Minimálbér 2026: hiába a bérmegállapodás, kicsi az esélye a kétszámjegyű emelésnek

  • adozona.hu

A szakszervezetek 12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodnak 2026-ra vonatkozóan, a munkaadói oldalon azonban még nincs egységes álláspont, egy számjegyű emelés reális, ráadásul a számok az október végén érkező, első kilenc hónapra vonatkozó előzetes GDP-adatok tükrében még változhatnak – mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) mai monitoring bizottsági ülését követően a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői az MTI-nek.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke közölte: a VKF szakszervezeti oldala – a Munkástanácsok, a LIGA Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) – egységes megállapodási javaslatot képviselt, amelynek értelmében jövőre elképzelhetőnek tartják a minimálbér 12 százalékos és a garantált bérminimum 10 százalékos emelését.

A javaslat megfogalmazásánál a szakszervezetek azzal érveltek, hogy Magyarországon relatív alacsonyak a bérek, valamint a minimálbér felhajtó ereje segíti az átlagbérek emelkedését. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a gazdaság jelen állapotában a GDP szinten tartásához egyetlen szektor, a belső fogyasztás járul hozzá, ezért ennek megőrzése elemi érdeke az egész magyar gazdaságnak.

A Munkástanácsok elnökének elmondása szerint a szakszervezetek álláspontjával szemben a munkaadók a gazdasági nehézségeiket emlegették, azt jelezve, hogy tarthatatlan a tavaly novemberben kötött hároméves bérmegállapodás, amelynek értelmében 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedne a minimálbér havi bruttó összege.

Palkovics Imre emlékeztetett: a hároméves bérmegállapodás arra az esetre is tartalmaz eljárásrendet, ha a megállapodásban rögzítettől eltér a három legfontosabb adat: a GDP, a keresetek vagy az infláció.

Mivel ez a jelenlegi helyzetben fennáll, a szakszervezeti vezető szerint lehetőség van arra, hogy a 2026-ra elfogadott emelés mértékétől durván 1,5 százalékkal negatív irányba eltérjenek, ami 11,5 százalékos minimálbér-emelést eredményezne. Figyelmeztetett arra, hogy ilyen jellegű automatizmus a garantált bérminimumnál nincs, arról minden évben külön-külön kell megállapodni.

Palkovics Imre jelezte, hogy 12 százalékos minimálbér-emelési javaslatukkal a szakszervezetek is elmozdultak a hároméves bérmegállapodásban rögzítettől, belátva, hogy az abban foglalt 13 százalékos emelés nem tartható.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára emlékeztetett. a hároméves bérmegállapodás arról szólt, hogy dinamikus gazdasági növekedés mellett a minimálbér 2027-re érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ezt a célt, az erőn felüli béremelést azonban csak dinamikus gazdasági növekedés esetén lehet kikényszeríteni. Most azonban nem lehet dinamikus gazdasági növekedésről beszélni, hiszen a megállapodásban 2025-re alapul vett 3,4 százalékos GDP-bővülés helyett idén 0,5 százalék várható – ecsetelte. A gazdaság tavaly is 0,5 százalék körüli növekedésre volt képes, tehát immár két év stagnálás közeli állapotban telik.

A VOSZ főtitkára most a megoldást abban látja, ha munkaadói és a munkavállalói oldal olyan béremelést fogad el, amely mellett két fontos dolog biztosítható: a foglalkoztatáspolitikában elért eredmények megőrzése, hogy ne nőjön meg a munkanélküliség, valamint az infláció elszabadulásának megakadályozása.

A béremelési javaslatokban a munkaadói oldal nem egységes, ezért Perlusz László a VOSZ álláspontját ismertette. A szövetség úgy látja, a 2024-es évet ismétlik az idei eredmények, így 2026-ra 9 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodnak. Hozzátette: ennél kedvezőbb ajánlatot akkor tudnak adni, ha az élőmunka terhei (például a szocho) mérséklődnek.

Zs. Szőke Zoltán az Áfeosz-Coop elnöke arról számolt be, hogy álláspontjuk szerint jövőre 10 százalékos lehet a minimálbér és 7 százalékos a garantált bérminimum emelése.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke szintén azt emelte ki, hogy a hároméves bérmegállapodás a gazdasági fellendülésen alapult, illetve azon, hogy a GDP-növekedés 3 százalék felett lesz idén. Sajnos ez nem így alakult, alig lesz gazdasági növekedés, ami immár 2,5 éve tart. Ebben a helyzetben újra kell tárgyalni a megállapodást, és a minimálbérre vonatkozó célt megtartva reálisabb időtávot kell kitűzni – vélekedett. A várható inflációt is figyelembe véve egyszámjegyű minimálbér-emelésre van lehetőség 2026-ra. A 10 százalékos minimálbér-emelésre akkor látnak lehetőséget, ha a kormány a szochót csökkenteni tudja. A jövő évi béremelések azonban ettől messze el kell, hogy maradjanak, mivel a vállalkozások lehetőségei kimerültek – szögezte le.

Perlusz László az eltérő álláspontoktól függetlenül jó hangulatúnak értékelte a mai egyeztetést, úgy vélte, nem áthidalhatatlanok a különbségek. Reményei szerint november elején meg tudnak állapodni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ügyvezető cég

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Ügylet áfaregisztrált céggel

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Osztalék átminősítése tagi kölcsönné

Erdős Gabriella

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 október
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink