571 találat a(z) telephely cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A jogelőd nélkül alakult (új) cégnek, illetve olyan cégnek, amely nem rendelkezik tárgyévet megelőző teljes adóévvel, van-e kötelezően alkalmazandó módszer/eljárás az iparűzési adóalap megosztására, vagy akár az 1990. évi C. törvény mellékletében ismertetett megosztási módszerektől eltérő módszerrel/eljárással is megállapíthatja a székhelyre és telephely(ek)re eső iparűzésiadó-alapját? Példa: az alakulás évében (tört naptári év) egy cég 150 millió forintos árbevételt ért el, kötelező-e a komplex eljárást alkalmaznia? Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Piacozó egyéni vállalkozó bejelentheti-e székhelyének vagy telephelyének a felesége tulajdonában lévő garázst, amelyben az árut tárolja? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő, a kérdésem az lenne, hogy ha egy szolgáltató cég bérel egy irodát, akkor köteles azt mint telephelyet bejelenteni a cégbírósághoz? Vagy elegendő a NAV-hoz bejelenteni? Van olyan lehetőség, hogy a cégbíróságon ne kelljen átfuttatni? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó székhely/telephely ügyben kérném a segítséget. Van egy bérbeadással foglalkozó cég, van két lakás, amit bérbe ad. Ma értesültem róla, hogy áthelyezte a székhelyét egy másik városba. Az rendben van, hogy bejelentkezik az új székhelyre, de a bérbe adott lakások a régi székhelyen vannak (nem azon a címen, csak azon a településen), akkor az marad telephelynek?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönző cég több városba közvetít munkavállalókat. Székhelye Pest megyében van, telephelye nincs. Első kérdésem az lenne, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a kölcsönbe vevő telephely szerint illetékes önkormányzatnál? (2016-ban módosult a tevékenysége, több mint 30 nap, de kevesebb mint 181 nap volt a közvetítés a tárgyévben.) A másik kérdésem: ugyanezen cég budapesti székhellyel rendelkezett a tárgyév feléig (más tevékenységet folytatva). A két tevékenység bevétele és költségei tökéletesen elkülöníthetők. A 2016. évi hipa megállapításánál az egész éves adót megosztással kell Budapest és a Pest megyei település között osztani (ha máshol nem keletkezik adófizetési kötelezettsége), vagy mivel jól elkülöníthetők a bevételek és a költségek, a budapesti székhelyen végzett tényleges tevékenység után kell a kalkulált adót megfizetni? (A munkaerő-kölcsönzési tevékenység után jelentősen magasabb az adó.) Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bérmunkás cégként az anyavállalattól kapjuk a gyártáshoz szükséges anyagot. Kell-e ekáerszámot igényelni, ha az anyavállalat tulajdonában lévő anyagot másik településen lévő bérelt raktárunkból a saját telephelyünkre kívánjuk szállíttatni, belföldön?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem a segítségét. Kizárólag adóköteles tevékenységet végző áfaalany egyéni vállalkozó saját telephelyet alakítana ki, kizárólag vállalkozási célra. Építési területen telket vesz, az eladó felszámítja az áfát. Külső vállalkozóval építteti meg az iroda és szociális épületet. Levonhatja-e ebben az esetben a beszerzéseket terhelő áfát? Van-e áfabejelentési kötelezettsége a nem lakóingatlannak minősülő épület áfakötelessé tétele esetén, és csak így vonhatja le a saját beruházásának áfáját? Ha igen, akkor ezt év közben a beruházás megkezdése előtt kell benyújtania? Segítségüket előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy irodaházban van 5 cég, egymás kapcsolt vállalkozásai. Az egyik cég tulajdona és telephelye az irodaház. A többi kapcsolt vállalkozás, amelyeknek nem itt van a székhelye. Mit tehetnek, hogy jogszerű legyen a működés? Béreljék, vagy ők is választhatják telephelyként? Most az ajtóra mindegyik cég neve ki van függesztve, ez helyes így? A másik kérdés, hogy ha egy székhelyre több egyéni vállalkozó és cég van bejelentve, akkor székhelyszolgáltatásról beszélünk? Törvényesen ebben az esetben hogy kell eljárnunk? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Egy vállalkozás kivett beépítetlen területtel rendelkezik egy önkormányzat külterületén, melyet telephelyként a társasági szerződésben is feltüntetett, a cégjegyzékben, NAV nyilvántartásában is telephelyként szerepel. Kérdésünk, hogy tekintettel arra, hogy ott semmilyen tevékenység nem folyik (pályázat lesz benyújtva üzemcsarnok építésre a jövőben), be kell-e jelentkezni az önkormányzathoz az iparűzési adó tekintetében és kell-e megosztani az adóalapot az önkormányzathoz? Ha igen, akkor mi lehet a megosztás alapja, mert sem bér, sem tárgyi eszköz nincs a telephelyen, és a cég az 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározott adóalap-megosztási módszerek közül a 2.1. szerintit alkalmazza?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság székhelye az egyik tag lakása. Az lenne a kérdésem, hogy a kiküldetési rendelvény alapján hivatalos utazásnak minősül-e (és adómentesen kifizethető-e) a lakóhelyről (mint székhelyről) a telephelyre való be- és visszautazás? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Budapesti székhelyű cégünk egyik alkalmazottja az unión kívülre költözne, és ottani lakhelyéről távmunkában dolgozna, mint a budapesti cég alkalmazottja. Keletkeztet-e ez telephelyet az adott országban, illetve milyen adóterhekkel kell számolnunk ebben az esetben?

Cikk

Fejlesztési forrásokkal és adókedvezménnyel is élhetnek a főváros és Pest megye vállalkozói. Uniós forrásokból a Versenyképesség Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) egyebek közt támogatja az állam a versenyképesség javítását, a technológiai innovációt, az infokommunikációt, a turisztikát, a hatékonyabb energiafelhasználást. Hazai forrásból pedig Pest megyében kompenzálják a régió fejlettségéből adódó kevesebb uniós lehetőséget.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. több telephelyen végez palackértékesítést. A telephelyeken a pénzügyi elszámolás havonta egyszer hó végén történik. A társaságnak egy pénztára van, ahová a hónap utolsó napján kerül bevételezésre az eladott áru értéke. Az értékesítésekről a nyugta természetesen az értékesítéskor kiállításra kerül. Helyes-e ez az eljárás, vagy másképpen kellene kezelni ?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Evás bt. tevékenységét Budapesten végzi. Itt fizeti az iparűzési adót. A székhelye Gyömrő (itt nem végez semmit). Nincs sem bére, sem eszköze. Hogyan kell megállapítani a Gyömrőre eső iparűzési adó alapját? Köszönöm: Buriánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha a fentiekben meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik." A mondat értelmezésében szeretném a segítségét kérni. Egy 50 főt alkalmazó korlátolt felelősségű társaság egy bejelentett székhellyel és egy bejelentett telephellyel rendelkezik. A kettő közötti távolság 80 kilométer. A telephelyen gyártó üzem működik, a székhelyen található az ügyvezetés, az adminisztrációs részleg és egy raktár. A munkavédelmiképviselő-választás megtörtént, és a munkavédelmi képviselő egy, a székhelyen dolgozó munkavállaló lett. A fent beidézett jogszabályhely szerint, kötelező-e a telephelyen is önálló munkavédelmi képviselőt választani, hogyan kell értelmezni a mondat második felét? Válaszát előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi állampolgár ügyvezető adózása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Áfabevallás M lap kitöltése

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Vagyonadó

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink