A magánszemélyek nemcsak bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól juthatnak hitelhez, hanem a polgári jog (Ptk.) szabályai szerint – nem üzletszerűen folytatott tevékenység keretében – bármely cégtől, szervezettől, magánszemélytől is bárki bármire kaphat kölcsönt.
Bankszámla havi díjakból tartozás T. Szakértők! Cég költözés miatt a régi helyre kapta meg állítólag havonta egyszer, hogy a bankszámladíjat felszámították. Erről a régi helyen nem szóltak semmit az elköltözött cégnek. Így havi egy-kétezer forintos díjakból összejött egy nagyobb összeg, amelyet kb. 7 év után nem a régi címre küldtek ki, hanem a bank észrevette a vezető tisztségviselő címét, és kiküldte oda, hogy ezzel tartoznának mint cég. A vezető tisztségviselő nem tudott a bankszámla létezéséről, amit tudomása szerint megszüntettek régen, de az erről szóló iratot nem találják. Magánemberként évekig heti szinten járt be a pénzintézetbe és 1. Nem érti, miért nem szóltak neki, hogy halmozódik a tartozása. 2. Nem tűnik fel, hogy egy bankszámlára abszolút semmilyen összeg nem érkezik és nem fizetnek be rá semmit hosszú évekig. 3. normál bank 1 havi bankköltség-tartozás után a bankszámlaszerződés felmondását ígéri. Mit lehet ebben az esetben tenni? Köszönettel: K.
Tisztelt Szakértő! A kft. anyagilag ellehetetlenült, ezért nem tudja emelni az előírt határidőre a törzstőkéjét. A cég egy családi mikrovállalkozás, eszközei nincsenek. Mit lehet/kell ebben az esetben tennie? Végelszámolást nem kezdeményezhet, mert a NAV felé van 1 millió forint tartozása. Felszámolási eljárást? Az egy rémálom. Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel
A 2014. évben örökléssel szerzett ingatlant a 2016. évben eladták. Hagyatéki végzésben az ingatlant 9 millió Ft-ra értékelték. Az ingatlanhoz kapcsolódóan az elhunytnak tartozása volt: a díjbeszedő és a társasház felé közös költség, illetve közüzemi díj, amire bírósági végrehajtó igényt nyújtott be; valamint a tulajdoni lapon bejegyzett végrehajtási jog volt, amit az örökösnek ki kellett fizetnie. Kérdés: költségként az eladási árból levonható-e a két végrehajtási összeg is, vagy csak a hagyatéki érték?
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíves válaszát, hogy az önkormányzati adóhatóság kötelezheti-e az építményadó, illetve telekadó megfizetésére egy másik tulajdonostársat, abban az esetben, ha egy közös tulajdonban lévő ingatlan esetében az egyik tulajdonostárs nem fizeti meg az adót, a Art. 35. § (2) bekezdés h) pontja alapján? Eset leírása: 1. Egy hrsz-ú ingatlannak van három tulajdonosa (A, B, C cég), mindhárom 1/3 tulajdonrésszel rendelkezik. 2. A cég eladja D cégnek tulajdonjog fenntartással (4 éven belül kell kifizetnie a teljes vételárat) a tulajdoni hányadának 1/2 részét. Ezután A és D cég is 1/6-1/6 tulajdoni résszel rendelkezik. 3. D cég nem fizeti meg az építmény-, és telekadóját. 4. D cég nem fizeti meg a vételárat határidőben A cégnek. 5. A cég felbontja az adásvételi szerződést. Kérdésem az is, hogy ilyenkor mindhárom tulajdonostársat felszólíthatja-e az önkormányzat D cég elmaradt adójának megfizetésére vagy csak A céget (hiszen ő adta el D-nek). Van-e jelentősége az adó megfizetésére kötelezésnek, hogy a szerződés felbontására visszamenőleges hatállyal vagy nem visszamenőleges hatállyal kerül sor? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Megkezdi az elmaradt tagdíjak behajtását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az egyenlegértesítőket a tartozásról várhatóan december közepéig kapja meg a 10 ezer legnagyobb adós – közölte a NAK főigazgatója.
Tisztelt Szakértő! Németországi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepénél az évzáráshoz kapcsolódóan az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó vállalkozásokkal szembeni követelések, kötelezettségek elszámolását szeretném megtudni (csak az anyavállalat közös). A kérdés, hogy ugyanazzal a vállalkozással szemben meglévő vevőkövetelést és szállító tartozást külön-külön mutatom-e ki év végén a mérlegben avagy a vevőkövetelést a vevőkövetelések között, a szállító tartozást pedig a szállító tartozások között? Avagy egyik felvetés sem helyes, mert ezen tételeket egymással szemben össze kell vezetni és a különbözetet pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! A cégbíróság kényszertörlési eljárást indított egy vállalkozással szemben, mert nem vette át az iratait. A vállalkozásban hátrasorolt kötelezettségek között nyilvántartott tagikölcsön-tartozása van. Hogyan tudná a tartozást rendezni, hogy a felszámolási eljárást elkerülhesse? Milyen adó- és illetékvonzata lenne? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó felé kiállított számla hogyan érvényesíthető az egyéni vállalkozó halála esetén? A szolgáltatás elvégzésre került, a számla szabályosan ki lett állítva, de az egyéni vállalkozó meghalt, így a számlát nem fizette ki. Az örökösök kötelesek ilyen esetben helytállni? Milyen módon lehet érvényesíteni a követelést? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! X.Y. magánszemély tulajdonában van egy ingatlan. Ehhez kapcsolódóan 200 millió forintos hiteltartozása van egy pénzintézettel szemben. A pénzintézet ezt a követelését eladja „A” gazdasági társaságnak 100 millió Ft-ért. „B” gazdasági társaság megvásárolja az ingatlant (amelyhez „A” gazdasági társaság a hozzájárulását adja) 10 ezer forintért. Az adásvételi szerződés szerint: „…A vételár megállapítása arra tekintettel történt, hogy a vevő az ingatlan tulajdonjogát a…pontban megjelölt teher (200 millió Ft) átvállalásával, a teher fennmaradásával szerzi meg….A Felek az Ingatlan tehermentes forgalmi értékét 125 millió forintban állapítják meg…” Az adásvételi szerződés szerint „A” gazdasági társaság nyilatkozik, hogy a tulajdonjog „B” gazdasági társaságra történő átszállásával a magánszeméllyel szemben fennálló teljes követelését teljesítettnek tekinti, a továbbiakban a „B” gazdasági társasággal mint új tulajdonossal számol el. „A” és „B” gazdasági társaság tulajdonosai ugyanazok a magánszemélyek. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket a gazdasági társaságoknál? Válaszukat előre is köszönöm.
Számos előnye lehet annak, ha az adózók időnként maguk is ránéznek adófolyószámlájukra, hiszen túlfizetésüket az elévülés miatt elveszíthetik, tartozásaikra pedig adóhatósági felszólítás esetén kamat és bírság rakódhat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves segítségét: Egyik munkavállalónknak több letiltása is van, ezért a munkabérének az 50 százalékáig vonjuk a tartozásokat. Most kaptam értesítést, hogy önkéntes teljesítéssel gyermektartást is fizet 2 gyermek után. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben is maximum 50 százalékig lehet vonni a munkabéréből, de vegyem figyelembe a gyermektartási díjat is? Például nettó 120 000 forint fizetés esetén a levonás összege az alábbiak szerint alakul: 35 000 forint gyermektartás díj (önként fizeti, nem a cég vonja) és további 25 000 forintot vonhatok le a tartozások kiegyenlítése céljából? Szíves válaszát várva, köszönettel.
A Nemzeti Adóhivatal közzétette a 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező adózók legfrissebb listáját.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megkezdte a folyószámla-kivonatok és a késedelmipótlék-értesítők kiküldését, október végéig mintegy másfél millióan kapnak értesítést a hivataltól – közölte a NAV az MTI-vel pénteken.
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk kft.-nket végelszámolással megszüntetni. Köztartozása nincs a cégnek, de veszteséges működése miatt kölcsöntartozása van az egyik tulajdonossal szemben. A tartozás rendezéséhez, a társaság piaci áron eladná a tulajdonosnak a leltárban lévő tárgyi eszközöket, ezen értékesítés áfáját befizetnénk, és a bevételből rendeznénk a kölcsön egy részét. A fennmaradó részt elengedné a tulajdonos, amit rendkívüli bevételként számolnánk el, illetve megfizetnénk a 18 százalékos ajándékozási illetéket is. Kérdésem: eljárhatunk-e az említett módon? Köszönöm a segítségét.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték