242 találat a(z) tartozás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretnénk kérni abban, hogy mint munkáltató meddig élhetünk a munkavállalóval szemben a tartozás levonásával. Jelen esetben 2016-ban kilépett munkavállalók nem szereltek le a gyárban, és a kölcsönbevevő cég most jelezte, hogy követeljük vissza tőlük a munkaruha díját, és ennek megfizetésére szólítsuk fel őket. Mikor kiléptettük, ezt nem jelezték felénk. A leszerelőlap hiányában a kilépőpapírokat kiadtuk. A legtöbb ilyen munkavállaló 1-2 napos oktatáson vett részt csak és azután nem ment be többet dolgozni, tehát a bére terhére sem tudtuk akkor ezt beállítani de mivel nem is jelezték felénk, tartozás mentesen adtunk ki papírokat. Mennyi ennek az elévülési ideje, felszólíthatjuk-e még erre a munkavállalókat? Jogosan követelhetjük-e vissza ezt a pénzt úgy, hogy emiatt nagy valószínűséggel új kilépő papírokat kell adjunk? Segítségét köszönve, Bóné Bernadett munkaügyi előadó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: Cégünk NAV folyószámla-kivonatán elévült 1 000 000 forint adótartozás. Hogyan tudom ezt helyesen lekönyvelni, hogy a főkönyvi kivonaton is eltűnjenek a tartozások? Jól gondolom-e, hogy egyéb bevétel lesz és ez az egyéb bevétel a társasági adó alapját fogja képezni? Vagyis meg kell rá fizetni a 9 százalékos társasági adót? Köszönöm szépen a válaszukat!

Cikk

A tavalyi visszaesés után idén újra nőtt a halasztott fizetés aránya Magyarországon a vállalatok közötti kereskedelemben. Kelet-Európában a magyar vállalatok hajlandóak leginkább hitelre értékesíteni (65,5 százalék) – derül ki az Atradius piacvezető hitelbiztosító felméréséből, amelyben több mint 600 vállalat válaszait vizsgálták az elemzők.

Cikk

A tavalyi 45 milliárd forintos adósságkonszolidáció ellenére április végén ismét 28,1 milliárd forintra duzzadt a kórházak tartozása, amely egyetlen hónap alatt 5,5 milliárd forinttal ugrott meg – írta a Magyar Nemzet szombaton a Magyar Államkincstár adatai alapján.

Kérdés

Partnerünk nem fogja kifizetni a tartozását, ami az általános szabályok szerint 5 év után elévül. Az áfatörvény 196/B § (3) bekezdés b) pontja szerint "az ellenérték... megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból származó követelése vagy kötelezettsége...vagy más módon szűnik meg." Az elévülés "más mód"-e? Üdvözlettel: Lőrincz Júlia

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy volt munkavállaló felmondott a cégnél. Fizetési kötelezettségét (értsd: munkáltató felé fennálló tartozását) megállapodás alapján több hónappal a munkaviszony lejárta után is elég lett volna rendeznie. Nem történt meg. Vélelmezzük, hogy külföldön dolgozik. Ez esetben mit javasol? Európai fizetési meghagyást? Vagy hazait? Hogyan járjunk el? Azt gondoljuk, a lakcíme megmaradt, de ezt nem tudjuk biztosan. Segítségét köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét! Az egyik általam könyvelt vállalkozás könyvelését év elején vetem át. A tavalyi ügyleteket leegyeztettem a beszállítóival, mert jó néhány számla hiányzott. Az egyik szállító, arra hivatkozva, hogy az ügyfelem tartozik neki, nem hajlandó megküldeni a hiányzó számlát. (milliós nagyságrend). Hogyan lehet ezt a mérlegben mégis kimutatni? A számla összege ismert. Céltartalékot kell rá képezni? Van-e különbség a mérlegben történő megjelenítésben, abból a szempontból, hogy a kft. elismeri-e vagy sem a beszállító követelését? Köszönettel Vágner Emília

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2012-ben kölcsönt (nem lakáscélú) nyújtott dolgozójának. A dolgozó kilépett 2013-ban. Tartozását nem tudja fizetni. Dönthet-e úgy a kft., hogy a tartozást elengedi? Mi a következménye ennek a kft.-nél, és a főkönyvben hogyan számolja el? Válaszát köszönöm.

Cikk

Közvetlenül a csődeljárás előtt a bajba jutott társaság ügyvezetője rokonok és barátok részére tartozáselismerő nyilatkozatokat tett, akik a csődegyezség során rontottak a hitelező bank pozícióin. A bank követelése miatt perbe fogta az új hitelezőket. Az ügyre a Kúria tett pontot.

Kérdés

Bankszámla havi díjakból tartozás T. Szakértők! Cég költözés miatt a régi helyre kapta meg állítólag havonta egyszer, hogy a bankszámladíjat felszámították. Erről a régi helyen nem szóltak semmit az elköltözött cégnek. Így havi egy-kétezer forintos díjakból összejött egy nagyobb összeg, amelyet kb. 7 év után nem a régi címre küldtek ki, hanem a bank észrevette a vezető tisztségviselő címét, és kiküldte oda, hogy ezzel tartoznának mint cég. A vezető tisztségviselő nem tudott a bankszámla létezéséről, amit tudomása szerint megszüntettek régen, de az erről szóló iratot nem találják. Magánemberként évekig heti szinten járt be a pénzintézetbe és 1. Nem érti, miért nem szóltak neki, hogy halmozódik a tartozása. 2. Nem tűnik fel, hogy egy bankszámlára abszolút semmilyen összeg nem érkezik és nem fizetnek be rá semmit hosszú évekig. 3. normál bank 1 havi bankköltség-tartozás után a bankszámlaszerződés felmondását ígéri. Mit lehet ebben az esetben tenni? Köszönettel: K.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. anyagilag ellehetetlenült, ezért nem tudja emelni az előírt határidőre a törzstőkéjét. A cég egy családi mikrovállalkozás, eszközei nincsenek. Mit lehet/kell ebben az esetben tennie? Végelszámolást nem kezdeményezhet, mert a NAV felé van 1 millió forint tartozása. Felszámolási eljárást? Az egy rémálom. Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel

Kérdés

A 2014. évben örökléssel szerzett ingatlant a 2016. évben eladták. Hagyatéki végzésben az ingatlant 9 millió Ft-ra értékelték. Az ingatlanhoz kapcsolódóan az elhunytnak tartozása volt: a díjbeszedő és a társasház felé közös költség, illetve közüzemi díj, amire bírósági végrehajtó igényt nyújtott be; valamint a tulajdoni lapon bejegyzett végrehajtási jog volt, amit az örökösnek ki kellett fizetnie. Kérdés: költségként az eladási árból levonható-e a két végrehajtási összeg is, vagy csak a hagyatéki érték?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, szíves válaszát, hogy az önkormányzati adóhatóság kötelezheti-e az építményadó, illetve telekadó megfizetésére egy másik tulajdonostársat, abban az esetben, ha egy közös tulajdonban lévő ingatlan esetében az egyik tulajdonostárs nem fizeti meg az adót, a Art. 35. § (2) bekezdés h) pontja alapján? Eset leírása: 1. Egy hrsz-ú ingatlannak van három tulajdonosa (A, B, C cég), mindhárom 1/3 tulajdonrésszel rendelkezik. 2. A cég eladja D cégnek tulajdonjog fenntartással (4 éven belül kell kifizetnie a teljes vételárat) a tulajdoni hányadának 1/2 részét. Ezután A és D cég is 1/6-1/6 tulajdoni résszel rendelkezik. 3. D cég nem fizeti meg az építmény-, és telekadóját. 4. D cég nem fizeti meg a vételárat határidőben A cégnek. 5. A cég felbontja az adásvételi szerződést. Kérdésem az is, hogy ilyenkor mindhárom tulajdonostársat felszólíthatja-e az önkormányzat D cég elmaradt adójának megfizetésére vagy csak A céget (hiszen ő adta el D-nek). Van-e jelentősége az adó megfizetésére kötelezésnek, hogy a szerződés felbontására visszamenőleges hatállyal vagy nem visszamenőleges hatállyal kerül sor? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Viszavásárolt saját üzletrész átadása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Eszközberuházásra kapott támogatás elszámolása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

3 gyerekes anyák kedvezménye

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink