hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adó- és járulékkötelezettség egyezményes országból végzett távmunkánál

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Egy igen egyszerűnek tűnő olvasói kérdésre adott válaszból nyomon követhető, milyen adózási labirintusba kerülhet a munkáltató és a munkavállaló a külföldön végzett munka adókötelezettségének megállapítása során.

A kérdés arra vonatkozott, hol keletkezik az adó- és biztosítási kötelezettség, amikor egy magyar munkavállaló Kanadába költözik a férje kiküldetése miatt, és Kanadából szeretne dolgozni „home office-ban” a magyar cég javára távmunkában.

Kanadával Magyarországnak van kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezménye. Az 1995. évi XVI. törvény 15. cikke értelmében a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme az illetőség országában adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik országban végzik.

Az adókötelezettség eldöntéséhez mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy a magánszemély maradhat-e magyar illetőségű (mivel a magyar állampolgár a magyar szja-törvény előírása alapján magyar illetőségű), vagy a kanadai belső szabályok szerint ott is illetőséggel fog rendelkezni. Erről a kanadai hatóságoknál célszerű előzetesen érdeklődni.

Abban az esetben, ha a magánszemély Kanadában illetőséget szerez, (mert például több mint 183 naptári napot ott tölt, vagy mivel a legszorosabb családi kapcsolata (férje) is Kanadában tartózkodik) akkor az egyezmény alkalmazásában meg kell vizsgálni, hogy melyik országban lesz illetőséggel bíró. Az egyezmény 4. cikkét kell ilyen esetben segítségül hívni. Eszerint, ha a magánszemély a magyar lakóhelyét fenntartja a külföldi munkavégzés alatt, akkor a személyes és gazdasági kapcsolatok alapján lehet eldönteni az illetőséget. Mivel a gazdasági kapcsolat Magyarországhoz köti és a férje pedig Kanadához, ezért elképzelhető, hogy itt is a 183 nap fogja eldönteni az illetőséget. A 183 nap fizikai ott tartózkodást jelenti, tehát minden megkezdett Kanadában töltött naptári napot figyelembe kell venni. (Ha a kiköltözést megelőzően is járt Kanadában a házaspár, azt is figyelembe kell venni.)

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen teendői vannak kanadai illetőség esetén a magyar munkáltatónak, hogyan alakulnak a kötelezettségek magyar illetőség esetén!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Helikopter vásárlása 3. országból

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Munkaidőkeret túlórák

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Innovációs járulék fióktelepek esetén

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink