558 találat a(z) telephely cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki közreműködői szerződések keretében fogorvosi tevékenységet végez 2-3 magánrendelőnek. Az elvégzett munkákról havi rendszerességgel számlát állít ki a rendelő részére. Felmerült a kérdés, hogy telephelyként be kell-e jelenteni, egyúttal kell-e iparűzési adót fizetni azokon a településeken, ahol a szerződés keretében a magánrendelőkben a munkát végzi heti 1-2 napban. Jól gondoljuk-e, hogy kizárólag a székhely szerinti önkormányzathoz kell bejelentkezni, adót fizetni és nem kell telephelyként bejelentkezni azokra a településekre ahova kijár magánorvosi rendelésre?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét: adott egy kft., mely tevékenysége során 'nem foglalkozik ingatlannal' (nem ad el vagy bérbe ingatlant stb.). Ez a kft. befektetés céljából vásárol egy ingatlant, mely után költségeket számol el (értékcsökkenés, közüzemi díjak stb.). Kérdéseink az alábbiak: a) Köteles-e a kft. ezt az ingatlant mint telephelyet bejelenteni a NAV felé (és/vagy a cégbíróság felé)? b) Amennyiben a válasz nem: a kft. úgy dönt, hogy az ingatlant bérbe adja és ebből jövedelme származik. Ebben az esetben lesz-e ilyen kötelezettsége a NAV és/vagy a cégbíróság felé? Általánosságban kérdésünk, hogy létezik-e olyan eset, amikor a gazdasági társaságnak a telephelyet csak a NAV felé kell bejelentenie (és a cégbíróság felé nem)? Segítségét köszönjük!

Kérdés

Azt szeretném kérdezni, hogy, ha a katás egyéni vállalkozó iparűzési adónál is a katás bevallást választja, de több településen van telephelye, akkor meg lehet-e osztani az iparűzési adó alapját, vagy, ha ezt választotta, akkor minden településen meg kell fizetni a 2,5 millió forint után az adott önkormányzatnál érvényes adómértékkel számított iparűzési adót?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Olyan munkaviszony esetén, amelyben egy külföldi (USA-beli) bejegyzésű társaság (amely nem rendelkezik Magyarországon telephellyel) alkalmaz magyarországi adóalanyt teljes munkaidőben, milyen adók és járulékok terhelik az így megszerzett rendszeres jövedelmet? Ugyanazok, mintha a munkaadó magyarországi székhellyel rendelkezne? A munkaadó által fizetendő adókat és járulékokat melyik fél és hogyan fizeti? (A külföldi cég/szervezet beutalja az adott összegeket a NAV számlájára?) Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2019-es nyári szezonban vízi sporteszköz (vízibicikli, illetve egyéb hasonló) kölcsönzőt szeretnék nyitni Magyarországon, vízparti közterületen. A jelenlegi elképzelés szerint magánvállalkozóként, esetleg kft.-ként végezném a tevékenységet, a székhely az otthonom lenne. A tevékenységet valamely magyarországi vízparton végeznénk valamilyen kibérelt közterületi helyen, a napi munkát 1 fő (pl) alkalmi munkavállaló végezné és csak június-augusztus időtartamban üzemelnénk (nyaralókra alapozva a vállalkozást). A vízparton a kölcsönző csak egy mobil sátrat igényel. Kérdéseim a következők lennének: - A vízparti bérelt hely címét (helyrajzi számát) fel kell venni a vállalkozás telephelyei közé, ha az egy pár hónapig, közterülethasználati engedéllyel használt terület? - Egy ilyen kölcsönző nyitásához szükséges valamilyen szakképzettség? És a munkát végző alkalmi munkavállalónak kell rendelkeznie valamilyen képesítéssel? - Ha egy évben 2-3 hónapot üzemelünk, a nyári időszakban, akkor mely cégformát és adózási formát célszerű inkább választani? - A munkavállaló tekintetében célszerű alkalmi munkavállalóként foglalkoztatni, vagy inkább felvenni alkalmazotti viszonyba arra a 2-3 hónapra (az év több időszakában nem maradna alkalmazásban)? - Ha munkavállalóval (megfelelő bérezés ellenében) kölcsönösen úgy állapodunk meg, lehetséges akár a heti 6 vagy akár 7 napos foglalkoztatás is folyamatosan a működési idő alatt? Válaszait előre is köszönöm! Üdvözlettel: Zoltán

Kérdés

Tisztelt Szakértő! dr. Radics Zsuzsanna által megválaszolt korábbi kérdésemhez lennének még kiegészítő kérdéseim. Az előző kérdésem elérhetősége: https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_2_kulfoldi_adoilletosegu_foglalkozt_msi További kérdéseim: Ha a magyar szervezet szeretne eleget tenni az adófizetési és -bevallási kötelezettségének Macedóniában, illetve Szerbiában, akkor ott telephelyet kell létesítsen? Mivel civil szervezetről van szó, ezért vállalkozási tevékenység nem áll fenn, de a két munkavállaló miatt, a korábbi válasza alapján, adófizetési kötelezettség igen. Van-e arra lehetőség, hogy az adófizetési és -bevallási kötelezettséget anélkül teljesítse a magyar szervezet, hogy ott telephelyet létesít? Például olyan ügynökség által, akit a munkavállaló felkeres, és aki vállalja, hogy megfizeti és bevallja az adót. Ez az ügynökség utólag számlát állít ki a magyar szervezet részére, amely tartalmazza a munkavállaló bruttó bérét, esetleges járulékait, ha vannak ilyenek az adott országban, valamint ennek a szervezetnek a díját. Válaszát előre is köszönöm!

Cikk

A munkavégzés helye meghatározásnak nincs különösebb jelentősége, amíg a munkavállaló a megszokott rendben végzi a dolgát. Ez egészen addig igaz, amíg például nem változik meg a munkáltató székhelye, vagy míg nem merül fel igény a „megszokott” munkahelytől eltérő helyen történő foglalkoztatásra.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó telephelyén szeretne felújítást végezni. A telephelyen nem történik értékesítés, csak az anyagok tárolására használják. A felújításhoz szükséges anyagokat, illetve a felújítást végző vállalkozók számláit milyen módon számolhatom el? Az anyagok és a munkákat végző vállalkozók számlájának áfáját levonhatom-e? Válaszát előre is köszönöm!

Cikk

Az Országgyűléshez T/625. számon benyújtott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavalat (Javaslat) 44–55. paragrafusa – többek között – a kisvállalati adó (kiva) előírásait érintő módosításokat tartalmaz. A változások – az adóhatóság megnevezésének állami adóhatóságról, állami adó- és vámhatóságra történő változtatását kivéve – 2019. január 1-jén lépnek hatályba.

Cikk

Cégautót adott használatba a társaság a munkavállalónak munkába járáshoz. A cég megfizeti a cégautóadót, a nevére szólnak az üzemanyagszámlák, valamint a parkolási díj is. A Budapest-Tata-Budapest útvonalra, valamint a budapesti parkolási díjra adott juttatásnak milyen adóvonzata van? – kérdezte olvasónk. Dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre könyvelőm nem tudott pontos választ adni, ezért fordulok Önhöz: Két éve nyugdíj mellett egyéni vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatok építőipari területen. A vállalkozásomat szeretném megszüntetni az idei évben. A telephelyet is szeretném értékesíteni, de ezt nem biztos, hogy a vállalkozás megszüntetésének időpontjáig sikerül eladni. A telephely egyébként hitel- és egyéb tehertől mentes. Jelenleg ezt csak számlával tudom értékesíteni, de mi a teendő abban az esetben, ha a vállalkozás megszűnte után sikerül a telephelyre vevőt találni? Milyen adózási vonzata lenne ebben az esetben? Befolyásolja a vállalkozás megszüntetését a telephely utólagos értékesítése? Válaszát előre is köszönöm!!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségüket. Egy kft.-nek 2 magánszemély (házastársak) a tagja.A saját tulajdonukat képező üres ingatlant térítésmentes használatra átadnák a kft.-nek azzal, hogy ott telephelyet alakítson ki a cég, vállalva az átalakitás valamennyi költségét.A telephely használatáért a későbbiekben sem kérnek ellenértéket a magánszemélyek. Kérdésem, hogy milyen adóterhekkel kell számolni a magánszemélyeknek, illetve a kft.-nek (szja, áfa, társasági adó, illetve építményadó)? A kft. fő tevékenységi köre: műszaki tervezés. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Kft.-nek székhelyén kívül 2 telephelye van. Az egyiken folyik a tényleges tevékenység (gyártás), a székhely csak postacím, és a másik telephely egyelőre bérelt, a gyártást pár év múlva ide helyezik át. Az iparűzési adó alapja meghaladja a 100 millió forintot. Korábban amíg csak az egyik telephely létezett, addig a megosztás úgy működött, hogy az ügyvezető bére, autója (annak écs-je), illetve a bérleti díj voltak a mérvadó adatok (bér és eszköz) a székhelyen, minden más a telephelyet terhelte. A második telephelyen élő munkaerő nincs, uniós támogatás révén 2018-ban kezdődik el a telephely átalakítása, gyártásra való előkészítése, 2017-ben csak bérleti díj terhelte. Kell-e a második telephelyet a bérleti díj révén bele vonni az iparűzési adó megosztásába? Köszönöm ha válaszolnak, CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelünknek Magyarországon van egy autóalkatrészeket forgalmazó webáruháza. Ügyfelünk Németországban dolgozik. Közösségi tagállamokba értékesít. Az értékesítés az ebay-en keresztül történik. 1) Ha nem EU-tagországba értékesít, akkor hogyan számláz? Áfamentesen? Kell-e importvámot fizetnie? 2) Ha németországi futárszolgálattal akarja a magyar beszállítótól az áruszállítást (kézbesítést) lebonyolítani, mi annak a módja? Kell-e német adószámot kérnie? Kell-e Németországban telephelyet létrehoznia? Áfamentes-e a német csomagfeladás? Továbbra is ugyanattól a magyar cégtől szerezné be az árut, amit kint, Németországban értékesítene, csak a futárszolgálat nem magyar, hanem német lenne. Válaszát előre is köszönjük!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tárgyi eszköz értékesítése közösségen belül

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Magánszemély részére követelés engedményezése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Tárgyi eszköz értékesítése

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink