Május vége nem csupán az éves társaságiadó-bevallás benyújtásának határidejét jelenti, többek között az iparűzési adó, az innovációs járulék, és a hitelintézeti járadék bevallásának határideje is egyben, ráadásul több, adózási szempontból fontos döntés meghozatalának ekkor jön el az ideje. A Deloitte összegyűjtötte a legfontosabb teendőket.
Módosulnak a társasági adókedvezmény (tao) törvény alapján nyújtott támogatási igazolások kiadásának szabályai: azoknak az előadóművészeti szervezeteknek, amelyek az idei jegybevétel alapján kívánják befogadni a tao-támogatásokat, június 30-ig kell benyújtaniuk kérelmüket az Előadó-művészeti Irodához.
Egy társaságiadó-alany ez év első napjától a kata rendszert választotta. A zárási könyvelési tételekkel kapcsolatos kérdésem: az eredménytartalék és a 2012. évi adózott eredmény jóváhagyásra kell-e kerüljön jóváhagyott osztalékként, vagy maradhat a megfelelő sorokon? A kiváltó adót a könyvekben elő kell-e írni szja kötelezettségként a tulajdonosokkal szemben? Felvehetik-e a tulajdonosok 2013-ban a teljes összeget annak ellenére, hogy az adó 3 év alatt kerül megfizetésre? Olvasónk kérdésére szakértőnk átfogó, katások számára hasznos információkat gyűjtött össze.
A TAO tv. "Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások" fejezetének 13. pontja szerint valóban elszámolható ráfordításként és nem kell adóalapot emelni "A" vállalkozásánál, ha "B" vállalkozás tagi kölcsönét átvállalja és rendezi? Mindkét vállalkozás belföldi tulajdonban áll és "B" nyilatkozik, hogy e tranzakció nélkül is nyereséges, valamint nincsenek kapcsoltsági viszonyban sem.
Sajnos nem értem a "Társasági adó: csökkenő kedvezmények" című cikkükben szereplő levezetést. Kérem szíveskedjenek az én számításomat ellenőrizni, hogy jól értelmezem-e a törvény szövegét. (19 % Tao-val számoltam és adókedvezményként cak 99 %-ot vettem figyelembe, mert 1% a Nemzeti Sport Intézetnek utalandó)2012:szakosztálynak adott támogatás: 1.000.000 Ft adóalap csökkentő:1.000.000 Ft, vagyis ebből eredő adómegtakarítás: 190.000 Ft (1.000.000 * 19%)22/C § alapján adókedvezmény: 990.000 Ft ( 1.000.000*0,99)Összes adóelőny 2012 évben: 1.180.000 FtNyújtott támogatás 2012.évben: 1.000.000 Fttámogatásra vetített mérték: 1.180.000/1.000.000=1,182013 júliustól:szakosztálynak adott támogatás: 1.000.000 Ft kiegészítő sportfejlesztési támogatás: 141.075 Ft (1.000.000*0,99*0,19*0,75)adóalap csökkentő:1.000.000 Ft, vagyis ebből eredő adómegtakarítás: 190.000 Ft (1.000.000 * 19%)22/C § alapján adókedvezmény: 990.000 Ft ( 1.000.000*0,99)Összes adóelőny 2013 évben: 1.180.000Nyújtott támogatás 2013.évben: 1.141.075 Fttámogatásra vetített mérték: 1.180.000/1.141.075=1,03
Egy KFT nagyösszegű kölcsönt nyújt 50%-ban tulajdonos tagjának.Ezt a követelést a későbbiek során elengedi. Meg kell-e növelni a társasági adóalapját a követelés elengedése miatti ráforditásként elszámolt összeggel?
végelszámolásról döntött a tulajdonos. A végelszámolás kezdetének napjáig készítendő mérleg elkészítésre 30 napunk van, a közzétételre további 45 nap? és mennyi a társasági adó bevallás benyújtására? Köszönettel várjuk szíves válaszukat
Tisztelt Szakértő! A társasági és osztalékadóról szóló törvény 17. paragrafusa szerint az elhatárolható veszteség akkor keletkezik, ha a társasági adó alapja negatív. Ezek szerint amennyiben negatív adózás előtti eredménye van a társaságnak, és a jövedelemnyereség minimum szabályai szerint adózik (ekkor a társasági adóalap már pozitív), nem keletkezik elhatárolható veszteség?
Közeledik a 2012. évi társaságiadó-bevallás 2013. május 31-i leadási határideje. A korábbi évekhez hasonlóan idén is történtek olyan, a társasági adózást érintő kisebb-nagyobb változások, amelyekre a bevallások elkészítésekor figyelniük kell az adózóknak, írja a vg.hu.
A kisadózók tételes adóját választó adózók nem egyszerű feladat előtt állnak, amikor az adózási múltjukat rendezni akarják és a törvény átmeneti szabályaiból próbálják meg levezetni, hogyan kezdjék meg az új adónem szerinti működésüket. Ilyenkor az egyik meghatározó feladat - ami egyébként sokszor a vállalkozó választását is befolyásoló tényező – az úgynevezett az osztalék utáni adót kiváltó adó megállapítása. Ilyenkor ugyanis a betéti társaságnak, a közkereseti társaság és egyéni cégnek négy törvény kapcsolódási pontját kellene figyelembe venni, és megtalálni, ami azonban nem mindig teljesen egyszerű és harmonizált. A következőkben az egyes lehetséges eseteket vesszük sorra és foglaljuk össze.
Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott adócsomag a nemzetközi közigazgatási együttműködésről szóló új törvény megalkotása mellett több adótörvényt érintő módosítást tartalmaz - hívja fel a figyelmet a Mazars.
Nyilvánosságra hozta a jogalkotóa transzferárazásra vonatkozó szabályozást módosító rendelettervezetét, amely egyrészt adminisztratív könnyebbséget jelenthet, másrészről viszont komoly fejtörést okozhat majd a nyilvántartásra kötelezetteknek. Az anyag még nem tekinthető véglegesnek, de a normaszöveg tervezete is meglehetősen érdekes dolgokat tartalmaz. Cikkünk első részében az adatbázisszűrésre vonatkozó ajánlásokat vesszük sorra.
A társasági adóbevallás 1229-03-02 lapján szereplő adózás előtti eredményt csökkentő jogcímeknél az igénybe vehető kedvezményeknél kisebb összeg is beírható? (A kérdés különös tekintettel a 26. ponttal kapcsolatban merül fel, mert a teljes kedvezmény igénybevételénél az adóalap már negatív lesz.)
Tisztelt Adózóna!2013. jan. 1-től KIVA-s cégnek ki kell -e, illetve technikailag hogyan kell kijelentkezni a társasági adó hatálya alól? A társasági adóelőleget 2013. I. félévében még be kell fizetni?
Tisztelt Adózóna!Alultőkésítés társasági adóra gyakorolt hatásával kapcsolatosan szeretném kérdésemet feltenni.A Kft részére a tulajdonos magánszemély kamatmentes tagi kölcsönt adott. Az alultőkésítés szabálya szerint a kötelezettségek napi állománya meghaladja a saját tőke háromszorosát. Mivel a magánszemély a vállalkozással kapcsolt vállalkozásnak minősül, ezért a kölcsönre a szokásos piaci kamatlábbal kimutatásra került a kölcsönt terhelő piaci kamat. Jól értelmezem-e a törvényt abban az esetben, ha ezzel a kimutatott kamattal az adózás előtti eredményemet a 8. par. 5 bekezdése szerint nem növelem, mivel kamatot nem kellett fizetnem, illetve a 18. par. szerint nem csökkentettem az adóalapomat. Nem is csökkenthettem volna, hiszen a magánszemély nem tud olyan okmányt átadni, ami alapján ő növelte volna adózás előtti eredményét.Ugyanakkor helyesen gondolom-e, hogy amennyiben ezt a kölcsönt kamatmentesen egy kapcsolt vállalkozás adja (nem magánszemély), akkor ő a szokásos piaci kamattal megemeli a társasági adó alapját, nyilatkozik erről a tényről, és én, mint kölcsönt kapó cég, csökkenthetem az adóalapomat. Ugyanakkor az alultőkésítés miatt a kimutatott piaci kamat arányos részével növelnem kell az adózás előtti eredményemet.Köszönöm a segítésüket
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték