Tisztelt Szakértő! Az egyik házipénztárral rendelkező telephelyünk év végén csekken fizette be a bankszámlánkra a bevételeit. Ez az összeg azonban már csak a következő év eleji kivonaton szerepel. Így a pénzeszköz-átvezetési számlának december 31-én egyenlege maradt. Mi ilyenkor a helyes eljárás?
Egy ügyfelünk olyan projekt építésében vesz részt alvállalkozósként, mely két állam osztatlan közös tulajdonában lesz. A fővállalkozó nem Magyarországon létesített telephelyet, hanem a másik országban lévő településen (ott nincs ipa). Az építmény két országot, azon belül két város (egy magyarországi és egy másik EU-országbeli) közigazgatási területét érint. Ipa-bejelentkezési és fizetési kötelezettsége hogyan keletkezik? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Van egy magyarországi cégnek külföldi telephelyű kapcsolt vállalkozása Romániában, ahol a kapcsolt vállalkozás leadózott a jövedelem után. Ezt a jövedelmet megkapja a magyarországi anyacég, majd utána ezt osztalékként felveszik a magyarországi tulajdonosok. Ezek után a magyarországi tulajdonosoknak gondolom ugyanannyit kell fizetni mint magánszemélynek osztalék után, 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki közreműködői szerződések keretében fogorvosi tevékenységet végez 2-3 magánrendelőnek. Az elvégzett munkákról havi rendszerességgel számlát állít ki a rendelő részére. Felmerült a kérdés, hogy telephelyként be kell-e jelenteni, egyúttal kell-e iparűzési adót fizetni azokon a településeken, ahol a szerződés keretében a magánrendelőkben a munkát végzi heti 1-2 napban. Jól gondoljuk-e, hogy kizárólag a székhely szerinti önkormányzathoz kell bejelentkezni, adót fizetni és nem kell telephelyként bejelentkezni azokra a településekre ahova kijár magánorvosi rendelésre?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét: adott egy kft., mely tevékenysége során 'nem foglalkozik ingatlannal' (nem ad el vagy bérbe ingatlant stb.). Ez a kft. befektetés céljából vásárol egy ingatlant, mely után költségeket számol el (értékcsökkenés, közüzemi díjak stb.). Kérdéseink az alábbiak: a) Köteles-e a kft. ezt az ingatlant mint telephelyet bejelenteni a NAV felé (és/vagy a cégbíróság felé)? b) Amennyiben a válasz nem: a kft. úgy dönt, hogy az ingatlant bérbe adja és ebből jövedelme származik. Ebben az esetben lesz-e ilyen kötelezettsége a NAV és/vagy a cégbíróság felé? Általánosságban kérdésünk, hogy létezik-e olyan eset, amikor a gazdasági társaságnak a telephelyet csak a NAV felé kell bejelentenie (és a cégbíróság felé nem)? Segítségét köszönjük!
Azt szeretném kérdezni, hogy, ha a katás egyéni vállalkozó iparűzési adónál is a katás bevallást választja, de több településen van telephelye, akkor meg lehet-e osztani az iparűzési adó alapját, vagy, ha ezt választotta, akkor minden településen meg kell fizetni a 2,5 millió forint után az adott önkormányzatnál érvényes adómértékkel számított iparűzési adót?
