Partnerünk nem fogja kifizetni a tartozását, ami az általános szabályok szerint 5 év után elévül. Az áfatörvény 196/B § (3) bekezdés b) pontja szerint "az ellenérték... megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból származó követelése vagy kötelezettsége...vagy más módon szűnik meg." Az elévülés "más mód"-e? Üdvözlettel: Lőrincz Júlia
Tisztelt Szakértő! Egy volt munkavállaló felmondott a cégnél. Fizetési kötelezettségét (értsd: munkáltató felé fennálló tartozását) megállapodás alapján több hónappal a munkaviszony lejárta után is elég lett volna rendeznie. Nem történt meg. Vélelmezzük, hogy külföldön dolgozik. Ez esetben mit javasol? Európai fizetési meghagyást? Vagy hazait? Hogyan járjunk el? Azt gondoljuk, a lakcíme megmaradt, de ezt nem tudjuk biztosan. Segítségét köszönjük.
A közösköltség-tartozás behajtásának nehezebbé válása további terheket róhat a többi tulajdonosra és a leendő lakásvásárlókra – hangsúlyozzák a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét! Az egyik általam könyvelt vállalkozás könyvelését év elején vetem át. A tavalyi ügyleteket leegyeztettem a beszállítóival, mert jó néhány számla hiányzott. Az egyik szállító, arra hivatkozva, hogy az ügyfelem tartozik neki, nem hajlandó megküldeni a hiányzó számlát. (milliós nagyságrend). Hogyan lehet ezt a mérlegben mégis kimutatni? A számla összege ismert. Céltartalékot kell rá képezni? Van-e különbség a mérlegben történő megjelenítésben, abból a szempontból, hogy a kft. elismeri-e vagy sem a beszállító követelését? Köszönettel Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2012-ben kölcsönt (nem lakáscélú) nyújtott dolgozójának. A dolgozó kilépett 2013-ban. Tartozását nem tudja fizetni. Dönthet-e úgy a kft., hogy a tartozást elengedi? Mi a következménye ennek a kft.-nél, és a főkönyvben hogyan számolja el? Válaszát köszönöm.
Közvetlenül a csődeljárás előtt a bajba jutott társaság ügyvezetője rokonok és barátok részére tartozáselismerő nyilatkozatokat tett, akik a csődegyezség során rontottak a hitelező bank pozícióin. A bank követelése miatt perbe fogta az új hitelezőket. Az ügyre a Kúria tett pontot.
A magánszemélyek nemcsak bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól juthatnak hitelhez, hanem a polgári jog (Ptk.) szabályai szerint – nem üzletszerűen folytatott tevékenység keretében – bármely cégtől, szervezettől, magánszemélytől is bárki bármire kaphat kölcsönt.
Bankszámla havi díjakból tartozás T. Szakértők! Cég költözés miatt a régi helyre kapta meg állítólag havonta egyszer, hogy a bankszámladíjat felszámították. Erről a régi helyen nem szóltak semmit az elköltözött cégnek. Így havi egy-kétezer forintos díjakból összejött egy nagyobb összeg, amelyet kb. 7 év után nem a régi címre küldtek ki, hanem a bank észrevette a vezető tisztségviselő címét, és kiküldte oda, hogy ezzel tartoznának mint cég. A vezető tisztségviselő nem tudott a bankszámla létezéséről, amit tudomása szerint megszüntettek régen, de az erről szóló iratot nem találják. Magánemberként évekig heti szinten járt be a pénzintézetbe és 1. Nem érti, miért nem szóltak neki, hogy halmozódik a tartozása. 2. Nem tűnik fel, hogy egy bankszámlára abszolút semmilyen összeg nem érkezik és nem fizetnek be rá semmit hosszú évekig. 3. normál bank 1 havi bankköltség-tartozás után a bankszámlaszerződés felmondását ígéri. Mit lehet ebben az esetben tenni? Köszönettel: K.
Tisztelt Szakértő! A kft. anyagilag ellehetetlenült, ezért nem tudja emelni az előírt határidőre a törzstőkéjét. A cég egy családi mikrovállalkozás, eszközei nincsenek. Mit lehet/kell ebben az esetben tennie? Végelszámolást nem kezdeményezhet, mert a NAV felé van 1 millió forint tartozása. Felszámolási eljárást? Az egy rémálom. Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel
A 2014. évben örökléssel szerzett ingatlant a 2016. évben eladták. Hagyatéki végzésben az ingatlant 9 millió Ft-ra értékelték. Az ingatlanhoz kapcsolódóan az elhunytnak tartozása volt: a díjbeszedő és a társasház felé közös költség, illetve közüzemi díj, amire bírósági végrehajtó igényt nyújtott be; valamint a tulajdoni lapon bejegyzett végrehajtási jog volt, amit az örökösnek ki kellett fizetnie. Kérdés: költségként az eladási árból levonható-e a két végrehajtási összeg is, vagy csak a hagyatéki érték?
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíves válaszát, hogy az önkormányzati adóhatóság kötelezheti-e az építményadó, illetve telekadó megfizetésére egy másik tulajdonostársat, abban az esetben, ha egy közös tulajdonban lévő ingatlan esetében az egyik tulajdonostárs nem fizeti meg az adót, a Art. 35. § (2) bekezdés h) pontja alapján? Eset leírása: 1. Egy hrsz-ú ingatlannak van három tulajdonosa (A, B, C cég), mindhárom 1/3 tulajdonrésszel rendelkezik. 2. A cég eladja D cégnek tulajdonjog fenntartással (4 éven belül kell kifizetnie a teljes vételárat) a tulajdoni hányadának 1/2 részét. Ezután A és D cég is 1/6-1/6 tulajdoni résszel rendelkezik. 3. D cég nem fizeti meg az építmény-, és telekadóját. 4. D cég nem fizeti meg a vételárat határidőben A cégnek. 5. A cég felbontja az adásvételi szerződést. Kérdésem az is, hogy ilyenkor mindhárom tulajdonostársat felszólíthatja-e az önkormányzat D cég elmaradt adójának megfizetésére vagy csak A céget (hiszen ő adta el D-nek). Van-e jelentősége az adó megfizetésére kötelezésnek, hogy a szerződés felbontására visszamenőleges hatállyal vagy nem visszamenőleges hatállyal kerül sor? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Megkezdi az elmaradt tagdíjak behajtását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az egyenlegértesítőket a tartozásról várhatóan december közepéig kapja meg a 10 ezer legnagyobb adós – közölte a NAK főigazgatója.
Tisztelt Szakértő! Németországi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepénél az évzáráshoz kapcsolódóan az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó vállalkozásokkal szembeni követelések, kötelezettségek elszámolását szeretném megtudni (csak az anyavállalat közös). A kérdés, hogy ugyanazzal a vállalkozással szemben meglévő vevőkövetelést és szállító tartozást külön-külön mutatom-e ki év végén a mérlegben avagy a vevőkövetelést a vevőkövetelések között, a szállító tartozást pedig a szállító tartozások között? Avagy egyik felvetés sem helyes, mert ezen tételeket egymással szemben össze kell vezetni és a különbözetet pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! A cégbíróság kényszertörlési eljárást indított egy vállalkozással szemben, mert nem vette át az iratait. A vállalkozásban hátrasorolt kötelezettségek között nyilvántartott tagikölcsön-tartozása van. Hogyan tudná a tartozást rendezni, hogy a felszámolási eljárást elkerülhesse? Milyen adó- és illetékvonzata lenne? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó felé kiállított számla hogyan érvényesíthető az egyéni vállalkozó halála esetén? A szolgáltatás elvégzésre került, a számla szabályosan ki lett állítva, de az egyéni vállalkozó meghalt, így a számlát nem fizette ki. Az örökösök kötelesek ilyen esetben helytállni? Milyen módon lehet érvényesíteni a követelést? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték