelenteni mint telephelyet, mert adóköteles tevékenységet fog ott folytatni a vállalkozás. Ugye jól gondolom? 3. Ha a NAV-hoz bejelentést teszünk a telephely létesítésről, azt a cégbíróság tőlük elektronikus úton megkapja? Ez generálni fogja azt, hogy a törzstőkét rögtön fel is kell emelni 3 000 000 forintra? 4. A kft-nél a Ptk. szerint lehetőség van saját vagyonból történő törzstőke-emelésre, amennyiben a felemelt törzstőke nem haladja meg a saját tőkét és a 6 hónapnál nem régebbi beszámoló alapján rendelkezik kellő vagyonnal ehhez. Ezen lehetőség alapján konkrétan milyen vagyonelemből lehet törzstőkét emelni? Az eredménytartalékból? Vagy lehetséges a társaság nyilvántartásában szereplő eszközöket is vagyonnak tekintetni és ezen eszközök könyv szerinti/piaci értékéből megemelni a tőkét? Ha igen, hogyan történik a könyvelése? Köszönettel, Kovács Éva
Tisztelt Adózóna! Telephelyünket utólagosan hőszigeteltük és ablakokat cseréltünk. Úgy gondolom, hogy az épület értékét növelem, de.. mindezt pályázat keretében tettük. A pályázat intenzitásának megfelelően oldom fel a halasztott bevételt. Megtehetem-e, hogy készítek egy külön nyilvántartást ami alapján ki tudom számolni a feloldható halasztott bevételt, vagy magán a nyilvántartáson látszódjon? Két soron számoljam az értékcsökkenést? (50 évig vezetgetem a pályázat miatt.) Jobban tetszene, ha karbantartásként könyvelhetném.
Tisztelt Szakértők! Kérdésem agy magyar építőipari vállalkozás Horvátországban végzett munkájával kapcsolatos. Egy magyar építőipari cég Horvátországban hajók feldarabolására kivinne 40 magyar munkavállalót, horvát és a magyar cég között létrejött szerződés alapján. Mindkét cég az áfa hatálya alá tartozik. A szerződés alapján 2014. március végétől december végéig lenne a munkavégzés Horvátországban. A munkavállalók havonta járnának haza egy hétre. Kérdés: - Keletkezhet-e telephelye a magyar cégnek Horvátországban, ha igen, mi a teendő? - Hogyan kell eljárnia a magyar kft.-nek adózás és bejelentési kötelezettségeivel kapcsolatban, milyen teendői vannak hogy a jogszabályoknak megfelelően járjon el? - A magyar kft. munkavállalóinak csak a maximum 15 eurónak megfelelő összeget adhatjuk adómentesen? - Lehetséges-e, hogy a magyar munkavállalók minimálbér utáni jövedelmét Magyarországon szerepeltetjük jövedelemként a 08-as bevallásban, és a különbözetet pedig Horvátországban a horvát törvények alapján? Gondolom ez esetben horvát adószámot szükséges kérni, és horvát könyvelőt alkalmazni a horvát törvények miatt. Köszönöm a segítséget.
Mi minősül „nem jelentős összegű hibának”, hogyan változik a telephely fogalma? Néhány fontos változás a társasági adóban.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték