Tegnapi értesülések szerint hamarosan a Parlament elé kerülhet a munka törvénykönyve módosítása, amely az otthoni munkavégzés rugalmasabbá tételét célozza. A Niveus Consulting Group véleményezte a home office újraszabályozás főbb pontjait és további kérdéseket vetett fel.
A globális krízis hatására kialakult gazdasági lassulás világszerte kockázatot jelent a vállalatok etikus működésére – derül ki az EY közel 3600 cégvezető és beosztott megkérdezésén alapuló nemzetközi felméréséből. A szervezetek munkavállalói és beszállítói ugyanis hajlamosabbá váltak a szabályok megszegésére annak érdekében, hogy megőrizzék az egészségügyi veszélyhelyzet előtt elért pozícióikat.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések közül a csökkentett munkaidő és a home office sok vállalkozás esetében hatékonynak bizonyultak, így ezek megmaradhatnak a jövőben is – derült ki a K&H Bank júniusi felméréséből, amelyet saját kkv-ügyfelei körében végzett.
A koronavírus-járványban nyert tapasztalatok alapján a távmunka számos területen bevált, és egyaránt előnyös a munkaadóknak és a foglalkoztatottaknak. Mivel e megoldás segíti a munkahelyek védelmét és hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez, széles körű egyeztetések kezdődtek a gazdaság szereplőivel a távmunka szabályainak módosításáról, a törvényi szintű változtatások már ősszel az Országgyűlés elé kerülhetnek – közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2020. június elején egy, a multinacionális cégekre nem kiterjedő, 835 vállalkozást magába foglaló reprezentatív kutatást végzett.
Egy igen egyszerűnek tűnő olvasói kérdésre adott válaszból nyomon követhető, milyen adózási labirintusba kerülhet a munkáltató és a munkavállaló a külföldön végzett munka adókötelezettségének megállapítása során.
Óvatosan állnak hozzá a magyar cégek az irodáik újranyitásához, a vezetők többsége hosszútávon is be akarja építeni a járványhelyzet alatt bevezetett, és azóta bevált távmunka megoldásokat – derült ki a felhő alapú szolgáltatások közvetítésével foglalkozó Kvazar.cloud friss villámkutatásából. Az országosan több mint 500 viszonteladó partnert kiszolgáló cég által gyűjtött visszajelzések alapján a vezetők többsége úgy véli, hogy egyes eszközöket a veszélyhelyzet után is megtartanak, és több munkakört továbbra is távmunkában töltenek majd be.
Távmunka vagy home office… címmel munkajogi témájú cikket közöltünk a közelmúltban az Adózóna hasábjain. Ehhez kapcsolódóan áttekintjük, hogy a munkavállalónak milyen módon van lehetősége az otthoni munkavégzés érdekében felmerülő költségeinek érvényesítésére.
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár, Magyarországról végez ausztriai cégnek távmunkát, magyar lakhelye van csak. Egyezménye és az szja szerint Magyarországon adóköteles, de biztosítása Ausztriában lesz. Ezt jelentenie kell az egészségbiztosító felé? Köszönöm!
Tisztelt Címzett! Szeretném megérdeklődni, mit lehet tenni abban az esetben, ha kormánytisztviselőként az adott szervezetnél nem megengedett a távmunka-lehetőség. Tájékoztatták a kormánytisztviselőket írásban, hogy a munka elvégzése – bár hozzáteszem a távmunka megoldható lenne, hiszen teljes mértékben szellemi munkáról van szó, és a járvánnyal egyáltalán nem összefüggő ágazatban történik a munkavégzés – az adott államháztartási szervezetben kell, hogy történjen és nincs lehetőség távmunkára. Ebben az esetben mit tehet egy kormánytisztviselő? Milyen lehetőségei vannak? Családi okok miatt indokolt lenne az otthoni távmunkavégzés. Úgy általánosságban milyen jogai, lehetőségei vannak a munkavállalónak, ha a munkahelyét meg szeretné őrizni, ámbátor erre a rendkívüli helyzetre a munkáltató nem teszi meg a szükséges lépéseket?
A március 19-étől hatályos rendelkezések szerint az akkor kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig a munkáltató egyoldalúan elrendelheti a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést. A két fogalom egymáshoz közeli, mégis eltérő munkajogi megítélés alá esik. A home office kérdését a legtöbb munkáltató rugalmasan kezeli, ami a hirtelen „átállás” és a kellő gyakorlat hiányában érthető, azonban néhány alapvető szabályt szükséges betartani.
Tisztelt Szakértő! A kötelezően adandó legkisebb munkabérrel kapcsolatosan az Mt. (136. § (1) bekezdés) rögzíti, hogy alapbérként legalább a 153. § (1) bekezdése szerinti munkabért (ez a kötelező legkisebb munkabér, amit a kormány határozhat meg) kell meghatározni. A 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet 6. § (4) bekezdése szerint a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek, amely rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Fentiek alapján megteheti-e a munkáltató, hogy a dolgozó belegyezésével a heti 40 órás munkaidő fenntartása mellett bruttó 50 000 forintban állapodnak meg? A dolgozó ügyvédjelölt, így részmunkaidő nem megengedett. 2 gyermeket egyedül nevel (kiskorúak), otthonról végez távmunkát. TSGY
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték