Tisztelt Adózóna! A kivatörvény 19. § (4) bekezdéseben mit jelent a "végrehajtható adó- és vámtartozás"? Cégünknek (1millió forintot meghaladó) tartozása és túlfizetései is van, teljes egyenlege túlfizetést mutat. Jogszerűtlen így a kiva-bejelentés? Köszönettel NH
Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó cég vagyunk. Az általunk kiállított számlákon az alábbi szöveget kívánjuk feltüntetni. "A fizetési határidő be nem tartása esetén a 2016. évi IX. törvény értelmében a 40 euró behajtási költségátalányra igényt tartunk!" Ez így megfelelő? Megtehetem, hogy csak azoknak a számláin tüntetem ezt fel, akik a korábbi tapasztalataink alapján késve fizetnek? Levél, e-mail formájában felszólíthatom az adóst? Mi a teendő, ha ennek ellenére sem fizeti ki a 40 eurót vagy az annak megfelelő forintösszeget? Várom válaszát!
Érdeklődöm arról, hogy mennyibe kerülne cégünknek egy immár két hónapja tartozó adósunk elleni felszámolási eljárás megindítása, mert a fizetési határidő október közepén lejárt, és másoktól is úgy hallottuk, hogy az adósunk nem tud fizetni és szeretnénk a felszámolási eljárást megindítani 9 900 000 forint tőketartozás kapcsán fizetésképtelenség miatt. Mennyi lenne ennek a Felszámoló bírósághoz benyújtandó kérelem esetén az állami illetékfizetési kötelezettségünk?
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaságunknál egy határozott szerződésű dolgozó felmondott úgy, hogy a felmondási idejét nem töltötte le. A Mt. 84. §-a alapján cégünk egy havi távolléti díjat állapított meg a jogellenes felmondás miatt, melyet közöltünk a dolgozóval, valamint ráírtunk a leszámoló papírjára, valamint aláírásával elismert. Jelenlegi cégének jogásza viszont egy állásfoglalás alapján azt állítja, hogy csak abban az esetben tudták volna letiltásként foganatosítani az összeget, ha a felmondás közlésétől számított 30 napon belül keresetet nyújtottunk volna be a bírósághoz. Kérdésem a következő: Valóban csak bíróságon keresztül lehetett volna érvényesíteni követelésünket, függetlenül attól, hogy a volt dolgozó elismerte tartozását? Van-e valamilyen lehetőségünk a tartozás megfizettetésére? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! A kérdésem felszámolással kapcsolatos. Az „A” Kft.-t a bíróság felszámolta. A követelései között szerepelt a ”B” Kft. tartozása, amelyről a bíróság úgy rendelkezett, hogy a tartozás összegét a „B” Kft. fizesse meg az „A” Kft. két magánszemély tagja részére, 50-50 százalékban. A kifizetés során keletkezik-e szja- vagy járulékkötelezettsége a „B” Kft.-nek, tekintettel arra, hogy magánszemélyek részére történik a kifizetés, vagy nyilatkoztatni kell a két magánszemélyt? Válaszát előre is megköszönöm. Tisztelettel és köszönettel: könyvelő
Az elmúlt öt évben kevesebb, mint felére csökkent a lakossági fogyasztók közműtartozásainak összege – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) friss adataiból.
Közzétette az adóhatóságnak tartozó nem magánszemélyek listáját a NAV.
Egy cégbe felvett új munkavállalónak a munkaviszony létesítése előtt kötelessége nyilatkozatot tennie arról, hogy nincs függőben lévő tartozása, ellenkező esetben – tartozás esetén – akár 500 ezer forintig terjedő bírság megfizetésére is kötelezhetik a céget és az ügyvezetőt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
Tisztelt Szakértő! Végrehajtás, illetve adózói tartozás behajtásával kapcsolatosan az alábbiakban kérném szíves segítségét: Vállalkozó székhelyére adóellenőr abban az esetben beléphet-e ha erre engedélyt nem kapott – konkrétan nyílt a kapu és besétáltak –, illetve belépés után többszöri kérésre sem igazolták magukat (nem próbavásárlás volt), kezükben egy gépelt lapot lobogtattak, amit elolvasni már nem engedtek. Szóban többször mondták hogy NAV ellenőrök, de igazolványukat nem mutatták fel. Kérdésem, hogy végrehajtás, illetve adózói tartozás behajtásával kapcsolatosan milyen eljárási szabályokat kell betartani, illetve ezt milyen jogszabályok írják elő? Köszönettel Orbán Ágnes
Szeretném megkérdezni, ha egy külföldi (pl. szerb) magányszemélyt a magyar adóhatóság adóbírsággal sújtott (ami már végrehajtható), azt hogyan tudja tőle behajtani? Ha egy nem uniós magánszemély (bármilyen jogcímen) tartozik egy uniós magánszemélynek vagy cégnek, azok hogyan tudják behajtani a tartozást tőle? Ha egy nem uniós cég (pl. szerb) tartozik egy uniós cégnek, az hogyan tudja behajtani a tartozást? Sajnos csak az európai fizetési meghagyást ismerjük e téren, de biztosan lennie kell ezekre is megoldásnak. Válaszukat előre is köszönöm!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az október végéig kiküldött kivonatokkal mintegy félmillió adózót értesít arról, hogy az elmúlt évről adó-, illetve vámtartozása vagy túlfizetése van – közölte az MTI-vel a NAV.
Adózási szempontból speciális „műfaj” a késedelmi pótlék, amire az ősz folyamán érdemes kiemelt figyelmet fordítani annak érdekében, hogy megússzuk az újabb büntetést, vagy a NAV elvonjon tőlünk egy könnyítést.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik munkavállalója nettó bérének 50 százalékáig letiltást vonunk parkolási szerződésekből eredő tartozások miatt. Az egyik letiltást 2017 decemberétől, a másikat 2018 júliusától vonjuk. 2018. augusztus 15-én ugyanerre a munkavállalóra kaptunk egy szabálysértési eljárásból eredő letiltást. Kérdésem a következő: ugyan a Vht. 165. §-a kimondja, hogy ez a harmadik letiltás a kielégítési sorrendben megelőzi az egyéb követelésnek számító, parkolási szerződésből adódó letiltásokat, de mivel azokat már vonjuk, nem lehet akkor kielégíteni ezt a harmadik tartozást, amikor az előző kettő lejár? Vagy az egyéb követelésből eredő tartozásokat fel kell függeszteni addig, amíg a sorrendben megelőzőt ki nem fizeti a munkavállaló? Mindhárom esetben a letiltás összege jóval meghaladja a nettó bér 50 százalékát, tehát egy összegben nem teljesíthető egyik sem. Köszönöm a választ. Üdvözlettel: Slága Andrea Zsuzsanna
T. Szakértő! Egyik ügyfelem egy kft. tulajdonosa, magánemberként egy most épülő társasházban lakást szeretne venni. A kft-től vásárol anyagokat az építő. Ezeket a számlákat az építő a kft.-nek nem fizeti ki, hanem a tulajdonosnak a számlák összegét beszámítaná az önerőbe. Vagyis a kft. átvállalná a tartozást a tulajdonostól. Nem tudom, hogy ez szabályos-e, és a számviteli szabályok szerint ez a könyvelésbe megoldható-e. Remélem, hogy érthetően írtam le önnek. A kft, nyereséges, több millió forint a pozitív eredménytartaléka. Szeretne a kft.-től 5 millió forint adómentes lakáscélú támogatást is. Én úgy tudom, hogy ezt csak munkaviszonyban állók kaphatnak. Lehet, hogy nem jól tudom? Várom szíves válaszát.Üdvözlettel Huéber Józsefné.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték