227 találat a(z) tartozás cimkére
Mikrogazdálkodó – értékvesztés (folytatás)
Kérdés
– Amennyiben a jóváírásnál a banki közlemény „perköltség”, illetve „költségek megtérítése”, akkor perköltség megtérítése esetén a beérkezett összeg után merül-e fel áfafizetési kötelezettsége a társaságnak? Az ügyvédi iroda, illetve végrehajtó cég az ügy elvállalásakor megbízási díjat számított fel, melyet a kérdésbéli társaság kifizetett, vélhetően ennek áthárításaként érkezik a jóváírás. A könyvekben már nem szerepel a tartozás összege és az érkező összeg nem is egyezik meg a múltbéli tartozással, így ellenérték kiegyenlítéseként a társaság véleménye szerint ez nem könyvelhető. A kérdés röviden: kell-e áfát fizetni a befolyt összeg után vagy sem? - Felmerül még az a kérdés is, hogy hogyan módosul a fenti elszámolás akkor, ha az eredeti, meg nem fizetett összeg több százezer forintos nagyságrendű volt, melyet először nem fizetett ki a vevő, értékvesztés került elszámolásra, majd mégis fizetett, de nem a teljes összeget és a maradék meghaladja a 100 eFt-ot, s erre való hivatkozással indult a a vh. eljárás és érkezik tetszőleges összeg, melynek banki hivatkozása „perköltség” vagy „költségek”. Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika
Mikrogazdálkodó – értékvesztés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy társaság pénzforgalmi áfa elszámolási módot választott. A mikrogazdálkodókra vonatkozó szabályok szerint készíti a beszámolóját és vezeti könyveit. Egyik vevője nem fizetett 2017-ben, a tartozás összege 100 ezer forint alatti volt. Ezért 2018-ban 365 nap elteltét követően értékvesztés került elszámolásra, ami behajthatatlan követelésként került könyvelésre és nem emelte az adóalapot. Az ügyvezető ügyvédhez/behajtó céghez fordult és ennek hatására 2019-ben érkezett pár ezer forintos összeg, majd következő hónapban újabb kis összeg. A banki jóváírás közleményében az szerepel, hogy „perköltség”. Az alábbi kérdésekben kérném szíves válaszukat: – Helyesen történt-e 2018-ban a könyvekből való kivezetés, és helyes-e, hogy a ráfordításként elszámolt összeggel a vállalkozás nem emelte meg az adóalapját a 2018. évi tao-bevallásában? – Amennyiben a jóváírásnál a banki közlemény „perköltség”, illetve „költségek megtérítése”, akkor perköltség megtérítése esetén a beérkezett összeg után merül-e fel áfafizetési kötelezettsége a társaságnak? Az ügyvédi iroda, illetve végrehajtó cég az ügy elvállalásakor megbízási díjat számított fel, melyet a kérdésbéli társaság kifizetett, vélhetően ennek áthárításaként érkezik a jóváírás. A könyvekben már nem szerepel a tartozás összege és az érkező összeg nem is egyezik meg a múltbéli tartozással, így ellenérték kiegyenlítéseként a társaság véleménye szerint ez nem könyvelhető. A kérdés röviden: kell-e áfát fizetni a befolyt összeg után
Közzétette a NAV a jelentős összegű adóhiánnyal érintettek listáját
Cikk
Összesen 101 adózó szerepel a NAV legfrissebb, jelentős összegű adóhiánnyal érintettek listáján.
Követelés, tartozás nyilvántartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hitelező bank eladja egy társasággal szembeni kölcsön követelését jelképes összegért. Az adós cég továbbra is az eredeti tartozást kell hogy nyilvántartsa a könyveiben (deviza évenkénti átértékelését is végrehajtva)? Miközben a követelés megvásárlója beszerzési értéken veszi állományba a követelést? Év végi egyeztetésnél ez nem probléma? Köszönettel Papp Éva
Kényszertörlés befejezése esetén NAV tartozás, eljárási illeték 100 ezer forint
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott céget kényszertörölte a cégbíróság 2018. december 18-án. A kényszertörlés időszaka alatt semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott. A cégnek van még tartozása, amelynek egy részét a NAV elévülés miatt törölt. A maradék tartozást, ha elengedjük, akkor egyéb bevétel lesz és ezután társasági adót kell fizetni? Úgy tudom, hogy ebben az esetben a cég már nem alanya a társasági adónak. Ebben az esetben az ügyfél megnyerte az adót? Be lehet adni úgy a beszámolót, hogy van benne tartozás? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Kata-kizárás
Kérdés
Tisztelt szakértők! Katás főállású adózású egyéni vállalkozót december 31-ei 100 ezer forint feletti tartozása miatt kizárja a NAV. Erről a határozatot január 28-án küldték meg, és jogerőre február 14-én emelkedett. A tartozás a jogerőre emelkedésig sem lett kiegyenlítve. Kérdésem: a kizárásról még kap az egyéni vállalkozó külön határozatot? És ebben az esetben melyik nappal kerül ki a kata adózás alól? December 31. vagy február 28.? És ilyenkor mi a további teendő? T101E nyomtatványt kell beküldeni? És jól gondolom, hogy 30 nap van arra, hogy ha február 28-a kizárás napja, elkészíteni a 19KATA bevallást, IPA záró bevallást? A vállalkozó szeretné folytatni a vállalkozási tevékenységét. Be kell saját magát jelentenie a T1041-es nyomtatványon mint főállású egyéni vállalkozót? Vagy ezt nem szükséges megtenni, mert csak az adózási formája változik meg? Illetve felmerült az a lehetőség is, hogy 03. 01-jétől szünetelteti a vállalkozását, ezt a T101E nyomtatványon tudjuk jelezni, valamint a webes ügysegéden? Előre is köszönöm szépen a válaszokat!
Kevesebb cégnek tartoznak az üzletfelei
Cikk
A vállalkozások tapasztalatai alapján tavaly mérséklődött a lánctartozásban érintettek aránya, leginkább a közepes méretű cégeket és az építőipart sújtotta a probléma – derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közleményéből.
Hátralékok, tartozások – kevesebb a fizetési meghagyás
Cikk
A lakosság javuló jövedelmi helyzetét is tükrözi, hogy tavaly a cégek és a magánszemélyek együttesen 15 százalékkal kevesebb fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek az egy évvel korábbinál, együttesen 480 170-et – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) az MTI-vel.
Nőtt az adóhatóságnak hosszú ideje tartozók száma
Cikk
Némileg emelkedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) tartósan tartozók száma a negyedik negyedévben – derül ki a NAV honlapján közzétett friss adatokból.
Átvállalt kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy "A" cég, aki az egyik partnere, "B" cég fizetési nehézsége miatt átvállalta a "B" cég egyik szállítói tartozásának pénzügyi rendezését, amit átutalással rendezett is. Az "A" cégnek van egyéb tartozása "B" cég felé, így annak összevezetésével (pénzmozgás nélkül) kompenzálják a kifizetett átvállalt kötelezettséget (harmadik fél) és az "A" cég "B" cég felé fennálló tartozását. Az átvállalt és kifizetett szállítói kötelezettség és a "A"-"B" cég közötti kontírozásban kérném a segítségét. "A és B" cég esetében is. Köszönettel.
Kivaalanyiság keletkezése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A kivatörvény 19. § (4) bekezdéseben mit jelent a "végrehajtható adó- és vámtartozás"? Cégünknek (1millió forintot meghaladó) tartozása és túlfizetései is van, teljes egyenlege túlfizetést mutat. Jogszerűtlen így a kiva-bejelentés? Köszönettel NH
Behajtási költségátalány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó cég vagyunk. Az általunk kiállított számlákon az alábbi szöveget kívánjuk feltüntetni. "A fizetési határidő be nem tartása esetén a 2016. évi IX. törvény értelmében a 40 euró behajtási költségátalányra igényt tartunk!" Ez így megfelelő? Megtehetem, hogy csak azoknak a számláin tüntetem ezt fel, akik a korábbi tapasztalataink alapján késve fizetnek? Levél, e-mail formájában felszólíthatom az adóst? Mi a teendő, ha ennek ellenére sem fizeti ki a 40 eurót vagy az annak megfelelő forintösszeget? Várom válaszát!
Felszámolás
Kérdés
Érdeklődöm arról, hogy mennyibe kerülne cégünknek egy immár két hónapja tartozó adósunk elleni felszámolási eljárás megindítása, mert a fizetési határidő október közepén lejárt, és másoktól is úgy hallottuk, hogy az adósunk nem tud fizetni és szeretnénk a felszámolási eljárást megindítani 9 900 000 forint tőketartozás kapcsán fizetésképtelenség miatt. Mennyi lenne ennek a Felszámoló bírósághoz benyújtandó kérelem esetén az állami illetékfizetési kötelezettségünk?
Jogellenes munkavállalói felmondás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaságunknál egy határozott szerződésű dolgozó felmondott úgy, hogy a felmondási idejét nem töltötte le. A Mt. 84. §-a alapján cégünk egy havi távolléti díjat állapított meg a jogellenes felmondás miatt, melyet közöltünk a dolgozóval, valamint ráírtunk a leszámoló papírjára, valamint aláírásával elismert. Jelenlegi cégének jogásza viszont egy állásfoglalás alapján azt állítja, hogy csak abban az esetben tudták volna letiltásként foganatosítani az összeget, ha a felmondás közlésétől számított 30 napon belül keresetet nyújtottunk volna be a bírósághoz. Kérdésem a következő: Valóban csak bíróságon keresztül lehetett volna érvényesíteni követelésünket, függetlenül attól, hogy a volt dolgozó elismerte tartozását? Van-e valamilyen lehetőségünk a tartozás megfizettetésére? Válaszát köszönöm
Felszámoláshoz kapcsolódó kifzetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem felszámolással kapcsolatos. Az „A” Kft.-t a bíróság felszámolta. A követelései között szerepelt a ”B” Kft. tartozása, amelyről a bíróság úgy rendelkezett, hogy a tartozás összegét a „B” Kft. fizesse meg az „A” Kft. két magánszemély tagja részére, 50-50 százalékban. A kifizetés során keletkezik-e szja- vagy járulékkötelezettsége a „B” Kft.-nek, tekintettel arra, hogy magánszemélyek részére történik a kifizetés, vagy nyilatkoztatni kell a két magánszemélyt? Válaszát előre is megköszönöm. Tisztelettel és köszönettel: könyvelő
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
