217 találat a(z) tartozás cimkére

Könyvelőiroda felelőssége Kérdés

Végelszámolás során a tagi követelések adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás (bt. vagy kft.) szeretné vállalkozását (egyszerűsített) végelszámolással megszüntetni. A tagok magánszemélyek. A vállalkozás évek óta nem működik. A vállalkozásnak csak a tagok felé van tartozása. Van lekötött tartaléka, amit a tagok fizettek be a veszteség fedezésére. Van hátrasorolt kötelezettsége, amit szintén a tagok fizettek be és van tagi hitele. Ezeket a kötelezettségeket a vállalkozás nem tudja visszafizetni. A szakirodalomban a következőket olvastam: ha ezeket a tételeket nem tudja a vállalkozás visszafizetni, akkor 1. a tagi hitel elengedése egyéb bevétellé válik, ami után társasági adót és ajándékozási illetéket kell fizetni 2. a hátrasorolt kötelezettség egyéb bevétellé válik, ami után társasági adót és ajándékozási illetéket kell fizetni 3. a lekötött tartalék átvezetendő az eredménytartalékba, de ajándékozási illetéket kell utána fizetni A vállalkozás a taót és az illetéket sem tudja kifizetni. Kérdésem az lenne, hogy 1. a fenti megállapítások helyesek-e 2. a vagyonfelosztás során a tagok átvállalhatják-e a tao- és illetékfizetési kötelezettséget 3. ha nem vállalják át (mert nem tudnák kifizetni), akkor mi módon tudják megszüntetni a vállalkozást ? Válaszát előre is köszönöm.

Egyszerűsített mérlegben kimutatott kötelezettség tartalma Kérdés

Társasházunk egyszeres könyvvezetés alapján egyszerűsített beszámolót készít. A közös képviselő megküldte a 2019. évi egyszerűsített beszámolót. A beszámoló mérlegében a követelések között kimutatja a tulajdonosok közösköltség-hátralékát. A kötelezettségek közé viszont nem állítja be azokat a kiegyenlítetlen szolgáltatói számlákat, melyek a 2019. évre vonatkozó gazdasági eseményeket tartalmaznak, arra hivatkozva, hogy a számlát a szolgáltató csak a tárgyévet követően állította ki, nyújtotta be. (Ezeket a számlákat a társasház elfogadta, nem kifogásolta, sőt 2020-ban ki is fizette.) Fentiekből adódóan a mérleg tartalék rovata egy pozitív összeget tartalmaz, kb. a tulajdonosi közösköltség-tartozással megegyező összeget, azaz úgy tűnik, mintha a társasház jelentős tartalékkal rendelkezne. Ha a kötelezettségek rovatba az összes év végén nyitott 2019-es gazdasági eseményt tartalmazó számla értékét beállítanánk, a tartalék összege 0, vagy negatív lenne, ami szerintem a társasház valós pénzügyi helyzetét mutatná. Véleményét szeretném kéni, hogy Ön szerint melyik megoldás a jó?

Számlamásolat kérése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szállítói tartozásaink közt szerepel egy 2016. júniusban kiállított utalásos bruttó 125 000 Ft-os számla. Oka: a partner ezt a számlát 2016 júniusában lesztornózta, de a sztornó számlát csak e-mail-ben befotózva küldte meg részünkre, így a sztornó nem szerepel a könyvelésünkben. Belátjuk, hogy a problémával már évekkel ezelőtt el kellett volna kezdeni foglalkozni, de kapacitás hiányában eddig az ilyen „kis” összegű tételekkel nem tudtunk foglalkozni. 2019. decemberben postai levélben kértük a partnert, hogy a számla eredeti vagy hitelesített másolatát küldje meg részünkre. Eddig nem kaptuk meg. Többször hívtuk telefonon, ahol különféle válaszokat kaptunk, többek közt például „ha eddig nem volt sürgős, akkor még ráér egy kicsit”… Ettől függetlenül szeretném azt megjegyezni, hogy természetesen fizetési felszólító soha nem jött a partnertől, és nem vitatja, hogy valójában nincs tartozásunk feléjük. Nem vagyok könyvelő, az alábbi kérdéseimre szeretnék választ kapni: - Köteles-e megküldeni a partner a hiteles számlamásolatot (feltehetően az eredeti már nem lesz meg)? - Ha igen, akkor mely jogszabályra hivatkozzunk egy újabb levelünkben feléjük? - Ha ennek ellenére sem küldi meg, akkor mit lehet tenni az elévülés kivárásán kívül? - Ha megküldi, akkor a számlát le kell-e könyvelni? Hogyan kell összevezetni a 2016-os tartozással? Illetve az áfáját be kell-e vallani? Ha igen: mikor kell bevallani (27%-os)? Köszönettel: BÉ

Tartozások behajtása: egyre több cég vesz igénybe külső segítséget Cikk

Minden második magyar cég igénybe vesz külső segítséget kintlévőségei kezelésére az EOS csoport európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint. Az elmúlt évhez képest 3 százalékponttal nőtt az arány, és európai összehasonlításban viszonylag magasnak számít.

Mikrogazdálkodó – értékvesztés (folytatás) Kérdés

– Amennyiben a jóváírásnál a banki közlemény „perköltség”, illetve „költségek megtérítése”, akkor perköltség megtérítése esetén a beérkezett összeg után merül-e fel áfafizetési kötelezettsége a társaságnak? Az ügyvédi iroda, illetve végrehajtó cég az ügy elvállalásakor megbízási díjat számított fel, melyet a kérdésbéli társaság kifizetett, vélhetően ennek áthárításaként érkezik a jóváírás. A könyvekben már nem szerepel a tartozás összege és az érkező összeg nem is egyezik meg a múltbéli tartozással, így ellenérték kiegyenlítéseként a társaság véleménye szerint ez nem könyvelhető. A kérdés röviden: kell-e áfát fizetni a befolyt összeg után vagy sem? - Felmerül még az a kérdés is, hogy hogyan módosul a fenti elszámolás akkor, ha az eredeti, meg nem fizetett összeg több százezer forintos nagyságrendű volt, melyet először nem fizetett ki a vevő, értékvesztés került elszámolásra, majd mégis fizetett, de nem a teljes összeget és a maradék meghaladja a 100 eFt-ot, s erre való hivatkozással indult a a vh. eljárás és érkezik tetszőleges összeg, melynek banki hivatkozása „perköltség” vagy „költségek”. Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika

Mikrogazdálkodó – értékvesztés Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy társaság pénzforgalmi áfa elszámolási módot választott. A mikrogazdálkodókra vonatkozó szabályok szerint készíti a beszámolóját és vezeti könyveit. Egyik vevője nem fizetett 2017-ben, a tartozás összege 100 ezer forint alatti volt. Ezért 2018-ban 365 nap elteltét követően értékvesztés került elszámolásra, ami behajthatatlan követelésként került könyvelésre és nem emelte az adóalapot. Az ügyvezető ügyvédhez/behajtó céghez fordult és ennek hatására 2019-ben érkezett pár ezer forintos összeg, majd következő hónapban újabb kis összeg. A banki jóváírás közleményében az szerepel, hogy „perköltség”. Az alábbi kérdésekben kérném szíves válaszukat: – Helyesen történt-e 2018-ban a könyvekből való kivezetés, és helyes-e, hogy a ráfordításként elszámolt összeggel a vállalkozás nem emelte meg az adóalapját a 2018. évi tao-bevallásában? – Amennyiben a jóváírásnál a banki közlemény „perköltség”, illetve „költségek megtérítése”, akkor perköltség megtérítése esetén a beérkezett összeg után merül-e fel áfafizetési kötelezettsége a társaságnak? Az ügyvédi iroda, illetve végrehajtó cég az ügy elvállalásakor megbízási díjat számított fel, melyet a kérdésbéli társaság kifizetett, vélhetően ennek áthárításaként érkezik a jóváírás. A könyvekben már nem szerepel a tartozás összege és az érkező összeg nem is egyezik meg a múltbéli tartozással, így ellenérték kiegyenlítéseként a társaság véleménye szerint ez nem könyvelhető. A kérdés röviden: kell-e áfát fizetni a befolyt összeg után

Közzétette a NAV a jelentős összegű adóhiánnyal érintettek listáját Cikk

Összesen 101 adózó szerepel a NAV legfrissebb, jelentős összegű adóhiánnyal érintettek listáján.

Követelés, tartozás nyilvántartása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hitelező bank eladja egy társasággal szembeni kölcsön követelését jelképes összegért. Az adós cég továbbra is az eredeti tartozást kell hogy nyilvántartsa a könyveiben (deviza évenkénti átértékelését is végrehajtva)? Miközben a követelés megvásárlója beszerzési értéken veszi állományba a követelést? Év végi egyeztetésnél ez nem probléma? Köszönettel Papp Éva

Kényszertörlés befejezése esetén NAV tartozás, eljárási illeték 100 ezer forint Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott céget kényszertörölte a cégbíróság 2018. december 18-án. A kényszertörlés időszaka alatt semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott. A cégnek van még tartozása, amelynek egy részét a NAV elévülés miatt törölt. A maradék tartozást, ha elengedjük, akkor egyéb bevétel lesz és ezután társasági adót kell fizetni? Úgy tudom, hogy ebben az esetben a cég már nem alanya a társasági adónak. Ebben az esetben az ügyfél megnyerte az adót? Be lehet adni úgy a beszámolót, hogy van benne tartozás? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

Kata-kizárás Kérdés

Tisztelt szakértők! Katás főállású adózású egyéni vállalkozót december 31-ei 100 ezer forint feletti tartozása miatt kizárja a NAV. Erről a határozatot január 28-án küldték meg, és jogerőre február 14-én emelkedett. A tartozás a jogerőre emelkedésig sem lett kiegyenlítve. Kérdésem: a kizárásról még kap az egyéni vállalkozó külön határozatot? És ebben az esetben melyik nappal kerül ki a kata adózás alól? December 31. vagy február 28.? És ilyenkor mi a további teendő? T101E nyomtatványt kell beküldeni? És jól gondolom, hogy 30 nap van arra, hogy ha február 28-a kizárás napja, elkészíteni a 19KATA bevallást, IPA záró bevallást? A vállalkozó szeretné folytatni a vállalkozási tevékenységét. Be kell saját magát jelentenie a T1041-es nyomtatványon mint főállású egyéni vállalkozót? Vagy ezt nem szükséges megtenni, mert csak az adózási formája változik meg? Illetve felmerült az a lehetőség is, hogy 03. 01-jétől szünetelteti a vállalkozását, ezt a T101E nyomtatványon tudjuk jelezni, valamint a webes ügysegéden? Előre is köszönöm szépen a válaszokat!

Kevesebb cégnek tartoznak az üzletfelei Cikk

A vállalkozások tapasztalatai alapján tavaly mérséklődött a lánctartozásban érintettek aránya, leginkább a közepes méretű cégeket és az építőipart sújtotta a probléma – derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közleményéből.

Hátralékok, tartozások – kevesebb a fizetési meghagyás Cikk

A lakosság javuló jövedelmi helyzetét is tükrözi, hogy tavaly a cégek és a magánszemélyek együttesen 15 százalékkal kevesebb fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek az egy évvel korábbinál, együttesen 480 170-et – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) az MTI-vel.

Nőtt az adóhatóságnak hosszú ideje tartozók száma Cikk

Némileg emelkedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) tartósan tartozók száma a negyedik negyedévben – derül ki a NAV honlapján közzétett friss adatokból.

Átvállalt kötelezettség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy "A" cég, aki az egyik partnere, "B" cég fizetési nehézsége miatt átvállalta a "B" cég egyik szállítói tartozásának pénzügyi rendezését, amit átutalással rendezett is. Az "A" cégnek van egyéb tartozása "B" cég felé, így annak összevezetésével (pénzmozgás nélkül) kompenzálják a kifizetett átvállalt kötelezettséget (harmadik fél) és az "A" cég "B" cég felé fennálló tartozását. Az átvállalt és kifizetett szállítói kötelezettség és a "A"-"B" cég közötti kontírozásban kérném a segítségét. "A és B" cég esetében is. Köszönettel.