Tisztelt Szakértő! Olyan munkaviszony esetén, amelyben egy külföldi (USA-beli) bejegyzésű társaság (amely nem rendelkezik Magyarországon telephellyel) alkalmaz magyarországi adóalanyt teljes munkaidőben, milyen adók és járulékok terhelik az így megszerzett rendszeres jövedelmet? Ugyanazok, mintha a munkaadó magyarországi székhellyel rendelkezne? A munkaadó által fizetendő adókat és járulékokat melyik fél és hogyan fizeti? (A külföldi cég/szervezet beutalja az adott összegeket a NAV számlájára?) Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 2019-es nyári szezonban vízi sporteszköz (vízibicikli, illetve egyéb hasonló) kölcsönzőt szeretnék nyitni Magyarországon, vízparti közterületen. A jelenlegi elképzelés szerint magánvállalkozóként, esetleg kft.-ként végezném a tevékenységet, a székhely az otthonom lenne. A tevékenységet valamely magyarországi vízparton végeznénk valamilyen kibérelt közterületi helyen, a napi munkát 1 fő (pl) alkalmi munkavállaló végezné és csak június-augusztus időtartamban üzemelnénk (nyaralókra alapozva a vállalkozást). A vízparton a kölcsönző csak egy mobil sátrat igényel. Kérdéseim a következők lennének: - A vízparti bérelt hely címét (helyrajzi számát) fel kell venni a vállalkozás telephelyei közé, ha az egy pár hónapig, közterülethasználati engedéllyel használt terület? - Egy ilyen kölcsönző nyitásához szükséges valamilyen szakképzettség? És a munkát végző alkalmi munkavállalónak kell rendelkeznie valamilyen képesítéssel? - Ha egy évben 2-3 hónapot üzemelünk, a nyári időszakban, akkor mely cégformát és adózási formát célszerű inkább választani? - A munkavállaló tekintetében célszerű alkalmi munkavállalóként foglalkoztatni, vagy inkább felvenni alkalmazotti viszonyba arra a 2-3 hónapra (az év több időszakában nem maradna alkalmazásban)? - Ha munkavállalóval (megfelelő bérezés ellenében) kölcsönösen úgy állapodunk meg, lehetséges akár a heti 6 vagy akár 7 napos foglalkoztatás is folyamatosan a működési idő alatt? Válaszait előre is köszönöm! Üdvözlettel: Zoltán
Tisztelt Szakértő! dr. Radics Zsuzsanna által megválaszolt korábbi kérdésemhez lennének még kiegészítő kérdéseim. Az előző kérdésem elérhetősége: https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_2_kulfoldi_adoilletosegu_foglalkozt_msi További kérdéseim: Ha a magyar szervezet szeretne eleget tenni az adófizetési és -bevallási kötelezettségének Macedóniában, illetve Szerbiában, akkor ott telephelyet kell létesítsen? Mivel civil szervezetről van szó, ezért vállalkozási tevékenység nem áll fenn, de a két munkavállaló miatt, a korábbi válasza alapján, adófizetési kötelezettség igen. Van-e arra lehetőség, hogy az adófizetési és -bevallási kötelezettséget anélkül teljesítse a magyar szervezet, hogy ott telephelyet létesít? Például olyan ügynökség által, akit a munkavállaló felkeres, és aki vállalja, hogy megfizeti és bevallja az adót. Ez az ügynökség utólag számlát állít ki a magyar szervezet részére, amely tartalmazza a munkavállaló bruttó bérét, esetleges járulékait, ha vannak ilyenek az adott országban, valamint ennek a szervezetnek a díját. Válaszát előre is köszönöm!
A munkavégzés helye meghatározásnak nincs különösebb jelentősége, amíg a munkavállaló a megszokott rendben végzi a dolgát. Ez egészen addig igaz, amíg például nem változik meg a munkáltató székhelye, vagy míg nem merül fel igény a „megszokott” munkahelytől eltérő helyen történő foglalkoztatásra.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó telephelyén szeretne felújítást végezni. A telephelyen nem történik értékesítés, csak az anyagok tárolására használják. A felújításhoz szükséges anyagokat, illetve a felújítást végző vállalkozók számláit milyen módon számolhatom el? Az anyagok és a munkákat végző vállalkozók számlájának áfáját levonhatom-e? Válaszát előre is köszönöm!
Telephely-bejelentést milyen nyomtatványon kell intézni?
Az Országgyűléshez T/625. számon benyújtott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavalat (Javaslat) 44–55. paragrafusa – többek között – a kisvállalati adó (kiva) előírásait érintő módosításokat tartalmaz. A változások – az adóhatóság megnevezésének állami adóhatóságról, állami adó- és vámhatóságra történő változtatását kivéve – 2019. január 1-jén lépnek hatályba.
Cégautót adott használatba a társaság a munkavállalónak munkába járáshoz. A cég megfizeti a cégautóadót, a nevére szólnak az üzemanyagszámlák, valamint a parkolási díj is. A Budapest-Tata-Budapest útvonalra, valamint a budapesti parkolási díjra adott juttatásnak milyen adóvonzata van? – kérdezte olvasónk. Dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre könyvelőm nem tudott pontos választ adni, ezért fordulok Önhöz: Két éve nyugdíj mellett egyéni vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatok építőipari területen. A vállalkozásomat szeretném megszüntetni az idei évben. A telephelyet is szeretném értékesíteni, de ezt nem biztos, hogy a vállalkozás megszüntetésének időpontjáig sikerül eladni. A telephely egyébként hitel- és egyéb tehertől mentes. Jelenleg ezt csak számlával tudom értékesíteni, de mi a teendő abban az esetben, ha a vállalkozás megszűnte után sikerül a telephelyre vevőt találni? Milyen adózási vonzata lenne ebben az esetben? Befolyásolja a vállalkozás megszüntetését a telephely utólagos értékesítése? Válaszát előre is köszönöm!!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték