Mikortól kell számítani az osztalék vagy más követelés elévülési idejét? Miként kell elszámolni a ki nem fizetett osztalékot? Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.
Tisztelt Cím! Dobozgyártó kft. 2013-ban vásárolt egy nem új ingatlant. A számlán az egyik sorban az szerepel, hogy üzlet, iroda és raktár felépítmény 402,96 nm. Mivel egy tételben szerepel a számlán ez a felépítmény és fizikailag is egy építmény – közös fallal egy fal választja el az irodát és a raktárt –, figyelembe vehető-e a raktárépület felújítására annak összegében a társasági adó 7. § (1) zs pont szerinti adóalap-csökkentő kedvezmény? A raktár alapanyag(hullámkarton) tárolására szolgál, valamint egy kis részében, kb. 20 nm-en irattárolás történik. Köszönettel.
Nem tartozik a legegyszerűbb kérdések közé annak elszámolása, amikor arra kényszerülünk, hogy egy már létező épületet, építményt lebontsunk. A következőkben ennek az eseteit tekintem át, kizárólag elszámolási szempontból (figyelmen kívül hagyva a felmerő más, számos gazdasági és műszaki tényezőket), a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóknál.
Mi a feltétele annak, hogy egy ügyvédi iroda a Tao tv. 8. § (1) h) 2. pontja alapján, a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló külföldi jogi személy felé 2011. 06. hó óta fennálló követelését a társasági adóalap növelése nélkül elengedje? A külföldi társaság a követelés összegét visszaigazolta, de eddig a követelés összegének csupán a 10 százalékát utalta át még 2011-ben. Azóta utalás nem történt, indok, hogy nincs pénzük. Elengedhetjük a követelés összegét úgy, hogy nem növeljük meg a társasági adóalapot?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2012.09.26-ai bejegyzéssel 100 százalékos tulajdonrésszel alapított egy kft-t. 2013.09.17-én ezt a 100 százalékos üzletrészt eladta egy külföldi magánszemélynek. Az üzletrész-értékesítékesítésből származó árfolyamnyereséget pénzügyi bevételként elszámolta. Kérdésem: a 2013. évi társasági adóbevallásnál adóalapot módosít-e ez a gazdasági esemény? Köszönöm válaszukat.
Tájékoztatásukat kérem arról, hogy az alábbiak alapján a három cég a társasági adó törvény értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül vagy sem? Egy „Y” magánszemély „A” vállalkozásban 50 százalékos részesedést szerzett kiegészítve egy többlet szavazati joggal. Az „A” vállalkozás másik tulajdonosa egy másik független magánszemély, aki nem közeli hozzátartozó, és 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. Tehát „A” cégben az „Y” magánszemély többlet befolyással rendelkezik. Az „A” cég 50 százalékos részesedéssel rendelkezik „B” cégben. A „B” cég másik tulajdonosa egy „A” cégtől teljesen független magánszemély, aki szintén 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. A „B” cég egyik tulajdonosa sem rendelkezik többlet szavazati joggal. Az „Y” magánszemély 50 százalékos részesedéssel rendelkezik „C” cégben is, ahol a másik 50 százalékos részesedéssel rendelkező tulajdonos a felesége, vagyis közeli hozzátartozója. Az előbbiek alapján „A”, „B” és „C” cégek közül melyek minősülnek kapcsolt vállalkozásnak a társasági adó törvény értelmében? Kérem sorolja fel a kapcsolt párokat! Várom mielőbbi válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő ! Magyar cég külföldre számláz olyan tevékenységet, ami a másik államban is adóztatható. Forrásadót fizet utána saját országában. Igy egy 10 százalékkal csökkentett értéket fizet ki egy adott számlára vonatkozóan felém. A kérdésem az, hogy a Ta.tv. 28. paragrafusa (itt beszél a kettős adóztatás elkerüléséről) szerint, nekem jogom van ezt levonni , a saját államom felé fizetendő társasági adómból? A kérdés azonban, hogy melyik évet illetően? Amikor kiállítjuk a számlát, vagy amikor kifizette a számlát? Sok a kintlévőség, van hogy most fizetnek ki 2012- s számlákat. A 28 -as paragrafus számomra a számla kiállitásának adóévéről beszél. Létezhet, hogy ahányszor kifizetnek nekem egy számlát, annyiszor kell önellenőriznem az előző évek társasági adóját.? Nem hiszem, de hogy tudom egyértelműen a kifizetéshez csatolni? Továbbá milyen dokumentumokra van szükségem ahhoz, hogy a társasági adómból levonhassam? Én gondoltam egy illetőségigazolásra, hogy a saját államában adófizető, gondoltam egy nyilatkozatra amelyben rögzitjük hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló törvény szerint ebből és ebből a számlából a következő összegű levonásokat teljesitette és fizette meg saját államában. A számla, teljesités igazolás és a szerződés megléte, természetes. Szükségem lehet-e egyéb dokumentumokra is? Köszönettel Vné Andrea
Tisztelt Szakértő! Szeptember 30-ával a kiva hatálya alól kikerült a cég adótartozás miatt. Októbertől társasági adó szerint számol el. Az év végi beszámolót, a 29-es nyomtatványt, mérleget októbertől decemberig készíti? Hogyan tér vissza a társasági adó hatálya alá? Köszönöm válaszukat.
Történeti tényállás hiányában az elvárható eljárásra vonatkozó okfejtés csak az adóhatóság kötőerő nélküli tájékoztatása - állapította meg ítéletében a Kúria.
Tisztelt Szakértő! Köszönöm mai válaszát, de még mindig nyitva maradt egy kérdés. 2013-ban kiva szerint adózó vállalkozás (fuvarszervezés), mely 2014-ben visszatér a társasági adó hatálya alá, azon bevételei, amelyek teljesítéseói ideje 2013. évi, de kiegyenlítésük csak 2014-ben történik, ha nem képeznek adóalapot 2013-ban, akkor 2014-ben a társasági adóalap kalkuláció szerint fognak adózni? Ezeket a számlákat 2013-ban kiállította a vállalkozás. Én nem találok erre a társasági adó törvényben semmilyen szabályt, illetve a társaság a fuvarokat alvállalkozóval végezteti, ezért szállító oldalon is kérdéses, ha nem kell vele 2013-ban módosítani, miként fognak szerepelni a 2014-es társasági adó bevallásban? Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság 2013. évben kiva-adóalany volt. 2014-re visszatér a társasági adó hatálya alá. A társaság 2013-ban kiszámlázott, de csak 2014-ben befolyó bevételei a 2013. évben a kiva adóalapjának módosító tételei lesznek? Ha igen, akkor ezeket a 13KIVA-03-02 lap 25. sorában kell feltüntetni? A 2013. évben felmerült (és számvitelileg is ide tartozó), de a társaság részéről csak a 2014. évben kifizetett költségek hasonlóképpen szintén módosító (csökkentő) tételek? Ha igen, akkor ezek a 13KIVA-03-01 17. sorba kell kerüljenek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A Tao. törvény 7. § zs) pontja alapján figyelembe vehető-e a nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban beszerzett új, műszaki járművek közé sorolt tárgyi eszköz adóévi beruházási értéke? Köszönettel.
A világhálóra felkerülő adatok, információk bővülésével tovább erősítendő a nyilvánosan elérhető adatok kockázatelemzés során történő hasznosítása, amely különös jelentőséggel bír az internetes értékesítések vonatkozásában végzett ellenőrzéseket megelőző kiválasztás célzottá tételében – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által a 2014. évre közzétett ellenőrzési irányelvekről szóló tájékoztatóban. Kiemelt figyelmet kap továbbra is az áfacsalások felderítése, valamint az online pénztárgépes rendszertől kapott információk hasznosítása. Kiderült az is, hogy az egyes adónemeknél mire helyezi a hangsúlyt idén az adóhatóság. Közzétette a NAV az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket is.
Megkaptam a válaszát. A kérdésem nem volt elég részletes. A cég kilépett a kivából 2013. dec. 31-én. Hogyan különítsem el, hogy a készletből mennyi a kiva időszak alatt kifizetett? A kivás időszak végi értékből vonjam ki a társasági adós időszak végi értéket? Más módja nem lehet? Vagy igen?
13KIVA-03-02 melléklet 27. sor. Kiva időszak végén kimutatott záró készlet érték – Kiva időszak előtti év végén kimutatott készlet érték?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték