1505 találat a(z) társasági adó cimkére

Kérdés

Harmadik fél kivásárolta a társaság lizingelt eszközeit (banki tulajdonú, de a társaság tartotta nyilván, és számolt el utána értékcsökkenést), és így a bank elengedte a követelését. A tartozáselengedést rendkívüli bevételnek kell elszámolni, ami növeli az adóalapot. Továbbá adóbevallás elkészítésekor az így kivezetett eszközök rendkívüli értékcsökkenése szintén tovább növeli az adóalapot (pénzügyi bevételünk nem volt ezekből az eszközökből). Most adóalap-feltöltéskor szembesültünk azzal, hogy ez rendkívüli kiadást jelentene, amit a társaság nem tud egy összegben finanszírozni. Kérdésünk: jól gondoljuk-e hogy a fenti módon kell elszámolni az így kivezetett eszközök adótartalmát, hiszen emögött a társaságnak nem keletkezett pénzmozgása? Továbbá ebben az esetben van-e adóalap-csökkentésre lehetőség, vagy milyen megoldás van arra, hogy adófeltöltéskor ne fizessünk ki egyszerre ekkora összeget? A fenti esetre lehet-e valami elhatárolást az adóbevallásban érvényesíteni, ami esetleg több időszakra szétosztja a fizetendő adót? Tisztelettel várom szakmai tanácsukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két magyarországi cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll egymással. Az ügyvezető ugyanaz a személy. Az egyik cég vissza nem térítendő támogatást (pénzt utalna) a másik cégnek, hogy a tartozásait rendezni tudja. A cég, amely a támogatást kapná, nyereséges, és erről igazolással is tud szolgálni. A kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy a támogatást nyújtó cégnek ezzel az összeggel meg kell-e emelnie a társasági adóalapját vagy sem, Illetve, hogy van-e még valamilyen adó-, esetleg illetékfizetési kötelezettsége? Válaszát nagyon köszönöm.

Kérdés

Vállalkozási tevékenységet nem végző alapítvány 2016-ban értékesíteni fogja az előzőleg nővérszállóként használt lakását. 2016. évben kell-e társaságiadó-bevallást tennie? A változás azt jelenti, hogy 2015-ben nem, de 2016-ban az ingatlanértékesítés adóköteles lesz? Köszönöm.

Kérdés

Társaságunk 2013-ban fejlesztési tartalékot képzett, és a társaságiadó-alapban csökkentő tételt érvényesített 3 millió forint összegben. 2014. januárban vettünk egy gépet 5 millió forintért, és a vásárolt gép alapján feloldottuk a 2013. évben képzett 3 milliós fejlesztési tartalékot. A gép számviteli leírási kulcsa 14,5 százalék, a társasági adó leírási kulcsa 50 százalék. Milyen összeggel kellett módosítani a társaságiadó-alapot az értékcsökkenések miatt? A 14,5 százalékos vagy az 50 százalékos értékcsökkenéssel számolttal? Várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre kérem a válaszát. Egy kft. a 2014. évi társaságiadó-bevallását szeretné önellenőrizni, mert a beszámolókészítést követően vette észre, hogy a tőzsdei ügyleteiből származó árfolyamnyereséget nem megfelelő összegben számolta el. az adott évre. Így társaságiadó-többletfizetési adókülönbözet keletkezett. A 2014. évre vonatkozóan benyújtott eredeti társaságiadó-bevallásban szerepeltette az előadóművészeti támogatás kapcsán a 2014. évi bevallási adatokból számított adókedvezmény-maximumot. Mivel az önellenőrzési adatok alapján magasabb lett a felhasználható felső adókedvezmény-korlát, és még maradt is felhasználható előadóművészeti támogatási összeg keret, így a társaságiadó-önellenőrzésben megnövelné a felhasznált adókedvezmény összegét. Kérdés, hogy megteheti ezt a kft. az önellenőrzésben? Köszönettel-

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét arra vonatkozóan, hogy egy kockázati tőkealap köteles-e a NAV-tól adószámot igényelni, ha a következő tevékenységeket végzi: tőkeszegény cégeket pénzbeli hozzájárulással segít, melynek fejében részesedést szerez, valamint ezen cégeknek tagi kölcsönt nyújt. A tőkealap eredménye ezen kölcsönök után kapott kamatokból, a részesedés értékesítéséből származó nyereségből (több évvel a befektetés után értékesíti a részesedését), illetve a részesedésre elszámolt értékvesztésből, valamint a szabad pénzeszközei pénzintézeti kamatából származik. Keletkezik-e fentiek szerint a tőkealapnak olyan jövedelme, amely társaságiadó-köteles? Köszönettel: Szabó Tiborné

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Németországban bejegyzett kereskedelmi profilú gazdasági társaság (GmbH) Magyarországon bérel raktárt, és oda szállíttatja Kínából importált termékei egy részét. A társaságnak nincs a magyar cégbíróságon bejegyzett fióktelepe és kereskedelmi képviselete sem. Áfaregisztrált Magyarországon, és 1565-ös bevallást és 15A60-as bevallást nyújt be. A társaság üzletvezetési helye Németország, azonban néhány értékesítő kolléga Budapesten (is) dolgozik. A társaság az értékesített termékeket Budapestről szállítja ki a vevőknek (belföldi és külföldi vevők). Kérdésem: 1. Fenitek alapján a GmbH-nak keletkezik-e Magyarországon helyiiparűzésiadó- és társaságiadó-kötelezettsége? 2. Köteles-e a GmbH a cégbíróságon bejegyeztetni a fióktelepét vagy kereskedelmi képviseletét? Ha igen, akkor melyiket? 3. Ha nem kell bejegyeztetni a fenti szervezetek közül egyiket sem, akkor mikor keletkezik a helyiiparűzésiadó- és társaságiadó-fizetési kötelezettség? A raktár megnyitásakor? Válaszaikat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy üzletkötő (német), aki más testvérvállalatunknál (Hollandia) van alkalmazásban DE mind az utazási költségeit, mind a bérét átszámlázzák nekünk (megállapodás alapján). Ezt hogyan kell kezelnünk? Milyen adózás (például áfa, tao stb.) alá esik? Esetlegesen milyen adóvonzata van? Hogyan, mi módon tudjuk ezeket az átszámlázott költségeket a könyveinkben szerepeltetni? Várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szkaértő! Az alábbiakban kérem szíves segítségüket: – Civil szervezet, amely nem közhasznú, ha támogatást kap vállalkozástól, akkor azt adományként kell kezelni? – Kaphat a nem közhasznú szervezet is? – Kell a vállalkozó és a civil szervezet között támogatási vagy adományozási szerződést kötni, ha igen, van erre valami formanyomtatvány? – Ezt a támogatást a vállalkozó rendkívüli ráfordításként kell, hogy kezelje? – A vállalkozás kap ezáltal a társaságiadó-befizetési kötelezettségéből kedvezményt? Köszönöm. Várom mihamarabbi válaszukat. Üdvözlettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A NAV közleménye szerint (Kis és középvállalkozások beruházásai kapcsán igénybe vehető egyes kedvezmények az uniós szabályozásra is figyelemmel) az áruszállítók (akik nem postai, vagy futárszolgálati tevékenységet végeznek) is igénybe vehetnek adóalap-kedvezményt. Nem „de minimis”-t, hanem az általános csoportmentességi rendelet szerintit a 17. cikk alapján. 1. Kérdezni szeretném, mikortól alkalmazható ez a kedvezmény? 2. A hivatkozott tájékoztatóban szereplő 1-es példát nem teljesen értem. Az én vállalkozóm 10 millió forintot ruházott be teherszállító járműre. Mennyi adóalap-kedvezményt érvényesíthet? Köszönöm válaszát!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi gazdaság devizában kiállított számlája

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Egyéni vállalkozó beszámlázása

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Osztalékról lemondás kivás társaságnál

dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink