Cégünk svéd anyavállalatunk gépeit értékesíti és szervizeli Magyarországon. Az anyavállalat kérésére Szerbia területén is folytatnunk kellene ezt a tevékenységet. Lehetőségünk van-e arra, hogy a magyar kft. alkalmazásába felvegyünk egy szerb munkavállalót, aki ott végezné a szervizelési tevékenységet, vagy ehhez mindenképpen céget kell ott alapítanom?
Tisztelt Szakértő! Egy kt. a dolgozójától garázst bérel a cégautó tárolására, gazdasági tevékenységet ott nem folytat. Kérdésem, hogy a bérlemény telephelyként bejelentésköteles-e?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás két településen is érintett iparűzési adó szempontjából, de az egyiken eddig nem volt iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége. Ezen a településen az adónemet tavaly október 1-ei hatállyal vezették be. A másik településen régóta van iparűzésiadó-kötelezettség mentességi korlát nélkül. Kérdésem arra vonatkozna, hogy miképpen kell helyesen megosztani a tavalyi évi adót a két település között? Nyilván megállapítja a vállalkozás az iparűzési adó alapját, melyet meg kell osszon a két érintett település között valamely (általa választott, de törvény által biztosított) mutató alapján. Viszont figyelembe kell venni azt, hogy az egyik településen 2015. 01. 01. napjától volt kötelezettség, a másikon pedig csak az utolsó negyedévben? Vagy egyszerűen arányosítom az adóalapot a szokásos módon? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi székhelyű kft. a 2015. évi társaságiadó-alapját csökkentené az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött, tartalékként kimutatott összegével. A következő évben Romániában telephelyet létesítene. A külföldi telephely létesítésével, vásárlásával kapcsolatos tárgyieszköz-beszerzéseit figyelembe veheti a képzett fejlesztési tartalék feloldásához? Köszönöm válaszát!
Ha a vállalkozás nem a székhelyén, hanem más településen lévő ingatlanát bérbe adja, kell-e utána az adott helységben iparűzési adót fizetni – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szipszer Tamás! Köszönöm válaszát az Iparűzési adó bérbeadás esetén című kérdésemre. Még annyit szeretnék kérdezni, hogy ez esetben hogyan történik az iparűzési adó megosztása? A bérbeadott ingatlanokból csak 15 százalék található Budapesten, a többi vidéken, szétszórva az országban. A cég alkalmazottai Budapestre koncentrálhatók, egy alkalmazott és egy ügyvezető van a cégben. Az összevont megosztást ebben az esetben nem tudjuk alkalmazni. Köszönöm!
Kedves Szakértő! Cégünk bérleti szerződést kötött egy másik vállalkozással a tulajdonukban lévő udvarrész területének a bérléséről, 2 darab kamion parkolása céljából. A bérleti díjon felül egyéb költségünk nincs, kimondottan csak a parkolási díj. Kérdésünk az lenne, hogy a NAV-hoz be kell-e jelentenünk, mint telephelyet? Mi úgy gondoljuk, hogy nem, hisz semmilyen egyéb tevékenységünk oda nem kötődik. Kérnénk megerősítő válaszukat ebben.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk saját telephelyet épít, és a munkák végeztével a területen jelentős összegű térburkolatot fektet le. Kérdésem a térburkolat anyag- és munkadíj elszámolására vonatkozik. Beruházásként kell kezelni? Ha igen, különálló tételként, és hol kell a kettős könyvvitelben kimutatni? Amortizációt mi alapján kell besorolni? Kérdésem másik része a közműfejlesztésekre vonatkozik. Ezeket is a létrehozott épület értéknövelő beruházásaként kell elszámolni? Várom mielőbbi válaszukat!
1. Katás egyéni vállalkozó, akinek egy székhelye és egy telephelye van, mindkét helyen tételes helyi iparűzési adóra jelentkezett be. Az önkormányzat mindkét helyen évi 50-50 ezer adót vetett ki. Helyesen járnak-e el? 2. Egy katás egyéni vállalkozó egy székhellye és egy telephellyel rendelkezik. Egyik helyen katás tételes helyi adót fizeti, másik helyen nem fogadták el a katás tételes adót, mivel később lett bejelentve. Ez esetben az első helyen fizetnie kell-e a teljes 50 e tételes helyi adót, a másik helyen normál (bevétel minusz anyag, minusz elábé...) bevallást kell-e tennie? Lehet ez különböző a két helyen? Mi a teendő, ha nem lehet?
Egy családi vállalkozásnak két tagja van, férj és feleség. A kft. székhelye és telephelye a család lakóhelyére van bejelentve. A kft. egyik tagja munkaviszonyban végez munkát, nem ügyvezető. A kft. építési kivitelezési munkákkal foglalkozik. Kérdésem, hogy ez a munkavállaló a telephely (lakása) és a munkavégzés helyszíne (ami midig változó) közötti távolságra milyen jogcímen számolhat el költségtérítést, mivel a saját gépkocsiját használja. Ez kiküldetésnek vagy munkába járásnak minősül? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és a telephelyek között komplex módszerrel történik. A telephelyeken lévő üzleteket a vállalkozás bérbe vette, bérleti díjat fizet utána. Kérdésem, hogy az eszközérték számításánál a költségként elszámolt bérleti díj összegénél figyelembe kell-e venni a telephelyeken lévő üzletek bérleti díjaként elszámolt költséget, vagy csak a tárgyi eszközökre fizetett bérleti díjjal kell számolni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. szeretné használaton kívüli telephelyét bérbe adni, azonban a telephely eredeti tulajdonosa az egyik tag családtagja, aki ellenszolgáltatás nélkül adta oda a helyiséget. Ebben az esetben is kiadhatja, mint kft. a saját nevében? Ennek milyen adó- és járulékkötelezettségei vannak? Hogyan kell a könyvekben rögzíteni? Segítségét előre is köszönöm.
Kedves Bartha Katalin! Köszönjük nagyon alapos válaszát. Igen, utánajártunk. Kiegészítésként: a szerb cégnek a magyar szolgáltató cégben (ő a kérdés egyik központi szereplője) jelentős tulajdoni hányada van. A speditőr cég csak az áru tárolásában és mozgatásában vesz részt. A fő munkafázisok a kérdéses javító cégben zajlanak, itt van a szerb cégnek érdekeltsége. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (kmb-törvény) nevesít egy ilyen esetet a "letelepedés"-ről, de ehhez azután semmi további egyértelmű szabálykapcsolódást nem találtunk. A társaságiadó-törvény kizárja a telephelyek közül magát a tárolást. (Ha a javítás és egyéb tevékenység „feldolgozás”-nak minősül.) De utána ott a javítás és egyéb tevékenység a folyamatunkban (a kérdéses szolgáltatás). Akkor a kmb-törvény 3. paragrafus (1) bekezdésének c) pontja alapján lesz a szerb cégnek telephelye? Vagy ez a „letelepedés” nem telephely? Ha mégis az, ez milyen telephely? (Lehet, hogy nem társasági adós, de akkor milyen? Vagy a kmb-törvény alapján a társasági adó alá is fog tartozni? Ezen megrendelői „letelepedés” kategória alapján adhat a szolgáltató cég áfás számlát, a szerb cégnek (mint letelepedettnek), avagy így is marad (egyértelmű számlafogadói telephely híján) a mentes kategória? Válaszát megköszönve, üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági művelésű terület (szőlő, szántó) telephelynek minősül-e, és van-e bejelentési kötelezettsége a vállalkozásnak? Köszönettel: Bácsi Ferencné
Egy kft. a székhelytől eltérő településen bérel egy raktárhelyiséget, ahol csak raktározási tevékenységet végez. Be kell-e jelenteni ezt a telephelyet a cégbíróságon, illetve be kell-e iparűzési adó alá jelentkezni? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték