509 találat a(z) telephely cimkére
Kölcsönző nyitása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2019-es nyári szezonban vízi sporteszköz (vízibicikli, illetve egyéb hasonló) kölcsönzőt szeretnék nyitni Magyarországon, vízparti közterületen. A jelenlegi elképzelés szerint magánvállalkozóként, esetleg kft.-ként végezném a tevékenységet, a székhely az otthonom lenne. A tevékenységet valamely magyarországi vízparton végeznénk valamilyen kibérelt közterületi helyen, a napi munkát 1 fő (pl) alkalmi munkavállaló végezné és csak június-augusztus időtartamban üzemelnénk (nyaralókra alapozva a vállalkozást). A vízparton a kölcsönző csak egy mobil sátrat igényel. Kérdéseim a következők lennének: - A vízparti bérelt hely címét (helyrajzi számát) fel kell venni a vállalkozás telephelyei közé, ha az egy pár hónapig, közterülethasználati engedéllyel használt terület? - Egy ilyen kölcsönző nyitásához szükséges valamilyen szakképzettség? És a munkát végző alkalmi munkavállalónak kell rendelkeznie valamilyen képesítéssel? - Ha egy évben 2-3 hónapot üzemelünk, a nyári időszakban, akkor mely cégformát és adózási formát célszerű inkább választani? - A munkavállaló tekintetében célszerű alkalmi munkavállalóként foglalkoztatni, vagy inkább felvenni alkalmazotti viszonyba arra a 2-3 hónapra (az év több időszakában nem maradna alkalmazásban)? - Ha munkavállalóval (megfelelő bérezés ellenében) kölcsönösen úgy állapodunk meg, lehetséges akár a heti 6 vagy akár 7 napos foglalkoztatás is folyamatosan a működési idő alatt? Válaszait előre is köszönöm! Üdvözlettel: Zoltán
Külföldi adóilletőségű foglalkoztatása magyar szervezet által
Kérdés
Tisztelt Szakértő! dr. Radics Zsuzsanna által megválaszolt korábbi kérdésemhez lennének még kiegészítő kérdéseim. Az előző kérdésem elérhetősége: https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_2_kulfoldi_adoilletosegu_foglalkozt_msi További kérdéseim: Ha a magyar szervezet szeretne eleget tenni az adófizetési és -bevallási kötelezettségének Macedóniában, illetve Szerbiában, akkor ott telephelyet kell létesítsen? Mivel civil szervezetről van szó, ezért vállalkozási tevékenység nem áll fenn, de a két munkavállaló miatt, a korábbi válasza alapján, adófizetési kötelezettség igen. Van-e arra lehetőség, hogy az adófizetési és -bevallási kötelezettséget anélkül teljesítse a magyar szervezet, hogy ott telephelyet létesít? Például olyan ügynökség által, akit a munkavállaló felkeres, és aki vállalja, hogy megfizeti és bevallja az adót. Ez az ügynökség utólag számlát állít ki a magyar szervezet részére, amely tartalmazza a munkavállaló bruttó bérét, esetleges járulékait, ha vannak ilyenek az adott országban, valamint ennek a szervezetnek a díját. Válaszát előre is köszönöm!
Nem mindegy, hol kell dolgozni a munkaszerződés szerint
Cikk
A munkavégzés helye meghatározásnak nincs különösebb jelentősége, amíg a munkavállaló a megszokott rendben végzi a dolgát. Ez egészen addig igaz, amíg például nem változik meg a munkáltató székhelye, vagy míg nem merül fel igény a „megszokott” munkahelytől eltérő helyen történő foglalkoztatásra.
Telephely felújítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó telephelyén szeretne felújítást végezni. A telephelyen nem történik értékesítés, csak az anyagok tárolására használják. A felújításhoz szükséges anyagokat, illetve a felújítást végző vállalkozók számláit milyen módon számolhatom el? Az anyagok és a munkákat végző vállalkozók számlájának áfáját levonhatom-e? Válaszát előre is köszönöm!
Vállalkozás telephelye
Kérdés
Telephely-bejelentést milyen nyomtatványon kell intézni?
Adócsomag 2019: kiva-változások. Példákkal
Cikk
Az Országgyűléshez T/625. számon benyújtott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavalat (Javaslat) 44–55. paragrafusa – többek között – a kisvállalati adó (kiva) előírásait érintő módosításokat tartalmaz. A változások – az adóhatóság megnevezésének állami adóhatóságról, állami adó- és vámhatóságra történő változtatását kivéve – 2019. január 1-jén lépnek hatályba.
Cégautó-használat munkába járáshoz: amikor nem magáncélú
Cikk
Cégautót adott használatba a társaság a munkavállalónak munkába járáshoz. A cég megfizeti a cégautóadót, a nevére szólnak az üzemanyagszámlák, valamint a parkolási díj is. A Budapest-Tata-Budapest útvonalra, valamint a budapesti parkolási díjra adott juttatásnak milyen adóvonzata van? – kérdezte olvasónk. Dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász szakértőnk válaszolt.
Vállalkozás megszüntetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre könyvelőm nem tudott pontos választ adni, ezért fordulok Önhöz: Két éve nyugdíj mellett egyéni vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatok építőipari területen. A vállalkozásomat szeretném megszüntetni az idei évben. A telephelyet is szeretném értékesíteni, de ezt nem biztos, hogy a vállalkozás megszüntetésének időpontjáig sikerül eladni. A telephely egyébként hitel- és egyéb tehertől mentes. Jelenleg ezt csak számlával tudom értékesíteni, de mi a teendő abban az esetben, ha a vállalkozás megszűnte után sikerül a telephelyre vevőt találni? Milyen adózási vonzata lenne ebben az esetben? Befolyásolja a vállalkozás megszüntetését a telephely utólagos értékesítése? Válaszát előre is köszönöm!!
Ingatlan ingyenes használatba adása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségüket. Egy kft.-nek 2 magánszemély (házastársak) a tagja.A saját tulajdonukat képező üres ingatlant térítésmentes használatra átadnák a kft.-nek azzal, hogy ott telephelyet alakítson ki a cég, vállalva az átalakitás valamennyi költségét.A telephely használatáért a későbbiekben sem kérnek ellenértéket a magánszemélyek. Kérdésem, hogy milyen adóterhekkel kell számolni a magánszemélyeknek, illetve a kft.-nek (szja, áfa, társasági adó, illetve építményadó)? A kft. fő tevékenységi köre: műszaki tervezés. Válaszát előre is köszönöm.
Ipa-megosztás komplex módszer szerint
Kérdés
Kft.-nek székhelyén kívül 2 telephelye van. Az egyiken folyik a tényleges tevékenység (gyártás), a székhely csak postacím, és a másik telephely egyelőre bérelt, a gyártást pár év múlva ide helyezik át. Az iparűzési adó alapja meghaladja a 100 millió forintot. Korábban amíg csak az egyik telephely létezett, addig a megosztás úgy működött, hogy az ügyvezető bére, autója (annak écs-je), illetve a bérleti díj voltak a mérvadó adatok (bér és eszköz) a székhelyen, minden más a telephelyet terhelte. A második telephelyen élő munkaerő nincs, uniós támogatás révén 2018-ban kezdődik el a telephely átalakítása, gyártásra való előkészítése, 2017-ben csak bérleti díj terhelte. Kell-e a második telephelyet a bérleti díj révén bele vonni az iparűzési adó megosztásába? Köszönöm ha válaszolnak, CsK
Kell-e német adószámot kérni?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünknek Magyarországon van egy autóalkatrészeket forgalmazó webáruháza. Ügyfelünk Németországban dolgozik. Közösségi tagállamokba értékesít. Az értékesítés az ebay-en keresztül történik. 1) Ha nem EU-tagországba értékesít, akkor hogyan számláz? Áfamentesen? Kell-e importvámot fizetnie? 2) Ha németországi futárszolgálattal akarja a magyar beszállítótól az áruszállítást (kézbesítést) lebonyolítani, mi annak a módja? Kell-e német adószámot kérnie? Kell-e Németországban telephelyet létrehoznia? Áfamentes-e a német csomagfeladás? Továbbra is ugyanattól a magyar cégtől szerezné be az árut, amit kint, Németországban értékesítene, csak a futárszolgálat nem magyar, hanem német lenne. Válaszát előre is köszönjük!
Megjelent a Pest megyei kkv-k telephelyfeltételeinek javítását segítő pályázat
Cikk
A Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozások telephelyfeltételeinek javítását támogató pályázati felhívás jelent meg 4,5 milliárd forint értékben – mondta az MTI-nek Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
Katás iparűzési adója két telephely mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha valakinek a székhelye és a telephelye két városban van, akkor mindkét városban fizeti az 50-50 ezer forint iparűzési adót, vagy igaz, hogy ez évtől ezen rendelkezés megváltozott? Köszönettel!
Építőipari tevékenység, iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Építőipari tevékenységet folytató társaság ideiglenes iparűzési adójának megállapításában kérném a segítségüket. Az 1990. évi C. törvény értlemében ideiglenes az iparűzési tevékenység, ha annak időtartama meghaladja a 30 napot, de 180 napnál nem több. Társaságunk más, telephelynek nem minősülő településen végez építőipari tevékenységet. A munka kezdete a szerződés szerint 2017. szeptember 4., befejezése 2018. január 10. A munka jellegéből adódóan nem minden nap végzünk munkát az adott településen. A megjelölt időtartam alatt összesen kb 40 napot dolgoztunk az adott településen. Kérdésünk: Az ideiglenes iparűzési adót csak 40 napra kell bevallanunk és megfizetnünk, vagy minden egyes naptári napra? Ha a munka befejezése nem január 10., hanem mondjuk március 10? Ebben az esetben kell vizsgálni, hogy elértük a 181 napot, be kell jelenteni a telephelyet, és állandó jellegű iparűzési adót fizetni? Vagy azt csak adóéven belül kell/lehet nézni? Köszönettel: István
Felújítás kivezetése a főkönyvből
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 4-5 évvel ezelőtt felújíttatott egy ingatlant, mely akkor a telephelye volt. 2017-ben megszűnt telephelyként működni ez az ingatlan. A kérdésem az lenne, hogy ha az ingatlan a vállalkozás tulajdonában van, akkor hogyan kell kivezetni a főkönyvből, illetve ha nem a vállalkozás tulajdonában, hanem magánszemély tulajdonában van az ingatlan, akkor hogyan kell kivezetni a főkönyvből? A másik kérdésem az volna, hogy ezeket az eseteket hogyan kell a társasági adóban kezelni (például: adóalapnövelő tételként)? A harmadik kérdésem az volna, hogy a magánszemélynek van-e valamilyen adófizetési (szja, eho) kötelezettsége ilyen esetben? Köszönettel várom válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
