242 találat a(z) tartozás cimkére

Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mintegy félmillió ügyfélkapuval nem rendelkező ügyfelének küld postán adószámla-kivonatot. A tájékoztatás elején mindenki megtalálja a számára legfontosabb információt: mennyit kell fizetni, illetve mennyit igényelhet vissza, olvasható a NAV honlapján.

Cikk

Augusztus 12-éig meg kell fizetniük a kisadózó vállalkozásoknak a 2020. március 1-je előtt lejárt adótartozásaikra biztosított tízhavi pótlékmentes részletfizetés második törlesztőrészletét (az első határideje július 13-án volt). Aki időben nem törleszti a részleteket, annak a teljes tartozást egy összegben kell rendeznie – figyelmeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Cikk

Ha a belföldi magánszemély nem biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. 2020. július 1-jétől átalakul az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének rendszere. A NAV honlapján tájékoztatót közölt a változásokkal kapcsolatos tudnivalókról.

Cikk

A koronavírus-járvány következtében sok cég vált fizetésképtelenné, amely nemcsak az adóst sújtja, hanem a hitelező is hasonló helyzetbe kerülhet, ha a partnerek nem egyenlítik ki a jogos követeléseket. A május 28-án kihirdetett 249/2020. (V. 28.) kormányrendelet a felszámolási eljárások és egyes cégbírósági eljárások eddig megszokott, szabályszerű menetében hoz változást a veszélyhelyzet idejére. Cikkünk a kormányrendelet rendelkezéseinek értelmezésében igyekszik segítséget nyújtani.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás (bt. vagy kft.) szeretné vállalkozását (egyszerűsített) végelszámolással megszüntetni. A tagok magánszemélyek. A vállalkozás évek óta nem működik. A vállalkozásnak csak a tagok felé van tartozása. Van lekötött tartaléka, amit a tagok fizettek be a veszteség fedezésére. Van hátrasorolt kötelezettsége, amit szintén a tagok fizettek be és van tagi hitele. Ezeket a kötelezettségeket a vállalkozás nem tudja visszafizetni. A szakirodalomban a következőket olvastam: ha ezeket a tételeket nem tudja a vállalkozás visszafizetni, akkor 1. a tagi hitel elengedése egyéb bevétellé válik, ami után társasági adót és ajándékozási illetéket kell fizetni 2. a hátrasorolt kötelezettség egyéb bevétellé válik, ami után társasági adót és ajándékozási illetéket kell fizetni 3. a lekötött tartalék átvezetendő az eredménytartalékba, de ajándékozási illetéket kell utána fizetni A vállalkozás a taót és az illetéket sem tudja kifizetni. Kérdésem az lenne, hogy 1. a fenti megállapítások helyesek-e 2. a vagyonfelosztás során a tagok átvállalhatják-e a tao- és illetékfizetési kötelezettséget 3. ha nem vállalják át (mert nem tudnák kifizetni), akkor mi módon tudják megszüntetni a vállalkozást ? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Társasházunk egyszeres könyvvezetés alapján egyszerűsített beszámolót készít. A közös képviselő megküldte a 2019. évi egyszerűsített beszámolót. A beszámoló mérlegében a követelések között kimutatja a tulajdonosok közösköltség-hátralékát. A kötelezettségek közé viszont nem állítja be azokat a kiegyenlítetlen szolgáltatói számlákat, melyek a 2019. évre vonatkozó gazdasági eseményeket tartalmaznak, arra hivatkozva, hogy a számlát a szolgáltató csak a tárgyévet követően állította ki, nyújtotta be. (Ezeket a számlákat a társasház elfogadta, nem kifogásolta, sőt 2020-ban ki is fizette.) Fentiekből adódóan a mérleg tartalék rovata egy pozitív összeget tartalmaz, kb. a tulajdonosi közösköltség-tartozással megegyező összeget, azaz úgy tűnik, mintha a társasház jelentős tartalékkal rendelkezne. Ha a kötelezettségek rovatba az összes év végén nyitott 2019-es gazdasági eseményt tartalmazó számla értékét beállítanánk, a tartalék összege 0, vagy negatív lenne, ami szerintem a társasház valós pénzügyi helyzetét mutatná. Véleményét szeretném kéni, hogy Ön szerint melyik megoldás a jó?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szállítói tartozásaink közt szerepel egy 2016. júniusban kiállított utalásos bruttó 125 000 Ft-os számla. Oka: a partner ezt a számlát 2016 júniusában lesztornózta, de a sztornó számlát csak e-mail-ben befotózva küldte meg részünkre, így a sztornó nem szerepel a könyvelésünkben. Belátjuk, hogy a problémával már évekkel ezelőtt el kellett volna kezdeni foglalkozni, de kapacitás hiányában eddig az ilyen „kis” összegű tételekkel nem tudtunk foglalkozni. 2019. decemberben postai levélben kértük a partnert, hogy a számla eredeti vagy hitelesített másolatát küldje meg részünkre. Eddig nem kaptuk meg. Többször hívtuk telefonon, ahol különféle válaszokat kaptunk, többek közt például „ha eddig nem volt sürgős, akkor még ráér egy kicsit”… Ettől függetlenül szeretném azt megjegyezni, hogy természetesen fizetési felszólító soha nem jött a partnertől, és nem vitatja, hogy valójában nincs tartozásunk feléjük. Nem vagyok könyvelő, az alábbi kérdéseimre szeretnék választ kapni: - Köteles-e megküldeni a partner a hiteles számlamásolatot (feltehetően az eredeti már nem lesz meg)? - Ha igen, akkor mely jogszabályra hivatkozzunk egy újabb levelünkben feléjük? - Ha ennek ellenére sem küldi meg, akkor mit lehet tenni az elévülés kivárásán kívül? - Ha megküldi, akkor a számlát le kell-e könyvelni? Hogyan kell összevezetni a 2016-os tartozással? Illetve az áfáját be kell-e vallani? Ha igen: mikor kell bevallani (27%-os)? Köszönettel: BÉ

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Viszavásárolt saját üzletrész átadása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Eszközberuházásra kapott támogatás elszámolása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

3 gyerekes anyák kedvezménye

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink