A munkáltatónak meg kell győződnie, hogy a dolgozói rendelkeznek a távmunkához szükséges feltételekkel, amelyekről akár személyesen is megbizonyosodhat – hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
A pandémia következményeként, de akár normál körülmények között is előfordul, hogy egy magyar munkáltató külföldön egy harmadik országbeli munkavállalót kíván foglalkoztatni. A külföldi helyismeret hiánya miatt ismeretlen területre tévedünk, ezért is fontos, még a munkaszerződés megkötése előtt feltérképezni a munkavállalással összefüggésben felmerülő jogi előírások mellett az adó- és járulékszabályokat, erre világít rá az Adózóna olvasójától érkezett kérdés.
A jegybank legkésőbb január 1-jétől elvárja, hogy a pénzügyi intézmények IT-biztonsági szabályzatai egészüljenek ki a távmunkához szükséges hozzáféréseket szabályozó dokumentummal – jelentette meg a Magyar Nemzeti Bank honlapján csütörtökön új ajánlását a pénzügyi intézmények és a távmunkában dolgozó munkavállalóik, illetve partnereik közti digitális kommunikációról.
2020. november 12-én lépett hatályba a 487/2020. számú Kormányrendelet, amely a távmunka és az ahhoz kapcsolódó munkáltatói kompenzáció terén teremt kedvező lehetőséget a veszélyhelyzet idejére, olvasható az Andersen Magyarország elemzésében.
A koronavírus-járvány megfékezésének érdekében egyre több munkáltató dönt az otthoni munkavégzésről (home office), amelynek költségei szükségszerűen a munkavállalóknál jelentkeznek. A veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos munkaügyi és költségelszámolási szabályok alkalmazásáról a 487/2020. kormányrendelet tartalmaz előírásokat.
Bár a múlt heti kormányrendelet nem írja elő, a távmunka feltételeiről írásban kell megállapodnia a munkáltatónak és a munkavállalónak. Bár a rendelet nem szól róla, de a munka törvénykönyvének rendelkezéseiből levezethető, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos indokolt költségeket a munkáltatónak meg kell fizetnie – vélik a PwC szakértői.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény mellett a munkavédelemről, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló törvényt is módosítja egy tegnap este kihirdetett kormányrendelet.
A gazdasági válság mind a munkáltatókat, mind pedig a munkavállalókat hátrányos helyzetbe hozta. A vállalkozások csökkenő, ingadozó kereslettel, illetve a munkavállalói keresőképtelenség gyakoribbá válásával számolhatnak. Ebből eredően eseti vagy folyamatos munkaerőhiány jelentkezik, míg a munkavállalók az állásbiztonság ismételt megingásával találkoznak. Érdemes tehát áttekinteni azokat a kérdéseket, melyek ebben az élethelyzetben gyakran felmerülnek, és szükséges azt megvizsgálni, hogy a feleknek milyen mozgásterük van jelenleg, mert sokszor lényegesen nagyobb rugalmasságra lenne szükségük, jogszabályt azonban nem sérthetnek.
Állandó távmunkaprogramot indított a Vodafone Magyarország meglévő és újonnan belépő ügyfélszolgálatos munkatársai körében, a programmal a távközlési vállalat elhelyezkedéstől függetlenül teremt munkalehetőséget olyan munkavállalóknak, akik otthonaikat nem – vagy csak korlátozottan – tudják elhagyni, vagy olyanok számára, akik csekély munkalehetőséggel bíró térségben élnek. A Home Agent programhoz az elmúlt pár hónapban már 270-en csatlakoztak – közölte a távközlési vállalat az MTI-vel csütörtökön.
Az Mt. szabályozza ugyan a távmunka intézményét, azonban a vonatkozó rendelkezések a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott tevékenységre érvényesek, nem a manapság – kezdetben kényszerűségből elterjedt, majd a járványhelyzetben egyre inkább tért hódító, alkalomszerűen folytatott – otthoni munkavégzésre (home office). Jelenleg nem rendezi jogszabály az otthoni munkavégzést, így számos kérdést vet fel például az eszközhasználat, a munkavédelem, a kárfelelősség, a munkarend, és az infrastruktúra biztosítása is.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték