Katás egyéni vállalkozó székhelye és telephelye két külön településen van. Székhelyén tevékenységet nem végez, csak a telephelyén. Lehetséges-e, hogy csak az egyik helyen fizet iparűzési adót? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét. Adott egy német Gmbh, amely tervezési szolgáltatást nyújt Németországban. Szeretne magyar tervezőket munkavállalóként foglalkoztatni. Budapesten bérelne irodát és ebben az irodában dolgoznának alkalmazotti jogviszonyban. Magyarországon szeretnék fizetni a járulékokat. Ez hogyan tud megvalósulni? Elegendő a német cégnek adószámot kiváltatnia Magyarországon? Telephelyet keletkeztet az iroda? Ezt hogyan, milyen nyomtatványon kell bejelenteni? Milyen számviteli és adózási teendői vannak ennek a német cégnek Magyarországon? Ugyanúgy könyvelni kell, mint egy magyarországi céget, és év végén beszámolót, taót, ipát kell fizetnie? Köszönettel.
Tisztel Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: 1.) Egyéni vállalkozó esetében lehetséges-e, hogy a székhelyén tételes (kata) iparűzési adózási módot válasszon, míg a telephelyén a megosztásos módszert? Ha mindkét helyen ugyanazt az adómegállapítási módot kell választani, ezt a 1990. évi C. törvény mely pontja írja le? 2.) Ha a székhelyen és a telephelyen is tételes (kata) ipát választ, akkor 2x50 ezer forint lesz az adófizetési kötelezettsége (egész adóévre vonatkozóan)? 3.) Ha a vállalkozónak van egy raktára, amelyet csak két hónapra bérel, be kell-e jelenteni iparűzési adó alá telephelyként, ha igen, miként, állandó vagy ideiglenes? (Árut tárol benne, amit onnan fuvaroznak tovább.) Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Kérem szíves válaszát az alábbi, magánszemélyként végzett, saját tulajdonú lakóingatlan-bérbeadási esetekre: – Adószámos magánszemély a bérbeadott lakóingatlan címét köteles-e bejelenteni a NAV felé telephelyként? – Ha egyéni vállalkozó, de a lakóingatlan-bérbeadói tevékenységet magánszemélyként végzi, akkor be kell-e jelentenie a bérbeadott lakóingatlan címét a NAV felé telephelyként? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Szlovákiában alapított cég Magyarországon végez épületeken festést és egyéb karbantartást. Telephellyel és fiókteleppel nem rendelkezik. Bejelentkezett áfaregisztrációra. Kiállíthat külföldi számlát (áfamentesen) a belföldi megrendelő adóalany felé, vagy csak magyar számlát, fordított adózással? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Társaságunk ügyfélköréhez tartozik egy kereskedelemmel foglalkozó cég. A társaság belföldi székhelyű és telephelyű, telephellyel sem Európai Uniós tagországban, sem harmadik országban nem rendelkezik. A társaság Romániában vásárolja az árut, és azt Magyarországra történő behozatal nélkül szintén Romániában értékesíti úgy, hogy az árut az értékesítő cég telephelyéről közvetlenül a vevő cég telephelyére szállítják. Kérdéseink: 1. Tekinthető-e a kérdéses ügylet láncügyletnek? 2. A végrehajtott értékesítés után kibocsátott számlában, mely ország áfaszabályai szerint kell eljárni? Be kell-e jelentkeznie a magyarországi társaságnak Romániában adóalanyként és az ottani állam áfaszabályai szerint eljárni – adószám igénylése, romániai számlázási szabályok szerinti számlakibocsátás, romániai áfabevallás tb -, illetve megoldható-e, ha a Magyarországi társaság a számlázást kizárólag magyar adóalanyként kívánja végrehajtani? 3. Hatással van-e az áfaelszámolás szabályaira, hogy az áru fuvarozását mely társaság szervezi, fizeti? 4. Amennyiben a teljes áfaelszámolás Romániában történik a magyarországi áfabevallásban kell-e az ügyletet szerepeltetni? 5. A kereskedelmi szolgáltatás eredményeként keletkező jövedelem után mely államban keletkezik az értékesítést végző társaságnak társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Megoldható-e az ügylet magyar adóalanyként, magyarországi társaságiadó-fizetés mellett?
Tisztelt Válaszadó! Társaságunk a közeljövőben munkaerő-kölcsönzési tevékenységet kíván megvalósítani egy – a székhelyétől távolabbra eső –településen. Egyik kérdésem arra irányul, hogy a leírt esetben a munkavégzés fizikális helyszíne – a megrendelő székhelye – nálunk keletkeztet-e telephelyet, azaz kell-e majd a megrendelő településén iparűzési adót fizetnünk? A másik kérdésem: az általunk számlázott szolgáltatási díj összegét megrendelőnk levonhatja-e majd az iparűzési adójának alapjából? Válaszukat köszönöm. Telek Zsolt
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság vezetőjének személyében változás történik, de a régi vezető továbbra is tag marad, és mindketten végeznek a gazdaság nevében termékértékesítést, vagyis mindkettő számlakibocsátó és befogadó is lesz 2019-ben. Problémát jelent-e, hogy a két tag eltérő lakcímre van bejelentve, számlázhatnak-e eltérő címmel, vagy családi gazdaság esetében ennek meg kell egyeznie? Értelmezhető-e egy családi gazdaság esetében a székhely, vagy elegendő, ha a telephely, ahol a tényleges tevékenységet végzik, megegyezik? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Harmadik országban (például USA, Kanada) bejegyzett székhellyel rendelkező gazdasági társaság magyarországi lakóingatlant vásárolna. Ehhez magyarországi fióktelep létesítése szükséges, amelyet megalapított. A vásárlás után a lakóingatlant bérbe kívánják adni, amely során, mint gazdasági tevékenység miatt számlát kell kiállítani. Alaphelyzetben a magyarországi fióktelep kibocsáthatja-e a számlát, bár nem minősül az ingatlan tulajdonosának? Mi a helyzet, ha a lakás megvásárlása után záros határidőn belül a külföldi társaság megszűnteti (végelszámolás alá vonja) a magyarországi fióktelephelyét? Befolyásolja-e ezen eljárása a tulajdonjogát? Nyilván a későbbiekben a teljesítés helye az ingatlan fekvése, azaz Magyarország és a magyar adójog lesz a számlázásra, adózásra az irányadó, nem EGT-beli cégnek magyar adószám kiváltása szükséges lesz? Persze itt még a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó jogszabály és szerződés is szerepet kaphat? Fáradozásukat köszönöm. Tisztelettel Boronkay László
Üdvözlöm! Segítséget szeretnék kérni. Ha web áruházat üzemeltető személy az ügyvezető címén (nem székhely és nem telephely) átvevőhelyet biztosít, akkor fel kell venni telephelynek és működési engedély kell rá? Segítségét előre is köszönöm!
Adószakértői körökben gyakran okoz fejtörést az olyan ügyletek kezelése, amelyek a több tagállamban (például telephelyként) működő gazdasági szervezeteknél a tagállamok eltérő adószabályai miatt eltérő adókövetkezményeket idéznek elő. Az Országgyűléshez a múlt héten beterjesztett jogharmonizációs csomag egyes elemei az ilyen helyzeteket igyekszik rendezni.
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni telephely-alkalmazotti bejelentéssel kapcsolatban. Adott gazdasági egység (magyarországi kft.) és külföldi (EU-s – nem magyar – állampolgár) magánszemély között létrejött egy munkaszerződés, mely szerint a munkavállalónak saját országában kell ellátnia a feladatát. Irodát nem hoznak létre. Magyarországon gyakorlatilag pár napot fog tartózkodni, az esetleges megbeszélések alkalmával. Ebben az esetben a munkavállaló alkalmazása, munkavégzése telephelyet keletkeztet-e az EU-s országban? Vagy kiküldetésben is dolgozhat a munkavállaló a saját országában? Otthonában? Az EU-s rendelkezések szerint a munkavállaló adózási illetősége a munkavégzés országa. A kérdésem az, hogy a munkavállalót milyen minőségben és hol kell bejelenteni az adóhatóság részére? – Külföldi telephely létrehozása esetén a másik állam (adó- és járulék-) szabályai vonatkoznak-e rá? Ebben az esetben az adót és a járulékokat megfizetni is ott kell. De a munkaszerződését is pontosítani kell, hiszen ebben az esetben már a foglalkoztató a „Telephely”. Itt már mint telephely a helyi szabályoknak megfelelően adózik. Van-e egyéb alkalmazotti bejelentési kötelezettsége a magyarországi kft.-nek itthon? – Abban az esetben, ha a magyarországi kft. mint munkáltató kiküldi a külföldi munkavállalót a saját országába, max 2 évre. Akkor a magyar tb szerint adózik? Vagy a másik állam felé van adólevonási és -befizetési kötelezettsége? Segítségüket előre is köszönöm!
Hogyan kell kiszámítani az iparűzésiadó-előleg összegét a telephely vonatkozásában? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Szeretném megkérdezni, hogy vonatkozik e az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség külföldi társaság belföldi telephelyeként működő társaságra?
Tisztelt Szakértő! Egy újonnan alakuló katás vállalkozó székhelye a vidéki lakóhelye, de ott nem végez semmilyen vállalkozói tevékenységet. A telephelye, ahol vállalkozói tevékenységet fog végezni, egy másik város. Bejelenthetem-e úgy a katást, hogy a telephelyére fizeti az évi 50 ezer forint ipa-t és a székhelyére pedig az általános szabályok szerint jelentem be? És akkor a székhelyére minden évben beadom a nullás árbevételű ipabevallást. Köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték